Zólyombúcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zólyombúcs (Budča)
Zólyombúcs címere
Zólyombúcs címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Zólyomi
Rang község
Első írásos említés 1254
Polgármester František Moravec
Irányítószám 962 33
Körzethívószám 045
Népesség
Teljes népesség 1266 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 80 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 285 m
Terület 15,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zólyombúcs  (Szlovákia)
Zólyombúcs
Zólyombúcs
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 30″, k. h. 19° 04′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 30″, k. h. 19° 04′ 00″
Zólyombúcs weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zólyombúcs (1907-ig Búcs, szlovákul Budča) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. 2011-ben 1266 lakosából 1152 szlovák és 26 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zólyomtól 4 km-re nyugatra a Garam jobb partján fekszik.

Keletről Zólyom, délről Osztroluka, délnyugatról Garamberzence, északnyugatról Ternye, északról pedig Zólyomtúr községekkel határos.

15,9090 km²-es területe[2] nem változott a 20. század folyamán.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az i. e. 1900 és 800 közötti időben éltek emberek. Zólyombúcsot 1254-ben "Bucha" alakban említik először. 1239-ben II. András király özvegye Estei Beatrix gótikus templomot építtetett a településen, melyből mára csak a szentély maradt. Lakói kezdetben szabadok voltak, majd a 14. századtól a dobronyai uradalomhoz tartoztak. 1424-ben Luxemburgi Zsigmond az uradalmat Borbála királynénak adta. 1530 és 1709 között temploma az evangélikusoké volt.

1591-ben, 1599-ben, 1626-ban, 1648-ban ás 1649-ben felégette a török és sok lakóját hurcolta fogságba. A Habsburg ellenes harcok során a település teljesen megsemmisült, a régi falu a község északnyugati határrészén állt és a 18. század elejétől telepítették újra. 1828-ban 66 házában 493 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint " BUCSA. Tót falú Zólyom Vármegyében földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, fekszik Garam vize mellett, ó Zólyomtól egy kis mértföldnyire, az a’ völgy, mellyben e’ helység épűlt, két mértföldnyire tart; szorossan, és mélyen, Garam vize folyván közepette, ’s Butsi völgynek neveztetik; egy részét szántó földgyeinek, és réttyeinek is Garam vize el önti; de mivel Zólyom, és Selmeltz Városok között van, a’ hol mindenkor kereshet, legelője elegendő, földgye termékeny, tűzre fája, és épűletre is az Uraságtól ingyen; a’ községnek tíz kaszásra való réttye van, első Osztálybéli." [3]

Fényes Elek szerint " Bucsa, tót falu, Zólyom vgyében, a Selmeczi postautban a Garan mellett: 212 kath., 281 evang. lak. Kath. paroch. templom. Postahivatal és váltás Besztercze és Selmecz közt. Rétjei igen jók. F. u. a kamara." [4]

1910-ben 830, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

Hivatalos szlovák neve 1927-ig Buča volt.[5]

2001-ben 1088 lakosából 1049 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]