Zólyomberezna
| Zólyomberezna (Breziny) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zólyomi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1784 |
| Polgármester | Ondrej Frlajs |
| Irányítószám | 962 61 |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | ZV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 371 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 65 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 366 m |
| Terület | 5,48 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Zólyomberezna
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 30′ 30″, k. h. 19° 05′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 30″, k. h. 19° 05′ 00″ | |
| Zólyomberezna weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyomberezna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zólyomberezna (szlovákul: Breziny) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Zólyomtól 7 km-re délre fekszik. Területét érinti a Zólyom-Ipolyság közötti 66-os út és vasútvonal.
Északról Osztroluka és Zólyom, keletről Dobróváralja, délről Dobronya, nyugatról pedig Dobó és Bacúr községekkel határos.
5,4847 km²-es területe (1921-ben még 5,62 km²) két településrészre oszlik:[2]
- Dolné Breziny (Alsóberezna)
- Horné Breziny (Felsőberezna)
Története[szerkesztés]
A község területén talált használati tárgyak arra engednek következtetni, hogy itt már i. e. 2400 táján emberi település volt.
A középkorban erre vezetett át az a forgalmas kereskedelmi út, mely Hont várából Zólyomon át Turócba, majd Árvába, végül a Balti-tengerhez vezetett. Emiatt gyakran érték a hadak támadásai is ezt a vidéket. A legnagyobb török támadás 1556. február 12-én következett be, amikor a török bevette a közeli Dobronya várát is. Erre az időszakra esnek a település kezdetei is, mert a birtokos Eszterházy család ekkor telepített néhány családot a község területén létesített majorba. Ez a major feltehetően a későbbi Felső-Berezna helyén állt.
1568. április 28-án mintegy 400 török lovas támadt az uradalom területére, melyet 1575-ben és 1578-ban újabb támadások követtek. Erre az időszakra esik Alsó-Berezna benépesítése is. 1588-ban a török újra felégette a vidéket, majd 1612-ben pusztító földrengés keletkezett. Az 1636-ban és 1637-ben bekövetkezett török támadásokban a két kis telep teljesen megsemmisült.
Berezna már faluként 1784-ben bukkan fel újra az írott forrásokban, amikor a dobronyai evangélikus egyház filiájaként említik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BREZINI. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, és a’ Zólyomi Uradalom, lakosai katolikusok, fekszik Dobronának szomszédságában, mellynek filiája, és hozzá hasonlító.”[3]
1805-ig a dobronyai uradalom részeként az Eszterházyak birtoka volt. Ezt követően a zólyomi uradalommal együtt a császári kamarához tartozott, a kamaragrófság székhelye Selmecbánya. 1848 és 1854 között Korponából, majd Zólyomból igazgatták.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Brezing, tót falu, Zólyom vármegyében, 96 kath., 169 evang. lak. F. u. a kamara.”[4]
1888-tól Berezna, 1907-től Zólyomberezna néven szerepel.[5] A község békés életét az 1914-ben kitört első világháború változtatta meg. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott, ezt követően az új csehszlovák államhoz csatolták.
A háborút követően sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. Az itthon maradtak főként mezőgazdasággal, állattartással, ezen belül főként juhtenyésztéssel foglalkoztak. Ebben az időben épült meg a Zólyom-Korpona vasútvonal, mely felélénkítette a kereskedelmet és a fuvarozást is. A faluban felépült a katolikus iskola. A szlovák nemzeti felkelés idején lakói támogatták a partizánokat. 1944. december 9-én a falut német csapatok szállták meg. A szovjet és román egységek 1945 márciusában közelítették meg a települést, mely a harcokban súlyos károkat szenvedett. A faluba 1949-ben vezették be az elektromos áramot.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 358, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 324 lakosából 295 szlovák volt.
2011-ben 357 lakosából 302 szlovák és 20 cigány.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Haranglába a 19. században épült, népi alkotás.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ http://www.cisarik.com/0_Breziny_Zvolen_BC_Zolyom_Zvolen.html
