Zólyomternye
| Zólyomternye (Tŕnie) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zólyomi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1393 |
| Polgármester | Martina Kubincová |
| Irányítószám | 962 34 |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | ZV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 423 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 35 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 516 m |
| Terület | 12,29 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Zólyomternye
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 36′ 20″, k. h. 19° 02′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 20″, k. h. 19° 02′ 00″ | |
| Zólyomternye weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyomternye témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zólyomternye (szlovákul: Tŕnie) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. Budás és Zólyomszabadi tartozik hozzá.
Fekvése[szerkesztés]
Zólyomtól 9 km-re északnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A település a 14. század második felében keletkezett a zólyomi váruradalom területén. Első írásos említése 1393-ban történt „Thirna” alakban. 1424-ban „Thernye” néven említik. Luxemburgi Zsigmond vámszedőhelyet létesített itt, mely a mai temető területén állt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TERNYE. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zólyomhoz 1 mértföldnyire; határjában legelője elég, keresetre módgya Zólyomi, és a’ Selmetzi piatzon, fája van, földgye sovány, és nehezen míveltetik.”[2]
1828-ban 32 házában 240 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ternye, tót falu, Zólyom vgyében, Bars vgyéhez közel: 237 kath., 3 evang. lak. Kat. paroch. templom. Sovány kősziklás határ. F. u. a kamara. Ut. p. Bucsa.”[3]
1872-ben lignit után kutattak itt. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.
1925-ben csatolták hozzá Budás és Zólyomszabadi községeket. 1928-ban egy tűzvészben a falu fele leégett.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 403, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 344 lakosából 338 szlovák volt.
2011-ben 430 lakosából 388 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban. 1696-ban reneszánsz, 1725-ben barokk stílusban építették át. 1936-ban bővítették és megújították. Megmaradtak gótikus jegyei, melyek keresztboltozatban és a déli oldalon levő a kapuzatban találhatók.
- Fa haranglába a Hrabiny településrészen áll, a 20. század elején készült népi alkotás.
- Zólyomszabadi fa haranglába a 20. század elején épült, a falu közepén kis téren áll. Egyik harangját 1667-ben öntötték.
- Zóyomszabadi három népi lakóháza (kettő a 19. század második felében, egy pedig 1905-ben épült).
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Lásd még[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
