Endrefalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Endrefalva
A római katolikus templom kertje
A római katolikus templom kertje
Endrefalva címere
Endrefalva címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásSzécsényi
Jogállás község
Polgármester Csóriné Botyánszki Ágnes (független)[1]
Irányítószám 3165
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség1119 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség90,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′ 40″, k. h. 19° 34′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 40″, k. h. 19° 34′ 24″
Endrefalva (Nógrád vármegye)
Endrefalva
Endrefalva
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Endrefalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Endrefalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Endrefalva község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark részét képező Endrefalva Szécsény északkeleti szomszédságában helyezkedik el, a várostól 7 kilométerre. Különálló településrésze Babat, mely a központjától mintegy 1 kilométerre keletre fekszik.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Szécsény és Salgótarján felől a 22-es főúton, Ludányhalászi felől pedig a 2207-es úton. Északi irányból két közvetlen szomszédja is zsáktelepülés, melyek közúton csak innen érhetők el: Szécsényfelfaluba a központjában kiágazó 22 106-os, Pilinybe pedig a Babat nyugati szélén induló 22 107-es számú mellékút vezet a községből.

A települést érintő helyközi autóbuszvonalakː 1010, 3072, 3080, 3081, 3082.[3]

Története[szerkesztés]

Endrefalva eredetileg a Záh nemzetség ősi birtokai közé tartozott, mely Záh Felicián merénylete következtében a koronára szállt, majd I. Károly király 1332-ben az Ákos nemzetségbeli Cselen fia Sándor fia Jánosnak adományozta.

A település római katolikus plébániája már 1332-ben is fennállt, templomáról az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékek szintén megemlékeztek.

1548-ban Pelinyi Bálint és Bakoczay Ferenc voltak a település birtokosai.

1562-1563-ban a török hódoltsághoz tartozott, 31 adóköteles házzal, a szécsényi szandzsákban, 1585-1586-ban pedig Mohamed bin Ali hűbérbirtokai közé tartozott.

1598-ban Szentmariay György birtoka volt.

1709-1711 között nagy pestis járvány következtében majdnem az egész lakosság elpusztult, még 1715-ben is csak három magyar és három tót háztartást találtak itt, 1720-ban pedig már 10 magyar háztartással szerepelt.

A 18. században több földesura is volt: 1705-ben Feja János, 1755-ben Vattay Sándor és János, 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, Kubinyi Gáspár, idős és ifjú Darvas Ferenc és Vattay Pál, 1789-ben Kubinyi Gáspár, Puky Ferencz és Vattay Antal, 1826-ban báró Hellenbach József özvegye, továbbá Darvas Antal és Kun Lajos, később pedig 1848-ig a gróf Steinlein család, majd a 20. század elején gróf Wilczek Frigyes volt a helység legnagyobb birtokosa, az övé volt a gróf Chorinsky Igó által a múlt század nyolcvanas éveiben építtetett úrilak is.

Az 1831, 1848 és 1873 években nagy kolerajárvány pusztított a településen.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kiss István (független)[4]
  • 1994–1998: Kiss István (független)[5]
  • 1998–2002: Csóri Péter (független)[6]
  • 2002–2006: Csóri Péter (független)[7]
  • 2006–2007: Csóri Péter (független)[8]
  • 2007–2010: Csóriné Botyánszki Ágnes (független)[9]
  • 2010–2014: Csóriné Botyánszki Ágnes (független)[10]
  • 2014–2019: Csóriné Botyánszki Ágnes (független)[11]
  • 2019-től: Csóriné Botyánszki Ágnes (független)[1]

A településen 2007. december 9-én időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester halála miatt.[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1238
1233
1212
1135
1134
1119
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 29,3% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,8%, református 0,7%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 7,8% (8,4% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 23% cigánynak, 0,3% szlováknak, 0,1-0,1% ukránnak, örménynek és lengyelnek, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55% volt római katolikus, 0,5% református, 0,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 3,4% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 5,1% felekezeten kívüli (34% nem válaszolt).[15]

Nevezetességek[szerkesztés]

Híres endrefalviak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Endrefalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. https://www.google.com/maps/place/Endrefalva,+Besztercei+%C3%BAt/@48.1262086,19.5635213,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47401a629c0196bb:0xc12dd209becd3865!8m2!3d48.126205!4d19.56571?hl=hu
  4. Endrefalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Endrefalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. Endrefalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  7. Endrefalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. Endrefalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  9. a b Endrefalva települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. december 9. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  10. Endrefalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  11. Endrefalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  12. 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. Endrefalva Helységnévtár
  15. Endrefalva Helységnévtár

További információk[szerkesztés]