Mihálygerge

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mihálygerge
Mihálygerge 01.jpg
Mihálygerge címere
Mihálygerge címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Salgótarjáni
Jogállás község
Polgármester Szikoráné Sebestyén Katalin[1]
Irányítószám 3184
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 568 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 51,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mihálygerge (Magyarország)
Mihálygerge
Mihálygerge
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 11′ 42″, k. h. 19° 38′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 42″, k. h. 19° 38′ 00″
Mihálygerge (Nógrád megye)
Mihálygerge
Mihálygerge
Pozíció Nógrád megye térképén
Mihálygerge weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihálygerge témájú médiaállományokat.

Mihálygerge község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Dobroda-patak völgyében, a Karancs hegység északi vonulatai között fekszik Mihálygerge, az Ipoly-vidék jellegzetes szalagtelepülése.

A községet Balassagyarmat irányából Szécsényen keresztül, illetve az M3-as autópályáról a 21-es főútvonalon Salgótarjánig, onnan pedig Litke felé kanyarodva lehet megközelíteni. Salgótarjánból naponta többször is rendszeres autóbuszjárat indul a faluba.

Története[szerkesztés]

A település a Záh nemzetség ősi birtoka volt. Záh Felicián visegrádi merénylete után a nemzetség javait elkobozták. Mint a többi környező falut, Mihálygergét is az Ákos nemzetségbeli Cselen fia János kapta meg adományként Károly Róbert királytól 1335-ben. Ebben az időben ezen a birtokon feküdt Helimbafalva is, mely beleolvadt Mihálygerge népességébe.

A 16. század első felében Székely, Géczy és Tarnóczy családok voltak a község birtokos urai.

1544-ben Nógrád megye török fennhatóság alá került, 1562-ben a török igazgatás rendjében a szécsényi szandzsákhoz tartozott. A török adóösszeírásokban 17 házzal szerepel.

1598-ban Piliny család a birtokosa. A török hódoltság peremén lévő falvak rendszeres pusztítása, háborús felégetése csak 1683-ban Hollókő és Szécsény városok visszafoglalásával ért véget.

A 18. században, mint Bene-birtokot a Szent-Iványi család használta zálogjogon. A 19. század első felében a Bene, a Darvas és a Gyürky családok birtokolták, míg a 19-20. század fordulóján a legjelentősebb nagybirtokos Mocsáry István volt. Az ő mindössze 2800 holdas birtoka mintaértékű, modernizálódó birtok, ahol nagyon sok mihálygergei lakos talált munkát. Ezen birtok 3000 nemes fajú almafáján jelentős kereskedelmi értékű alma termett, paradicsomültetvényei az egész térség piacát ellátták. Nemcsak kertészete, de angol telivér csikói, lovai, szarvasmarha-tenyészete megye szerte híres volt. A 20. század világégései, az első és második világháború megtizedelte Mihálygerge lakosságát is.

A 20. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.

1910-ben 560 magyar lakosa volt, melyből 522 római katolikus volt.

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Földrajza[szerkesztés]

A községet körülvevő hegycsúcsok (Veréb-hegy 291 m, Kőszegő 343 m, Tarnóc 308 m) nem nyúlnak magasra, a Füleki-hegy és a Mész-hegy már egyenesen a hegység dombvidékké szelídülését példázza. A vidék a földtörténet 20-22 millió évvel ezelőtti korszakában a miocén kori szigettengerként előrenyomuló víz és az ismétlődő vulkáni tevé- kenység váltakozásában formálódott. A lávakitörések, feltöltődések, elmocsarasodások, tenger-előrenyomulások ritmusa háromszor ismétlődött meg. Ezek „terméke” a nógrádi kőszén mint ahogy a községhez igen közel lévő Ipolytarnóc-Csapásvölgyi őstörténeti természeti értékek, az ősfenyő és ősállatmaradványok is. A Nógrádban meglévő 441 millió tonnányi szénvagyon jelentős része ezen a területen helyezkedik el, a Dobroda térségében.

E vidéken jelentős a vaddisznóállomány, de az őz-és gímszarvas-állomány is említést érdemel.

A környék természeti kincseinek ritkaságértéke, az ipolytarnóci határátkelő közelsége együtt van jelen a falu jelenlegi történetében az Ipoly, a Dobroda-patak, a Jégerfő, a Lom-patak szélsőséges áradás-jelenségeivel. Annak ellenére, hogy több mint 40 éve működik a megyeszékhely térségét jó ivóvízzel ellátó vízkiemelő-tisztító-továbbító rendszer, valamint a Dobroda Vízműtársulás, mégis hihetetlen károkat okoz egy-egy évben a fékezhetetlen ár.

A mihálygergei tározó a horgászok paradicsoma. Jelentős a busa-és pontyállomány, de ragadozóhalak is szép számmal találhatók. A csuka és a süllő mellett megtalálható a balin is. A tározót madarászok is látogatják. Szerencsés esetben az igen ritka halászsas is megfigyelhető zsákmányszerzés közben.

Kultúra[szerkesztés]

A Nógrádi Folklórfesztivál egyik állandó helyszíne Mihálygerge, ahol hat jelentős folklór együttes működik, az ifjúság, az idősebbek és a gyermekek körében. Az 1976-ban alakult Ipoly Néptánc Együttes 1999-ben Grand Prix díjat kapott, utánpótlásukat a Laboda Gyermek Tánccsoport biztosítja. 1998-ban és 1999-ben az Országos Népzenei Verseny első helyezettje a Tücsök Zenekar, mely 1992-ben alakult és 1998-ban Arany Páva díjat is kapott. Első kazettájuk már megjelent. Aranyminősítésűek a Szájharmonika Együttes, illetve a Dobroda Hagyományőrző Együttes; utóbbiak nemcsak a helyi hagyományok feltárásában jeleskednek, de kórusként is fellépnek.

  • Ipoly Néptáncegyüttes
  • Tücsök Zenekar
  • Dobroda Hagyományőrző Együttes
  • Jázmin Egyesület
  • Laboda Gyermek Tánccsoport
  • Szájharmonika Zenekar

Sport[szerkesztés]

  • Mihálygerge SE
  • A helyi focicsapat évek óta többször nyer bajnokságot
Mihálygerge focicsapat Etesen


Nevezetességei[szerkesztés]

  • Az ország legnagyobb millenniumi emlékműve (11 méter magas, Kocsis Előd alkotása; az emlékmű többek között egy turulból és egy napkorongból áll).[4][5]
  • Római katolikus templom
  • Komra-völgyi víztározó (horgászhely)
Millenniumi emlékmű
„Magyarok Nagyasszonya”r.k.templom.
Komra-völgyi víztározó


Egyesületek-Alapítványok[szerkesztés]

  • Jázmin Egyesület

A kis településen élő lányok, asszonyok - kortól függetlenül - , vesznek részt a közösség tevékenységében. Szívesen vannak együtt, és egymástól és másoktól is tanulnak. Programok között szerepel a kirándulások szervezése, a hagyományok megismerése és ápolása. Fontos cél tenni valamit az egészséges életmódért és a környezetvédelemért. (Mindezt kötetlenül és jó hangulatban.)

  • Mihálygergéért Alapítvány
  • 3184 Mihálygerge, Rákóczi út 40.
  • Elnök: Egyed Rudolf
  • Telefon: 06-32/451-117 - 06-30/240-3507
  • Mihálygerge SE
  • Labdarúgó szakosztály
  • Elnök: Gordos Tamás
  • Edző: Pál(Bata) Gyula
  • Összefogás Mihálygerge Egyházközségéért Alapítvány
  • 3184 Mihálygerge, Rákóczi út 26.
  • Elnök: Varga József
  • Telefon: 06-32/451-204 - 06-20/571-9668

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mihálygerge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  5. Millenium Statue Mihálygerge - Mihálygerge monument

Külső hivatkozások[szerkesztés]