Endrefalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Endrefalva
Endrefalva címere
Endrefalva címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSzécsényi
Jogállás község
Polgármester Csóriné Botyánszki Ágnes[1]
Irányítószám 3165
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 1212 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség90,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Endrefalva (Magyarország)
Endrefalva
Endrefalva
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 40″, k. h. 19° 34′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 40″, k. h. 19° 34′ 24″
Endrefalva (Nógrád megye)
Endrefalva
Endrefalva
Pozíció Nógrád megye térképén
Endrefalva weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Endrefalva témájú médiaállományokat.

Endrefalva község Nógrád megyében, a Szécsényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szécsénytől 7 km-re északkeletre, a 22-es főút mellett található. Helyközi autóbuszvonalakː 1010, 3072, 3080, 3081, 3082[3].

Története[szerkesztés]

Endrefalva eredetileg a Záh nemzetség ősi birtokai közé tartozott, mely Záh Felicián merénylete következtében a koronára szállt, majd I. Károly király 1332-ben az Ákos nemzetségbeli Cselen fia Sándor fia Jánosnak adományozta.

A település római katolikus plébániája már 1332-ben is fennállt, templomáról az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékek szintén megemlékeztek.

1548-ban Pelinyi Bálint és Bakoczay Ferenc voltak a település birtokosai.

1562-1563-ban a török hódoltsághoz tartozott, 31 adóköteles házzal, a szécsényi szandzsákban, 1585-1586-ban pedig Mohamed bin Ali hűbérbirtokai közé tartozott.

1598-ban Szentmariay György birtoka volt.

1709-1711 között nagy pestis járvány következtében majdnem az egész lakosság elpusztult, még 1715-ben is csak három magyar és három tót háztartást találtak itt, 1720-ban pedig már 10 magyar háztartással szerepelt.

A 18. században több földesura is volt: 1705-ben Feja János, 1755-ben Vattay Sándor és János, 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, Kubinyi Gáspár, idős és ifjú Darvas Ferenc és Vattay Pál, 1789-ben Kubinyi Gáspár, Puky Ferencz és Vattay Antal, 1826-ban báró Hellenbach József özvegye, továbbá Darvas Antal és Kun Lajos, később pedig 1848-ig a gróf Steinlein család, majd a 20. század elején gróf Wilczek Frigyes volt a helység legnagyobb birtokosa, az övé volt a gróf Chorinsky Igó által a múlt század nyolcvanas éveiben építtetett úrilak is.

Az 1831, 1848 és 1873 években nagy kolerajárvány pusztított a településen.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességek[szerkesztés]

Híres endrefalviak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]