Lest

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lest (Lešť)
Oremov Laz - panoramio.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZólyomi
Rang katonai körzet
Első írásos említés 1573
Polgármester Štefan Pomoty
Irányítószám 962 63
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZV
Népesség
Teljes népesség34 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség0,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság570 m
Terület145,58 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lest (Szlovákia)
Lest
Lest
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 21′ 00″, k. h. 19° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 00″, k. h. 19° 19′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Lest témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lest (szlovákul: Lešť) katonai körzet (vojenský obvod) Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. 1950-ig önálló község.

Fekvése[szerkesztés]

Zólyomtól 35 km-re délkeletre fekszik, Túrmező tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

1573-ban említik először, a Balassa család birtoka volt. 1554 és 1594 között török megszállás alatt állt, a 17. század elejére teljesen elnéptelenedett. 1670 körül népesült be újra, ekkor a divényi, majd a kékkői váruradalomhoz tartozott. 1828-ban 119 házában 788 lakos élt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "LEST. Tót falu Nógrád Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik felső Tiszovnyiknak szomszédságában, és annak filiája, határja ollyan mint Alsó Tiszovnyiké."[2]

Fényes Elek szerint "Lest, tót falu, Nógrád vgyében: 26 kath., 1246 evang. lak. Evang. anyatemplom. Határjok köves, sovány, azért is fuvarozásból, gabonakereskedésből és hüvelykes veteményekből táplálják magokat. F. u. gr. Zichy, b. Balassa. Ut. p. Losoncz."[3]

Itt haladt a Fernand Vix szorgalmazására létrejött BarthaMilan Hodža-egyezmény a Felvidék kiürítésével kapcsolatos demarkációs vonala, amit később módosítottak a magyar etnikum kárára.[4] A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott. A község területe 1950 óta katonai kiképzőközpont és gyakorlótér.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 862, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 200 lakosából 191 szlovák volt.

2011-ben 33 lakosából 25 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Szarka László: Fejezetek a csehszlovákiai magyarok történetéből; Bartha saját szerepét tagadta (Ablonczy Balázs 2022: Száz év múlva lejár? Budapest, 88).

Külső hivatkozások[szerkesztés]