Zólyomberezna
| Zólyomberezna (Breziny) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Zólyomi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1784 | ||
| Polgármester | Ondrej Frlajs | ||
| Irányítószám | 962 61 | ||
| Körzethívószám | 045 | ||
| Forgalmi rendszám | ZV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 377 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 65 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 366 m | ||
| Terület | 5,48 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 30′ 40″, k. h. 19° 05′ 04″48.510986°N 19.084436°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 40″, k. h. 19° 05′ 04″48.510986°N 19.084436°E | |||
| Zólyomberezna weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyomberezna témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Zólyomberezna (szlovákul: Breziny) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zólyomtól 7 km-re délre fekszik. Területét érinti a Zólyom-Ipolyság közötti 66-os út és vasútvonal.
Északról Osztroluka és Zólyom, keletről Dobróváralja, délről Dobronya, nyugatról pedig Dobó és Bacúr községekkel határos.
5,4847 km²-es területe (1921-ben még 5,62 km²) két településrészre oszlik:[2]
- Dolné Breziny (Alsóberezna)
- Horné Breziny (Felsőberezna)
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A község területén talált használati tárgyak arra engednek következtetni, hogy itt már i. e. 2400 táján emberi település volt.
A középkorban erre vezetett át az a forgalmas kereskedelmi út, mely Hont várából Zólyomon át Turócba, majd Árvába, végül a Balti-tengerhez vezetett. Emiatt gyakran érték a hadak támadásai is ezt a vidéket. A legnagyobb török támadás 1556. február 12-én következett be, amikor a török bevette a közeli Dobronya várát is. Erre az időszakra esnek a település kezdetei is, mert a birtokos Eszterházy család ekkor telepített néhány családot a község területén létesített majorba. Ez a major feltehetően a későbbi Felső-Berezna helyén állt.
1568. április 28-án mintegy 400 török lovas támadt az uradalom területére, melyet 1575-ben és 1578-ban újabb támadások követtek. Erre az időszakra esik Alsó-Berezna benépesítése is. 1588-ban a török újra felégette a vidéket, majd 1612-ben pusztító földrengés keletkezett. Az 1636-ban és 1637-ben bekövetkezett török támadásokban a két kis telep teljesen megsemmisült.
Berezna már faluként 1784-ben bukkan fel újra az írott forrásokban, amikor a dobronyai evangélikus egyház filiájaként említik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BREZINI. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, és a’ Zólyomi Uradalom, lakosai katolikusok, fekszik Dobronának szomszédságában, mellynek filiája, és hozzá hasonlító.”[3]
1805-ig a dobronyai uradalom részeként az Eszterházyak birtoka volt. Ezt követően a zólyomi uradalommal együtt a császári kamarához tartozott, a kamaragrófság székhelye Selmecbánya. 1848 és 1854 között Korponából, majd Zólyomból igazgatták.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Brezing, tót falu, Zólyom vármegyében, 96 kath., 169 evang. lak. F. u. a kamara.”[4]
1888-tól Berezna, 1907-től Zólyomberezna néven szerepel.[5] A község békés életét az 1914-ben kitört első világháború változtatta meg. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott, ezt követően az új csehszlovák államhoz csatolták.
A háborút követően sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. Az itthon maradtak főként mezőgazdasággal, állattartással, ezen belül főként juhtenyésztéssel foglalkoztak. Ebben az időben épült meg a Zólyom-Korpona vasútvonal, mely felélénkítette a kereskedelmet és a fuvarozást is. A faluban felépült a katolikus iskola. A szlovák nemzeti felkelés idején lakói támogatták a partizánokat. 1944. december 9-én a falut német csapatok szállták meg. A szovjet és román egységek 1945 márciusában közelítették meg a települést, mely a harcokban súlyos károkat szenvedett. A faluba 1949-ben vezették be az elektromos áramot.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 310 | 326 | 367 | 377 |
| Különbség | +5,16 % | +12,57 % | +2,72 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 377 | 377 |
| Eltérés | +0 % |
1910-ben 358, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 324 lakosából 295 szlovák volt.
2011-ben 357 lakosából 302 szlovák és 20 cigány volt.
2021-ben 371 lakosából 5 cigány, 343 szlovák, 5 (+1) egyéb és 18 ismeretlen nemzetiségű volt.[7]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Haranglába a 19. században épült, népi alkotás.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- E-obce.sk Archiválva 2009. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Zólyomberezna a térképen
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ http://www.cisarik.com/0_Breziny_Zvolen_BC_Zolyom_Zvolen.html
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ ma7.sk
A Zólyomi járás települései | ||
|---|---|---|
Zólyom (Zvolen) | ||
|  | |
