Vizslás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vizslás
Vizslási szökőkút - panoramio.jpg
Vizslás címere
Vizslás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállás község
Polgármester Angyal Jenő (MSZP)[1]
Irányítószám 3128
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség1316 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség130,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság232 m
Terület10,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vizslás (Magyarország)
Vizslás
Vizslás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 57″, k. h. 19° 49′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 57″, k. h. 19° 49′ 12″
Vizslás (Nógrád megye)
Vizslás
Vizslás
Pozíció Nógrád megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Vizslás témájú médiaállományokat.

Vizslás község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban. Lakóinak többsége a palóc népcsoporthoz tartozik, a faluban gazdag hagyománya van a palóc népviselet készítésének és viselésének, amely a kazári népviselettel együtt formálódott.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Salgótarjántól délkeletre található, Kazár irányába. A falu a Medves-fennsík és a Zagyva-völgy földrajzi kistájak határán[4] fekszik, 300-400 m tszf-i magasságú, szelíd dombok között, a Vizslás-patak völgyében.

Nevének eredete[szerkesztés]

A jelenleg általánosan elterjedt vélekedés szerint középkorban rövidszőrű magyar vizsla kutyákat tenyésztettek itt főúri, királyi vadászatokhoz (lásd alább), innen ered a falu neve. Lehetséges alternatív magyarázatot jelent azonban az a megfigyelés, amely szerint Palócföldön többfelé találunk „vizslás” dűlőnevet olyan területeken, melyek mindig patak menti, vizenyős helyeket jelölnek (pl. Ózd keleti részén, a Hangony-patak mentén). Mivel mind a régi falu, mind a mai helyen lévő falu hasonló, patak menti, vizenyős helyen fekszik, elképzelhető, hogy a magyar nyelvből vagy a palóc tájnyelvből mára kikopott, elfelejtődött „vizslás” (vizenyős hely) köznevesült a falu nevében. Eszerint a magyarázat szerint a falu nem a vadászkutyáról, hanem településének helyéről kapta a nevét.

Története[szerkesztés]

Vizslás 1456-ban pusztaként szerepelt az egykori oklevelekben, ekkor nyerte adományul V. László királytól Vizslási Darócz Mihály.

A falu a 16. század közepén elpusztult. Az 1548. évi adóösszeírásban már az elpusztult helységek között szerepelt és a későbbi összeírásokból is hiányzott. A törökök kiűzése után települt be újból. 1715-ben már 17, 1720-ban 13 magyar háztartását vették fel az összeírásba. 1770-ben Tarródy József, 1826-ban Goszthony Pál, Heves és Külső-Szolnok vármegye alispánja volt a földesura, az 1900-as évek elején pedig Baranyay Miklós volt a nagyobb birtokosa.

A falu egykor a Kaparó-puszta helyén feküdt és csak a törökök kiűzése után telepedett a jelenlegi helyére. 1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a faluban, 1890-ben pedig az egész község leégett.

A településhez tartozott Kaparó-puszta és Ujlak-puszta is. Újlak-puszta 14131450 között önálló helyként szerepelt és valószínűen a 16. században pusztult el.

Az 1900-as évek elején Baranyay István birtoka volt, aki itt csinos úrilakot is építtetett.

A 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott.

1910-ben 864lakosából 857 magyar volt. Ebből 851 római katolikus, 10 izraelita volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 3%-a cigány, 1%-a egyéb (főleg szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 4,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,6% románnak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,4%, református 1,5%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 18,1% (29,3% nem nyilatkozott).[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu mellett fekszik egy lepusztulás alatt álló riolittufafal, amit zsidó templomnak neveznek a régebbi gyülekezet miatt.

Néhány éve működik a vizslási tájház, ahol a helyi népviselet tekinthető meg. A közelmúltban helyezték üzembe a falu központi parkjában a szökőkutat, amiből a nyárvégi falunapon bor folyik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vizslás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://mek.niif.hu/02100/02115/html/3-210.html
  4. Marosi S. és Somogyi S. (szerk., 1990): Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Bp.
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  6. Vizslás Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]