Garamberzence

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Garamberzence (Hronská Breznica)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Zólyomi
Rang község
Első írásos említés 1424
Polgármester Igor Kanda
Irányítószám 966 12
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZV
Népesség
Teljes népesség 274 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 268 m
Terület 9,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garamberzence (Szlovákia)
Garamberzence
Garamberzence
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 08″, k. h. 18° 59′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 08″, k. h. 18° 59′ 52″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamberzence (szlovákul: Hronská Breznica, németül: Bresnitz) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zólyomtól 10 km-re nyugatra, a Garam bal partján, a Jasenica-patak torkolatánál fekszik.

Keletről Osztroluka, délről Zólyomkecskés, délnyugatról Kövesmocsár, északnyugatról Bezeréte, északról Felsőbesenyő és (néhány méteres szakaszon) Ternye, északkeletről pedig Zólyombúcs községekkel határos. Nyugati és északi határa a történelmi Bars és Zólyom vármegye határa volt.

Területe (9,5154 km²[2]) nem változott számottevően a 20. század folyamán (1921-ben 9,49 km²).

Területén áthalad a Garam völgyében haladó R1-es autópálya és a Léva-Zólyom vasútvonal. A Garam-völgyi országútról itt ágazik el a Selmecbánya (26 km) felé vezető 525-ös út.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint i. e. 1900 és 800 között a bronzkorban a lausitzi kultúra népe élt ezen a vidéken. Ezt bizonyítja az itt megtalált bronz ládzsahegy is. A mai települést 1424-ben "Brezenche" alakban említik először, amikor Luxemburgi Zsigmond magyar király más falvakkal együtt felesének Borbálának adja. A 16. századig Dobronya várának uradalmához tartozott, ezután Thurzó György, majd a besztercebányai Kamara tulajdona. A 18. századtól 1848-ig a részben saskői uradalom része, majd a besztercebányai püspökségé. 1828-ban 30 házában 226 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "BERZENCZE. Breznicze. Elegyes falu Bars Vármegyében, birtokosa Berthold Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ felső járásban, tűzre, és épűletre való fáján kivűl, mivel saját határjában elegendő legelője van, gyümöltsös kertyei, ’s réttyei termékenyek, eladásra jó módgyok, Szent Benedeken, a’ hol három nap van héti vásár, ’s pénzt kereshetnek mind gyalog, mind szekerezéssel, malma is helyben van; második Osztálybéli." [3]

Fényes Elek szerint "Garan-Berzencze, tót falu, Zólyom vgyében, Bars megye szélén: 29 kath., 197 evang. lak. Sovány, köves határ. F. u. a kamara. Ut. post. Bucsa." [4]

Garamberzence és Selmecbánya között épült meg Magyarország két első gőzüzemű, keskenynyomtávú vasútvonalának egyike, az 1873-ban átadott, 1000 milliméteres nyomtávú Garamberzence–Selmecbánya-vasútvonal.[5]

A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 283, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 301 lakosából 287 szlovák volt.

2011-ben 274 lakosából 233 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. A SZK kataszteri jegyzéke
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Bodányi Ödön: A keskenyvágányú vasútak nemzetgazdasági jelentősége. A mezőhegyesi gazdasági iparvasútnak, a Neufeldt Károly-féle gurahonci erdei vasútnak és a doboj-tuzlai helyi-érdekű vasútnak, mint három gyakorlati példának ismertetése. Különlenyomat a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének XXVI. kötetéből. Pester Lloyd-Társulat, Budapest, 1893.

Külső hivatkozások[szerkesztés]