Tósár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tósár (Točnica)
Helyi evangélikus templom
Helyi evangélikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásLosonci
Rang község
Első írásos említés 1647
Polgármester Jana Ivaničová
Irányítószám 985 22
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám LC
Népesség
Teljes népesség388 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság261 m
Terület11,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tósár (Szlovákia)
Tósár
Tósár
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 24′ 45″, k. h. 19° 38′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 45″, k. h. 19° 38′ 30″
Tósár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tósár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tósár (szlovákul: Točnica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Losonctól 10 km-re, északra fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 14. században keletkezett, 1467-ben "Thosoncza" alakban említik először. A divényi váruradalomhoz tartozott. A mezőgazdaságon kívül lakói főként famegmunkálással, kádár- és bognármesterséggel foglalkoztak. 1828-ban 37 házában 232 lakos élt. A 18. század végén a községben téglagyárat alapítottak.

Vályi András szerint "TOSONCZA. Tót falu Nógrád Várm. földes Ura Gr. Berényi Uraság, lakosai többfélék, fekszik Berzenczéhez közel, mellynek filiája; határja ollyan, mint Bisztriczkáé."[2]

Fényes Elek szerint "Tosoncza, tót falu, Nógrád vmegyében, 54 kath., 178 evang. lak. Földje sovány; rétje kevés; s ezért lakosai többnyire bognárok és kerékgyártók. F. u. Török János. Ut. post. Losoncz."[3]

Nógrád vármegye monográfiája szerint "Tósár. (Azelőtt Tosoncza.) Losoncztól nem messze fekszik. Kisközség, 54 házzal és 369, leginkább tót ajkú és evangélikus vallású lakossal. Postája Losoncztamási, távírója és vasúti állomása Losoncz. 1467-ben Divény várához tartozott. 1548–1598-ban Balassa Zsigmond, 1660-ban pedig Balassa Imre volt a földesura. 1715-ben 14 tót, 1720-ban 10 magyar és négy tót háztartását írták össze. 1770-ben báró Haller Sámuel tábornok, gróf Zichy Ferencz, gróf Balassa Pál, báró Révay László, báró Orczy Lőrincz, Ettre Zsigmond és Ferencz, Lessenyey Imre, Ráday Gedeon és Frajzaizen Zsigmond voltak az urai. 1826-ban pedig Török János. Jelenleg nagyobb birtokosa nincsen. Az ág. ev. templom 1809-ben épült. A községhez tartozik: Hallér-téglagyártelep, melyet Kovács Mihály bérel."[4]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 394, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 315 lakosából 301 szlovák volt.

2011-ben 393 lakosából 315 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1850-ben Koloman Banšell evangélikus lelkipásztor, szlovák költő, irodalomtudományi teoretikus, író és újságíró.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Nógrád vármegye.

További információk[szerkesztés]