Ugrás a tartalomhoz

Nagyszalatna

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyszalatna (Zvolenská Slatina)
A Szent Kereszt felmagasztalására szentelt, római katolikus templom
A Szent Kereszt felmagasztalására szentelt, római katolikus templom
Nagyszalatna címere
Nagyszalatna címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZólyomi
Rangközség
Első írásos említés1263
PolgármesterMária Klimentová (független, 2014–)
Irányítószám962 01
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZV
Népesség
Teljes népesség2788 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság328 m
Terület45,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 33′ 41″, k. h. 19° 15′ 36″48.561389°N 19.260000°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 41″, k. h. 19° 15′ 36″48.561389°N 19.260000°E
Nagyszalatna weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszalatna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyszalatna (szlovákul: Zvolenská Slatina, korábban Veľká Slatina) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. Kisszalatna tartozik hozzá.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zólyomtól 10 km-re keletre, a Szalatna-patak jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a bronzkorban is éltek emberek, a lausitzi kultúra emlékei kerültek itt elő.

A falut 1263-ban említik először. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben is szerepel, amikor plébániáját a zólyomi plébániák között „Petrus de Sancta Crux de Solio” alakban említik. Eszerint templomát a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelték. 1393-ban „Salathna”, 1406-ban „Zalathna Zolyensis”, 1410-ben „Zalathna” alakban szerepel az oklevelekben. Nagy kiterjedésű határa volt és mivel a véglesi váruradalom központi részén feküdt, az uradalom természetes központja volt. A 15. század elejétől mezőváros, a királytól kiváltságokat kapott. 1584-től 1664-ig a töröknek fizetett adót. A 17. századtól a szalatnai határ a gyetvai uradalom igazgatása alá került. 1722-ben üveghutáját említik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy Szalatna. Mezőváros Zólyom Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katholikusok, ’s másfélék is, fekszik Zólyomhoz 1 mértföldnyire; patakja által nedvesíttetik. Itten állapodott vala meg Homonnai Bálint 1605-ben hadi népével, minekelőtte Zólyomot ostromlotta vólna. 1709-ben pedig Pálfy János, hogy Rákóczinak Katonáit akadályoztassa. Hajdan arany bányái is vóltak, de azoknak már most tsak emlékezetek esméretes; határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék, Szalatna vize néha megönti.”[2]

1828-ban 151 házában 1491 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Nagy-Szalatna, tót m. v., Zólyom vmegyében, a Szalatna vize mellett s völgyében, 592 kath., 899 ev. lak. Kath. és evang. anyaszentegyház. Határa a legjobbak közüli a megyében; szép szarvasmarhát és sok juhot nevel. Van savanyu vize is. F. u. h. Eszterházy. Van helyben postahivatala.”[3]

A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásának székhelye volt.

Kisszalatna

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyszalatnától 5 km-re nyugatra, a Szalatna-patak partján található.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZALATNA. Kis Szalatna. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, Nagy Szalatnának filiája; földgyei középszerűek, mint vagyonnyai.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Szalatna, tót falu, Zólyom vmegyében, 9 kath., 225 evang. lak. Szép réteket bir. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. N.-Szalatna.”[3]

A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság2521270128172788
Különbség +7,14 % +4,29 % -1,02 %
Népességi statisztikák[4]
Év2024.2025.
Lakosság27952788
Eltérés-0,25 %

1880-ban 2162 lakosából 2004 szlovák és 60 magyar anyanyelvű, Kisszalatnán 309 szlovák és 1 magyar anyanyelvű élt.

1890-ben 2505-en lakták, ebből 2376 szlovák és 70 magyar anyanyelvű, Kisszalatnán 318 szlovák és 4 magyar anyanyelvű.

1900-ban 2501 lakosából 2323 szlovák és 125 magyar anyanyelvű, Kisszalatnán 314 szlovák és 3 magyar anyanyelvű élt.

1910-ben 2492-en lakták: 2260 szlovák és 190 magyar anyanyelvű, Kisszalatnán 310 szlovák és 7 magyar anyanyelvű.

1921-ben 2586 lakosából 2553, Kisszalatnán 348 csehszlovák élt.

1930-ban 2224 lakosából 2211, Kisszalatnán 335 csehszlovák élt.

1991-ben 2567-en lakták, ebből 2479 szlovák és 5 magyar.

2001-ben 2570 lakosából 2543 szlovák, 82 cigány és 3 magyar volt.

2011-ben 2803-an lakták: 2546 szlovák, 92 cigány és 4 magyar.

2021-ben 2802 lakosából 2618 (+12) szlovák, 4 magyar, 15 (+65) cigány, (+1) ruszin, 21 (+1) egyéb és 144 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Neves személyek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Itt született Bahily János (1856-1916) szlovák származású mérnök, tervező és feltaláló. Repüléstechnikai úttörő, a helikopter egyik korai feltalálója.
  • Itt született 1893. február 9-én Bittera Gyula gyógynövénytermesztő
  • Itt született 1904. október 23-án Szalatnai Rezső író, irodalomtörténész, műfordító[6]
  • Itt született 1919-ben Mária Ďuríčková szlovák meseíró.
  • Itt szolgált Hadik János (1631–1681) evangélikus lelkész.
  • Itt szolgált Matunák Mihály (1866-1932) római katolikus pap, tanár, történész, turkológus, levéltáros.
  • Itt szolgált Balassa Géza (1914-1994) régész, történetíró.
  • Itt hunyt el 1897-ben Leustach Lajos Zólyom vármegyei főszolgabíró, amatőr régészeti kutató.

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére emelt római katolikus temploma 1787-ben épült barokk stílusban.
  • Evangélikus temploma 1784-ben épült klasszicista stílusban, neogótikus homlokzattal.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. 1 2 Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. 1 2 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
  5. ↑ ma7.sk
  6. ↑ Tóth László (szerk.): Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka (SZMIT, 2009)

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Václav Mencl 1938: Středověká města na Slovensku. Bratislava

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagyszalatna&oldid=28651566”