Losonctamási

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Losonctamási (Tomášovce)
Szent Péter és Pál-templom
Szent Péter és Pál-templom
Losonctamási címere
Losonctamási címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásLosonci
Turisztikai régióNógrád (Szlovákia)
Rang község
Első írásos említés 1247
Polgármester Ján Mičuda
Irányítószám 985 56
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám LC
Népesség
Teljes népesség1360 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség98 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság202 m
Terület14,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Losonctamási (Szlovákia)
Losonctamási
Losonctamási
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 22′ 20″, k. h. 19° 37′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 20″, k. h. 19° 37′ 15″
Losonctamási weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Losonctamási témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Losonctamási (szlovákul: Tomášovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Losonctól 7 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu első említése IV. Béla király 1247. augusztus 3-án, Zólyomban kibocsátott oklevelében „Tamasy” alakban történik. Több nemesi család birtoka, majd a divényi és a halicsi uradalom része. 1351-ben I. Lajos oklevelében szerepel. 1469-ben a divényi váruradalom részeként, a Mátyás király és a pártütők közötti harcokban említik. A 16. század második felétől egyre gyakrabban érték török támadások. 1575. július 25-én Divény vára és tartozékai is török kézre kerültek. A várat a tizenöt éves háború során gróf Pálffy Miklós serege foglalta vissza 1593-ban, ezzel Tamási is felszabadult. Lakói a század második felében felvették az evangélikus vallást, mivel a török a protestáns prédikátorokat nem üldözte halálra. A 18. század végén Bél Mátyás geográfiai művében Tamásit módos faluként írja le, mely ekkor a Zichy és Szemere családok birtoka.

Többször pusztították tűzvészek, így 1704-ben, 1714-ben, 1782-ben, 1834-ben és 1857-ben is. Nagy járványok is sújtották: 1710-ben a pestis és 1831-ben a kolera érte el a települést. A 18. században sörfőzde üzemelt a községben. 1828-ban 102 háza volt 815 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, háziiparral foglalkoztak.

Vályi András szerint „TAMÁSI. Magyar falu Nógrád Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Losontzhoz közel, mellynek filiája; határja ollyan, mint Gergelyfalváé.”[2]

Fényes Elek szerint „Tamási, tót falu, Nógrád vmegyében, egy regényes szép völgyben, Losoncztól északra 3/4 mfd., ut. posta Gács. Van itt 127 ház, 750 ágostai, 37 kath., 7 zsidó lakos, 48 urbéri egész telek, ágostai anyatemplom. Határa 3273 hold, mellyből urbéri szántó 1010, rét 320, beltelek 118, majorsági szántó 340, rét 120, beltelek 12, erdő 1353 hold, melly egyszesmind legelő. Földje nagy részt róna, kevéssé dombos, agyagos és kavicsos, néhol vadvizes, legjobban termi a buzát, zabot, burgonyát, vörös lóherét. Rétjei kétszer kaszállhatók, de a Réka vize gyakran rongálja. A juhtenyésztés virágzik. Az emlitett Réka e határban egy 3 kövű malmot forgat. Az ágostai tornyos egyház még a hussiták maradványa. E helység 1834-ben porrá égett. Birják: gr. Czebrián Antal, gr. Zichy senior, Vattay család, Vajda ör. Huszár Károly, Draskóczy Gábor, de itt egyik sem lakik.”[3]

A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 909, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1470 lakosából 1438 szlovák volt.

2011-ben 1383 lakosából 1282 szlovák.

Itt született[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom
  • Evangélikus templom
  • Horgásztó

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Tomášovce, Lučenec District
A Wikimédia Commons tartalmaz Losonctamási témájú médiaállományokat.