Tóth László (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tóth László
Élete
Született 1949. szeptember 26. (70 éves)
Budapest, magyar
Nemzetiség magyar
Szülei Tóth Béla
Varga Filoména
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, mese
Első műve A hangok utánzata (versek, 1971)
Irodalmi díjai József Attila-díj (1994)

Tóth László (Budapest, 1949. szeptember 26. –) József Attila-díjas (1994) magyar költő, író, műfordító, szerkesztő.

Élete[szerkesztés]

Tóth László 1949. szeptember 26-án született Budapesten Tóth Béla és Varga Filoména gyermekeként.

1954-1986 között Csehszlovákiában élt. Közben 1969-1975 között a Csallóköz, 1975-1981 között az Irodalmi Szemle újságírója, szerkesztője volt. 1983-1985 között a komáromi Magyar Területi Színház dramaturgja volt. 1986-ban visszatért Magyarországra. 1992-1993 között a Széphalom Könyvműhely kiadóvezetője valamint a Világszövetség szerkesztője volt. 1994-től az Iskolakultúra olvasószerkesztője. 1997-2000, majd 2002–2004 között a Kalligram Könyvkiadó budapesti irodavezetője volt. 1990-ben Regio címmel kisebbségtudományi lapot, 1998-ban Ister néven könyvkiadót alapított, melyeknek ügyvezetője is. 2005-től újból Szlovákiában él. 2011-től a pozsonyi Irodalmi Szemle főszerkesztője.

Művei[szerkesztés]

  • A hangok utánzata (versek, 1971)
  • Ithakából Ithakába (versek, 1975)
  • Átkelés (versek, 1977)
  • Ákombákom (mese, 1980)
  • Megközelítés (antológia, Kulcsár Ferenccel, 1980)
  • Vita és vallomás (interjúk, 1982)
  • Az áldozat (dráma, 1982)
  • Istentelen színjáték (versek, 1983)
  • A mullók városa (meseantológia, 1983)
  • Gyújtópont (versantológia, 1984)
  • Ötödik emelet, avagy Egy éden bugyrai (versek, 1985)
  • Lyuk az égen (gyermekversek és mesék, 1985)
  • Hogyan kell repülni? (mese, 1986)
  • Éjjelenként a semmivel, avagy A tett nélküli színhelyek (válogatott és új versek, 1987)
  • Szélén az országútnak. Csehszlovákiai magyar költők, 1919-1989 (válogatás, utószó, 1990)
  • Mint fészkéből kizavart madár... A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában 1945-1949. (szerkesztette Molnár Imrével, 1990)
  • A szélördög (népmeseválogatás, 1991)
  • Párhuzamok, kitérők (esszék, tanulmányok, 1991)
  • A megértés nehézségei. Komárom-Esztergom megyei pályakezdő költők. (1992)
  • Tudósítás egy ország elvesztéséről. Csehszlovákiai magyar elbeszélők 1919-1989. (válogatta, szerkesztette, utószó, jegyzetek, 1992)
  • Elfeledett évek (esszék, cikkek, 1993)
  • Hármaskönyv (versek, 1994)
  • Nyomkereső (irodalomtörténeti vázlat és olvasókönyv, Bodnár Gyulával, 1994)
  • Minden olyan furcsa (gyermekversek, 1995)
  • Próbafelvételek a (cseh)szlovákiai magyar irodalomról és művelődésről (esszék, tanulmányok, Filep Tamás Gusztávval, 1995)
  • Fókusz 1970–1995 (1995)
  • Harangzúgásban, avagy A hús bohóca (válogatott versek, 1996)
  • Szó és csend. Tizenegy beszélgetés. Csiki László, Fodor András, Géczi János, Kukorelly Endre, Petőcz András, Somlyó György, Tornai József, Tőzsér Árpád, Vasadi Péter, Vörös István, Zalán Tibor; JAMK–Új Forrás Szerk, Tatabánya, 1996 (Új Forrás könyvek)
  • “...miként hajdan az apostolok". A komáromi magyar színjátszás története a kezdetektől 1945-ig (1997)
  • Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története 1945-től napjainkig (1998)
  • Ötven tükör (válogatott versek, 1999)
  • Köz-művelődés-történet (tanulmányok, 2000)
  • A Zöld Vadász (népmese-feldolgozások, 2002)
  • Átváltozás, avagy az „itt" és az „ott" (összegyűjtött versek és értelmezések 1967–2003, 2003)
  • A boszorkány porszívója (meseregény, 2004)
  • Lapszél (esszék, vallomások, 2005)
  • A próbára tett királyfi (népmese-feldolgozások, 2006)
  • Hatszemközt, avagy Korbúcsúztató – anno 1989. Nyolc beszélgetés szlovák és szlovákiai magyar írókkal egy rendszer végóráiban. (2006)
  • Az elvarázsolt varázsló (régi-új mesék, történetek, 2007)
  • Magyar népmesék (Erdélyi János nyomán, 2007)
  • Kötélen, avagy Amint az ég... (versek, 2008)
  • Varázslatos mesék Napkeletről (mesefeldolgozások, Soós Tamás fordításai nyomán, 2008)
  • Ma Isten maga..., avagy Változatok a teremtésre (válogatott versek, 1968–2008, 2009)
  • Egy öngyűjtő feljegyzései, avagy Eszmék, rögeszmék, toposzok (esszék, futamok, 2009)
  • Tóth László legszebb versei (2010)
  • Hontalanok. Dokumentumok a csehszlovákiai magyarság történetéhez 1945-1948/1949; Kalligram, Pozsony, 2014
  • A szövegember. Az elmúlt idő nyomában; Vámbéry Polgári Társulás, Dunaszerdahely, 2014
  • Az ellopott nagymama és további régi-új mesék; Kalligram, Pozsony, 2015
  • Határsértők. Önarckép – másokban 1. Az emlékezet merevlemezéről I.; Gondolat, Bp., 2015
  • ...nagy haszna a Teátromnak. Régi s új színháztörténeti dolgozatok Komárom és Pozsony múltjához; Gondolat, Bp., 2016
  • Simon Attila–Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus és művelődésszervező; Történelemtanárok Társulása–Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2016
  • Wittgenstein szóvivője; Gondolat, Bp., 2018

Műfordításai[szerkesztés]

  • O. Zahradník: Apróhirdetés (színmű, Pozsony, 1978)
  • J. Pavlovič: Lenke kecske mesekönyve (mesék, Pozsony, 1982)
  • J. Tibenský: A királynő könyvtárosa (monográfia, Pozsony, 1985)
  • L. Feldek: Ennivaló nagynéni (komédia, Pozsony, 1985)
  • J. Čarek: Színes világ (leporelló, Pozsony, 1985)
  • M. Holub: Interferon avagy a színházról (versek, Vörös Istvánnal, Budapest, 1997)
  • St. J. Lec: Fésületlen gondolatok (aforizmák, Budapest, 2000)
  • Vl. Holan: Falak (versek Csehy Zoltánnal, Polgár Anikóval, Tőzsér Árpáddal, Vörös Istvánnal, Pozsony 2007)
  • Hat nyúl egy zsákban (szlovák népi találós kérdések, 2009)

Díjai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]