Zólyommihályi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Zólyommihályi (Michalková)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZólyomi
Turisztikai régióFelső-Garammente
Rang község
Első írásos említés 1786
Polgármester Ján Parobok
Irányítószám 962 61
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZV
Népesség
Teljes népesség 40 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság581 m
Terület5,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zólyommihályi (Szlovákia)
Zólyommihályi
Zólyommihályi
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 30′ 30″, k. h. 19° 08′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 30″, k. h. 19° 08′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zólyommihályi (1886-ig Mihalkova, szlovákul: Michalková) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. 2011-ben 40 lakosából 33 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Zólyomtól 8 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A település egy major körül keletkezett a 18. században, 1790-ig a dobronyai uradalomhoz tartozott. 1786-ban "Mihálykova" néven említik először. Lakói többségben zsellérek voltak. 1828-ban 17 házában 130 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, faárukészítéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint " MIHÁLYFALVA. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura G. Eszterházi Uraság, lakosai többfélék, fekszik Dobronához közel, és annak filiája, határja meg lehetős."[2]

Fényes Elek szerint " Mihályfalva, tót falu, Zólyom vmegyében: 113 kath., 17 evang. lak. F. u. többen."[3]

1910-ben 260, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

2001-ben 44 lakosából 43 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A temető felett álló fa haranglába a 19. század második felében készült.
  • A temetőben álló fakereszt 1906-ban készült.
  • A falu közepén álló faluház a 19. század második felében épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.