Nagyszalatna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nagyszalatna (Zvolenská Slatina)
A Szent Kereszt felmagasztalására szentelt, római katolikus templom
A Szent Kereszt felmagasztalására szentelt, római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Zólyomi
Turisztikai régió Podpoľanie
Rang község
Első írásos említés 1263
Polgármester Mária Klimentová (független, 2014–)
Irányítószám 962 01
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZV
Népesség
Teljes népesség 2803 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 328 m
Terület 45,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyszalatna (Szlovákia)
Nagyszalatna
Nagyszalatna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 33′ 40″, k. h. 19° 15′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 40″, k. h. 19° 15′ 30″
Nagyszalatna weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszalatna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyszalatna (szlovákul: Zvolenská Slatina, korábban Veľká Slatina) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zólyomtól 10 km-re keletre, a Szalatna-patak jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a bronzkorban is éltek emberek, a lausitzi kultúra emlékei kerültek itt elő. A falut 1263-ban említik először. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben is szerepel, amikor plébániáját a zólyomi plébániák között Petrus de Sancta Crux de Solio alakban említik. Eszerint templomát a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelték. 1393-ban Salathna, 1406-ban Zalathna Zolyensis, 1410-ban Zalathna alakban szerepel az oklevelekben. Nagy kiterjedésű határa volt és mivel a véglesi váruradalom központi részén feküdt az uradalom természetes központja volt. A 15. század elejétől mezőváros, a királytól kiváltságokat kapott. 1584-től 1664-ig a töröknek fizetett adót. A 17. századtól a szalatnai határ a gyetvai uradalom igazgatása alá került. 1722-ben üveghutáját említik. 1828-ban 151 házában 1491 lakos élt.

Vályi András szerint „Nagy Szalatna. Mezőváros Zólyom Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katholikusok, ’s másfélék is, fekszik Zólyomhoz 1 mértföldnyire; patakja által nedvesíttetik. Itten állapodott vala meg Homonnai Bálint 1605-ben hadi népével, minekelőtte Zólyomot ostromlotta vólna. 1709-ben pedig Pálfy János, hogy Rákóczinak Katonáit akadályoztassa. Hajdan arany bányái is vóltak, de azoknak már most tsak emlékezetek esméretes; határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék, Szalatna vize néha megönti.”[2]

Fényes Elek szerint „Nagy-Szalatna, tót m. v., Zólyom vmegyében, a Szalatna vize mellett s völgyében, 592 kath., 899 ev. lak. Kath. és evang. anyaszentegyház. Határa a legjobbak közüli a megyében; szép szarvasmarhát és sok juhot nevel. Van savanyu vize is. F. u. h. Eszterházy. Van helyben postahivatala.”[3]

A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásának székhelye volt.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 2162 lakosából 2004 szlovák és 60 magyar, Kisszalatnán 309 szlovák és 1 magyar élt.

1890-ben 2505 lakosából 2376 szlovák és 70 magyar, Kisszalatnán 318 szlovák és 4 magyar élt.

1900-ban 2501 lakosából 2323 szlovák és 125 magyar, Kisszalatnán 314 szlovák és 3 magyar élt.

1910-ben 2492 lakosából 2260 szlovák és 190 magyar, Kisszalatnán 310 szlovák és 7 magyar élt.

1921-ben 2586 lakosából 2553, Kisszalatnán 348 csehszlovák élt.

1930-ban 2224 lakosából 2211, Kisszalatnán 335 csehszlovák élt.

1991-ben 2567 lakosából 2479 szlovák és 5 magyar volt.

2001-ben 2570 lakosából 2543 szlovák, 82 cigány és 3 magyar volt.

2011-ben 2803 lakosából 2546 szlovák, 92 cigány és 4 magyar volt.

Itt született[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére emelt római katolikus temploma 1787-ben épült barokk stílusban.
  • Evangélikus temploma 1784-ben épült klasszicista stílusban, neogótikus homlokzattal.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]