Szalatnai Rezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szalatnai Rezső
Rezso Szalatnai plaque detail.png
Élete
Született 1904. október 23.
Nagyszalatna
Elhunyt 1977. március 23. (72 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalatnai Rezső témájú médiaállományokat.

Szalatnai Rezső (Nagyszalatna, 1904. október 23.Budapest, 1977. március 23.) tanár, irodalomtörténész, író, kritikus, műfordító.

Élete[szerkesztés]

Szakolcán volt diák, majd 1926-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen filozófia-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. A pozsonyi magyar tanítóképzőben, majd a magyar gimnáziumban tanított 1945-ig. 1945–1948 között a szlovákiai magyarság jogfosztottsága ellen küzdött. Az egyik szervezője és szellemi irányítója volt a Magyar Végrehajtó Bizottság néven működő illegális szervezetnek és az üldözött szlovákiai magyarokat segítő Segélybizottságnak.

Kényszerűségből 1948-ban Magyarországra települt át. Itt először a Kelet-európai Tudományos Intézet tanára volt, majd 1950-től nyugdíjazásáig, az Egyetemi Könyvtár tájékoztatási osztályán dolgozott.

A Mi Lapunkban kezdett publikálni és nagy hatása volt a Sarló baloldali irányultságára. Később is elsősorban baloldali lapokban (A Reggel, Magyar Újság, Magyar Figyelő, Új Szó, Csehszlovákiai Népszava), de polgári jellegű irodalmi és elméleti szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban (Független Szemle, Magyar Írás, Nyugat, Századok) közölte írásait.

Számos írásában népszerűsítette a cseh és a szlovák irodalom eredményeit, illetve a magyar irodalommal való kapcsolatukat. Portréban mutatta be például Alois Jiráseket (1954) és Vitĕzslav Nezvalt (1957). Élete végéig szoros kapcsolatot ápolt a szlovákiai magyar irodalommal. Irodalomtörténeti kutatásokat folytatott és rendszeresen szerepelt publicisztikai írásaival a napi sajtóban is. A személyi kultusz idején nem publikálhatott. 1964-ben ő írta meg az első magyar nyelvű cseh irodalomtörténetet. Több írása megjelent csehül és szlovákul is.

Lánya Szalatnai Judit (1933–2016) Európa-bajnoki bronzérmes evezős, síelő.

Emléke[szerkesztés]

Emléktáblája Budapesten
Emléktáblája Pozsonyban
  • 2004-től a pozsonyi Duna utcai gimnázium falán emléktáblája található (Mag Gyula alkotása)

Művei[szerkesztés]

  • 1954 Petőfi Pozsonyban. Pozsony.
  • 1957 Kempelen, a varázsló.
  • 1962 Juhász Gyula hatszáz napja Szakolcán.
  • 1964 A cseh irodalom története.
  • 1969 Arcképek, háttérben hegyekkel.
  • 1970 Kisebbségben és igazságban.
  • 1977 Elindulunk és visszatérünk. (regény)
  • 1982 Két hazában egy igazsággal.
  • Van menekvés
  • Győry Dezső költészete

Irodalom[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]