Szászpelsőc
| Szászpelsőc (Sása) | |
 | |
| Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zólyomi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1332 |
| Polgármester | Iveta Hladká |
| Irányítószám | 962 62 |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | ZV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 887 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 383 m |
| Terület | 24,67 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szászpelsőc
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 26′ 10″, k. h. 19° 08′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 10″, k. h. 19° 08′ 00″ | |
| Szászpelsőc weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szászpelsőc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szászpelsőc (1886-ig Szászi, szlovákul: Sása) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Zólyomtól 18 km-re délre található.
Története[szerkesztés]
A falu a 13. században keletkezett, első írásos említése 1332-ben történt „Sasca”, „Saca” alakban. 1351-ben „Nemet Pelseucz”-ként jelenik meg, ekkortól kiváltságokkal rendelkező mezőváros volt. 1393-ban „Pelsewlch”, 1410-ben „Nemethpelseuch” néven említik. A dobronyai váruradalomhoz tartozott. A falunak a 16. században őrtornya volt, nyoma nem maradt. A 16. és 17. században a török elleni háborúkban többször szenvedett a hadak pusztításától. 1578-tól 1594-ig a hódoltság részeként a füleki bégnek adózott. 1668-ban ismét a töröknek fizetett adót.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZÁSZI. Az előtt Német Pelsőcznek neveztetett, Mezőváros Zólyom Várm. földes Ura Gr. Battháyni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zólyomhoz 1 3/4 mértföldnyire; határja meglehetős.”[2]
1828-ban 85 házában 625 lakosa élt, akik mezőgazdasággal, kézművességgel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Szászova, Zólyom vmegyében, dombon, ut. postája Beszterczebánya. Van 276 evang., 73 kath. lakosa, egy nagyszerü 1460-ban épült temploma, 12 1/2 urbéri telke, s egy hegyi patakja, Földe homokos agyag, s meglehetős termékeny. Majorsági föld itt nincs. Birja Beszterczebánya v.”[3]
1886-ban nevét a közeli Tótpelsőc mintájára változtatták meg. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 989 túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 916 lakosából 846 szlovák volt.
2011-ben 951 lakosából 878 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű, melyet kőfal vesz körül.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
 A Zólyomi járás települései | |
|---|---|
Zólyom (Zvolen) Bábaszék (Babiná) · Bacúr (Bacúrov) · Bozókszabadi (Bzovská Lehôtka) · Dobó (Dubové) · Dobronya (Dobrá Niva) · Dobróváralja (Podzámčok) · Garamberzence (Hronská Breznica) · Kovácsfalva (Kováčová) · Lest (Lešť) · Lukóca (Lukavica) · Nagyócsa (Očová) · Nagyrét (Veľká Lúka) · Nagyszalatna (Zvolenská Slatina) · Osztroluka (Ostrá Lúka) · Szászpelsőc (Sása) · Szélnye (Sielnica) · Szliács (Sliač) · Tótpelsőc (Pliešovce) · Újmogyoród (Lieskovec) · Vaségető (Železná Breznica) · Zólyomberezna (Breziny) · Zólyombúcs (Budča) · Zólyommihályi (Michalková) · Zólyomternye (Tŕnie) · Zólyomtúr (Turová) |
