Nagyszalatna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagyszalatna (Zvolenská Slatina)
A Szent Kereszt felmagasztalására szentelt, római katolikus templom
A Szent Kereszt felmagasztalására szentelt, római katolikus templom
Nagyszalatna címere
Nagyszalatna címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZólyomi
Rang község
Első írásos említés 1263
Polgármester Mária Klimentová (független, 2014–)
Irányítószám 962 01
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZV
Népesség
Teljes népesség2864 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság328 m
Terület45,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyszalatna (Szlovákia)
Nagyszalatna
Nagyszalatna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 33′ 40″, k. h. 19° 15′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 40″, k. h. 19° 15′ 30″
Nagyszalatna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszalatna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyszalatna (szlovákul: Zvolenská Slatina, korábban Veľká Slatina) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. Kisszalatna tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Zólyomtól 10 km-re keletre, a Szalatna-patak jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a bronzkorban is éltek emberek, a lausitzi kultúra emlékei kerültek itt elő.

A falut 1263-ban említik először. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben is szerepel, amikor plébániáját a zólyomi plébániák között „Petrus de Sancta Crux de Solio” alakban említik. Eszerint templomát a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelték. 1393-ban „Salathna”, 1406-ban „Zalathna Zolyensis”, 1410-ben „Zalathna” alakban szerepel az oklevelekben. Nagy kiterjedésű határa volt és mivel a véglesi váruradalom központi részén feküdt, az uradalom természetes központja volt. A 15. század elejétől mezőváros, a királytól kiváltságokat kapott. 1584-től 1664-ig a töröknek fizetett adót. A 17. századtól a szalatnai határ a gyetvai uradalom igazgatása alá került. 1722-ben üveghutáját említik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy Szalatna. Mezőváros Zólyom Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katholikusok, ’s másfélék is, fekszik Zólyomhoz 1 mértföldnyire; patakja által nedvesíttetik. Itten állapodott vala meg Homonnai Bálint 1605-ben hadi népével, minekelőtte Zólyomot ostromlotta vólna. 1709-ben pedig Pálfy János, hogy Rákóczinak Katonáit akadályoztassa. Hajdan arany bányái is vóltak, de azoknak már most tsak emlékezetek esméretes; határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék, Szalatna vize néha megönti.”[2]

1828-ban 151 házában 1491 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Nagy-Szalatna, tót m. v., Zólyom vmegyében, a Szalatna vize mellett s völgyében, 592 kath., 899 ev. lak. Kath. és evang. anyaszentegyház. Határa a legjobbak közüli a megyében; szép szarvasmarhát és sok juhot nevel. Van savanyu vize is. F. u. h. Eszterházy. Van helyben postahivatala.”[3]

A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásának székhelye volt.

Kisszalatna[szerkesztés]

Nagyszalatnától 5 km-re nyugatra, a Szalatna-patak partján található.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZALATNA. Kis Szalatna. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, Nagy Szalatnának filiája; földgyei középszerűek, mint vagyonnyai.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Szalatna, tót falu, Zólyom vmegyében, 9 kath., 225 evang. lak. Szép réteket bir. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. N.-Szalatna.[3]

A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 2162 lakosából 2004 szlovák és 60 magyar, Kisszalatnán 309 szlovák és 1 magyar élt.

1890-ben 2505-en lakták, ebből 2376 szlovák és 70 magyar, Kisszalatnán 318 szlovák és 4 magyar.

1900-ban 2501 lakosából 2323 szlovák és 125 magyar, Kisszalatnán 314 szlovák és 3 magyar élt.

1910-ben 2492-en lakták: 2260 szlovák és 190 magyar, Kisszalatnán 310 szlovák és 7 magyar.

1921-ben 2586 lakosából 2553, Kisszalatnán 348 csehszlovák élt.

1930-ban 2224 lakosából 2211, Kisszalatnán 335 csehszlovák élt.

1991-ben 2567-en lakták, ebből 2479 szlovák és 5 magyar.

2001-ben 2570 lakosából 2543 szlovák, 82 cigány és 3 magyar volt.

2011-ben 2803-an lakták: 2546 szlovák, 92 cigány és 4 magyar.

Itt született[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére emelt római katolikus temploma 1787-ben épült barokk stílusban.
  • Evangélikus temploma 1784-ben épült klasszicista stílusban, neogótikus homlokzattal.

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Václav Mencl 1938: Středověká města na Slovensku. Bratislava.
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Tóth László (szerk.): Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka (SZMIT, 2009)

További információk[szerkesztés]