Szliács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szliács (Sliač)
A hajniki Szent Miklós templom
A hajniki Szent Miklós templom
Szliács címere
Szliács címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Zólyomi
Rang város
Első írásos említés 1244
Polgármester Daniel Dunčko
Irányítószám 962 31
Körzethívószám 045
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 5117 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 128 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 329 m
Terület 39,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szliács (Szlovákia)
Szliács
Szliács
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 37′ 00″, k. h. 19° 08′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 00″, k. h. 19° 08′ 30″
Szliács weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szliács témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szliács (szlovákul: Sliač) fürdőváros Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. 1960-ban jött létre Garamhalászi és Hajnik községek egyesítésével.

Fekvése[szerkesztés]

Zólyomtól 5 km-re északra, a Garam két partján fekszik (Hájnik a jobb, Garamhalászi a bal parton), a Lukavica-patak torkolatának a közelében.

Szliács 39,8303 km²-es területe[2] három kataszteri területre és négy településrészre oszlik:

A községterület két, egymással össze nem függő részre oszlik, Garamhalászi-Hajnik és Számpor katasztere közé Nagyrét község területe ékelődik.

Szliácsot északról Szélnye és Nagyrét, nyugatról Vaségető, délnyugatról Ternye és Zólyomtúr, délről Kovácsfalva, Zólyom és Újmogyoród, keletről szintén Zólyom (Zólyomlukó katasztere) határolja. A számpori kataszter keletről határos Szebedénybecsóval, északról pedig Lukócával is.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint már az i. e. 2. évezredben éltek a területén emberek.

Hajnik falu helyén a 6. században szláv település volt. A falu neve 1250-ben "Villa Custodum silvarum" alakban tűnik fel először. Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt templomát már 1263-ban említik. A 14. századtól a Bezegh család és a zólyomi váruradalom birtoka. A falu lakói 1550 körül reformátusok lettek, katolikus plébániáját 1675-ben újraalapították. 1582 és 1657 között a töröknek fizetett adót. 1626-ban felégették. 1828-ban 63 házában 461 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és fazekas mesterséggel foglalkoztak. 1876-ban egy tűzvészben az egész település leégett.

Garamhalászit 1249-ben "Halasz" néven említik először a zólyomi váruradalom részeként. 1293-ban "Halaz", 1424-ben "Halazy" néven szerepel oklevélben. 1582 és 1668 között a töröknek fizetett adót. A 18. században lakói komlót termesztettek. 1828-ban 44 házában 399 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és marhatenyésztéssel foglalkoztak.

Szliácsfürdő 33 °C-os gyógyforrásait már a 13. században is ismerték. Első írásos említése 1243-ban IV. Béla királynak Zólyom szabad királyi városi jogait megerősítő oklevelében történt, amikor a város határának leírásában a közeli ásványvízforrásokat is megemlíti. A 16. században a források helyét "Teplicae" néven nevezték, a dokumentumokban nevük pedig "Thermae Ribariensis" volt, mivel Halászi határában feküdtek. 1478-ban Mátyás király és Beatrix királyné is ellátogatott ide. A látogatásról a király budai udvarában vendégeskedő Aeneas Silvius nuncius tesz említést "Cosmografia" című geográfiai művében. A következő említés Giorgio Agricola "De natura fossilium" című művében történt, majd 1551-ben Georgius Wernher "De admirandis Hungariaé aquis Hypomnemation" című könyvében is ír a gyógyforrásokról.

A 17. század közepétől egyre több neves és gazdag személyiség látogatott el ide hogy gyógyulást találjon. A 18. század század elején Bél Mátyás is ír róla. 1711-ben a fürdőnek már állandó felügyelője is volt, aki rendjének betartásáért felelt. Első korszerű fürdőháza 1819-ben épült klasszicista stílusban. Neves vendégei közül említésre méltó Kossuth Lajos és Arany János neve. Kossuth emléktábláját 1997-ben távolították el a Detva vendégház faláról.

Fényes Elek szerint " Szliács, a Garan regényes völgyében, Zólyom vármegyének egyik legkiesebb halmán, Zólyomhoz 1/2 mfldnyi távolságra, ut. p. Bucsa. Híres meleg fördőjéről és savanyuviz-forrásáról. Az egész áll három tükörfördőből s négy ivóforrásból. Leghasználtabb fördő a meleg tükör, mellyben az ember beléptekor nem meleget, hanem szokatlan hideget érez, melly hideget csak fokonkint váltja fel a kellemes meleg. A hideg tükör vízhévfoka nem egészen 20 °nyi. A bemenőben hideg folyóvizhez hasonló érzést gerjeszt, melly fokonkint kellemesb mérsékletre, s végre az egész test felületén olly erős égésre változik, hogy az ember magát tüzes széntől véli illettetni; azonban csak a bőr az, melly a növekvő melegben osztozik, belől az ember mind inkább hideget érez. A szliácsi ivó- és fördő vizek olly vasasvizek, mellyek sós részszel, mindenek előtt annyi mennyiségü szabad s megkötött szénsavval bővelkednek, hogy e tekintetben minden ismeretes ásványvizet felülmulnak. Bővebben lehet erről olvasni Dr. Wagner Dániel urnak 1834-ben Pesten német nyelven kiadott röpiratában. Haszna kitünő a máj, bél, aranyéri, komorkórsági, méhgörcsi, köszvényi, gyomorgörcsi, sáppadtsági, elgyengülési és meddőségi bajokban." [3]

A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

A szliácsi katonai repülőtér (Tri Duby) 1936-ban létesült, fontos szerepet játszott a Szlovák Nemzeti Felkelésben. 1947 óta a polgári és a katonai repülés egyaránt használja.

Hajnikot és Garamhalászit 1960-ban egyesítették Sliač néven, 1969-ben pedig városi rangra emelték. 1987-ben Szliácshoz csatolták Számpor községet.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Garamhalászinak 671, Hajniknak 696, többségben szlovák lakosa volt.

2001-ben 4667 lakosából 4485 szlovák volt.

2011-ben 5117 lakosából 4592 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szliácsfürdő
  • A település festői környékéről és melegfürdőjéről nevezetes. Vizét kén-hidrogénkarbonát-, meszes-magnéziumos-, karbonátos- hipotóniás- és magas kovasav- tartalmú víz alkotja. A szív-, érrendszeri, civilizációs, vérkeringési és az emésztőrendszeri megbetegedésekben szenvedő betegek gyógyítására alkalmas.
  • Szent Miklós temploma 13. századi gótikus stílusú.
  • A gyógyforrás közelében építtette 1855-ben Habsburg Albrecht főherceg a Szent Hildegárd kápolnát.
  • A városban egy 16. századi eredetű kúria is található.
  • Evangélikus temploma 2003-ban épült.

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szliács témájú médiaállományokat.