Pinc
| Pinc (Pinciná) | |
 | |
| Mindenszentek római katolikus temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Losonci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1326 |
| Polgármester | Valéria Votoupalová |
| Irányítószám | 984 01 |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | LC |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 208 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 21 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 190 m |
| Terület | 11,91 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Pinc
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 21′ 30″, k. h. 19° 45′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 30″, k. h. 19° 45′ 40″ | |
| Pinc weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pinc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Pinc (szlovákul: Pinciná) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Losonctól 6 km-re keletre fekszik.
Élővilága[szerkesztés]
A faluban két gólyafészket tartanak nyilván. 2013-ban a réten lévőben 5 gólyafiókát számoltak össze.[2]
Története[szerkesztés]
1326-ban „Pynch” alakban említik először. 1335-ben említik plébániáját is. 1573-ban több nemesi család birtoka volt. Lakói főként mezőgazdaságból és az Ipolyon való halászatból éltek, halászai a losonci és füleki uradalomnak adóztak. 1828-ban 56 házában 598 lakos élt.
Vályi András szerint „PINCZ. Magyar falu Nógrád Vármegyében, földes Ura Pongrácz, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Bolyknak szomszédságában, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító.”[3]
Fényes Elek szerint „Pincz, magyar falu, Nógrád vmegyében, egy szép térségen az Ipoly mellett: 549 kath., 15 evang. lak. Rétje sok, és jó; halászata hasznos; földje termékeny. F. u. Károly Ferencz, kinek uri lakhelye is van itten. Ut. p. Zelene.”[4]
A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 429-en, túlnyomórészt magyarok lakták.
1991-ben még a magyarok voltak többségben, 2001-ben 259 lakosából már 131 szlovák és 125 magyar volt.
2011-ben 245 lakosából 138 szlovák és 85 magyar.
Neves személyek[szerkesztés]
Gyermekkorát itt töltötte Szvorák Katalin világhírű népdalénekes.[5]
Nevezetességei[szerkesztés]
Templomrom
- A Mindenszenteknek ajánlott római katolikus temploma a 18. század elején épült, barokk stílusban.
Források[szerkesztés]
- Poláková, Z. 2017: Deti z hrncov – k nezvyčajným novovekým hrobom z Pincinej a Gortvy-Bizova. In: Zborník zo stretnutia priateľov regionálnej histórie III. Hradište, 73-84.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ bociany.sk
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ http://www.szvorakkatalin.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=32&Itemid=36
