Zólyomternye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zólyomternye (Tŕnie)
Tŕnie obec 01.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZólyomi
Turisztikai régióFelső-Garammente
Rang község
Első írásos említés 1393
Polgármester Martina Kubincová
Irányítószám 962 34
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZV
Népesség
Teljes népesség 423 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság516 m
Terület12,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zólyomternye (Szlovákia)
Zólyomternye
Zólyomternye
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′ 20″, k. h. 19° 02′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 20″, k. h. 19° 02′ 00″
Zólyomternye weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyomternye témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zólyomternye (szlovákul: Tŕnie) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. 2011-ben 430 lakosából 388 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Zólyomtól 9 km-re északnyugatra fekszik, Budás és Zólyomszabadi tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

A település a 14. század második felében keletkezett a zólyomi váruradalom területén. Első írásos említése 1393-ban történt "Thirna" alakban. 1424-ban "Thernye" néven említik. Luxemburgi Zsigmond vámszedőhelyet létesített itt, mely a mai temető területén állt. 1828-ban 32 házában 240 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1872-ben lignit után kutattak itt.

Vályi András szerint " TERNYE. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zólyomhoz 1 mértföldnyire; határjában legelője elég, keresetre módgya Zólyomi, és a’ Selmetzi piatzon, fája van, földgye sovány, és nehezen míveltetik." [2]

Fényes Elek szerint " Ternye, tót falu, Zólyom vgyében, Bars vgyéhez közel: 237 kath., 3 evang. lak. Kat. paroch. templom. Sovány kősziklás határ. F. u. a kamara. Ut. p. Bucsa."[3]

Budást 1533-ban említik először, az osztrolukai uradalomhoz tartozott. 1828-ban 9 házában 70 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. 1925-ben csatolták Zólyomternyéhez.

Vályi András szerint " BUDISKA. vagy Budicska. Tót falu Zólyom Vármegyében, birtokosa Osztroviczky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ó Zolyomtól egy, és 1/4. mértföldnyire, Ternyének szomszédságában, mellynek filiája, legelője elegendő, fája is tűzre, piatzozása Zólyomban, Selmetzen, és Körmöczön két mértföldnyire, a’ hol valamint fél órányira Brezniczen is jó modgyok van a’ keresetre, de mivel határja hegyes, kősziklás, és nehezen miveltetik, ’s trágyáztatik, és épűletre való fája sem lévén, harmadik Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint " Budicska, tót falu, Zólyom vármegyében, Bars szélén: 80 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Bucsa."[3]

Zólyomszabadi a 14. században keletkezett, 1564-ben említik először. A Rakovszky család birtoka volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak. 1925-ben csatolták Zólyomternyéhez.

Vályi András szerint " Kassa Lehota. Elegyes falu Zólyom Várm. földes Ura Rakovszky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ternyihez nem meszsze, földgye közép termékenységű, fája mind a’ két féle van, piatzozása, és keresetre módgya a’ Bánya Városokban van." [2]

Fényes Elek szerint " Kassa-Lehotka, tót f., Zólyom vmegyében, Ternye filial., 33 kath., 37 evang. lak. F. u. a Rakovszky nemzetség. Ut. p. Nagy-Szalatna."[3]

1910-ben 403, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott. 1928-ban egy tűzvészben a falu fele leégett.

2001-ben 344 lakosából 338 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban, 1696-ban reneszánsz, 1725-ben barokk stílusban építették át. 1936-ban bővítették és megújították. Megmaradtak gótikus jegyei, melyek keresztboltozatban és a déli oldalon levő a kapuzatban találhatók.
  • Fa haranglába a Hrabiny településrészen áll, a 20. század elején készült népi alkotás.
  • Zólyomszabadi fa haranglába a 20. század elején épült, a falu közepén kis téren áll. Egyik harangját 1667-ben öntötték.
  • Zóyomszabadi három népi lakóháza (kettő a 19. század második felében, egy pedig 1905-ben épült).

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. a b c Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. a b c Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.