Bacúr
| Bacúr (Bacúrov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Zólyomi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Katarína Zlámalová | ||
| Irányítószám | 962 61 (pošta Dobrá Niva) | ||
| Körzethívószám | 045 | ||
| Forgalmi rendszám | ZV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 159 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 450 m | ||
| Terület | 9,60 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 31′ 11″, k. h. 19° 03′ 31″48.519722°N 19.058611°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 11″, k. h. 19° 03′ 31″48.519722°N 19.058611°E | |||
| Bacúr weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bacúr témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Bacúr (szlovákul: Bacúrov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zólyomtól 10 km-re délnyugatra fekszik, a Selmeci-hegység lábánál.
Délről Dobó, nyugatról Zólyomkecskés, északról Osztroluka, keletről pedig Zólyomberezna községekkel határos.
9,6024 km²-es kataszteri területe[2] nem változott a 20. század folyamán.
Története
[szerkesztés]1255-ben említik „villa Bochorou” néven először. Zólyom várának uradalmához tartozott, később több nemesi család birtoka. 1401-ben „Bachur” néven említik. A 16. századtól Zólyom városának faluja volt. Templomát 1517-ben említik. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak. 1580 körül már a töröknek is adózott. 1599. október 11-én a török a környező településekkel együtt Bacúrt is felégette.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BACZÚR. Baczuru, Baczurova. Tót falu Zólyom Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Selymetz Bányához másfél mértföldnyire, Hont Vármegyének széle felé. Legelője jó nemű, földgye, ha trágyáztatik, meglehetősen terem, fája tűzre való ingyen; de mivel épűletre való nintsen, és víz dolgában is szűkölködnek, ’s a’ Selmetzi piatzok két mértföldnyire fekszik, második Osztálybéli.”[3]
1828-ban 44 házában 325 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Baczur, tót falu, Zólyom vgyében, Dubronyivától északra 1/2 órányira: 69 kath., 256 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határa szorgalmatos trágyázás után elég termékeny. Erdeje derék. F. u. többen. Ut. p. Bucsa.”[4]
A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 98 | 121 | 164 | 159 |
| Különbség | +23,46 % | +35,53 % | -3,04 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 158 | 159 |
| Eltérés | +0,63 % |
1910-ben 332, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 96 lakosából 92 szlovák volt.
2011-ben 153 lakosából 131 szlovák volt.
2021-ben 158 lakosából 155 szlovák, 1 magyar, (+1) ruszin és 2 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült, 1790-ben barokk stílusban építették át.
- Fa harangláb a 19. század végéről.
További információk
[szerkesztés]- Tourist channel.sk
- Községinfó
- Bacúr a térképen
- E-obce Archiválva 2022. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ ma7.sk
A Zólyomi járás települései | ||
|---|---|---|
Zólyom (Zvolen) | ||
|  | |
