Bozita
| Bozita (Buzitka) | |
 | |
| Római katolikus temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Losonci |
| Rang | község |
| Polgármester | Helena Ševčíková |
| Irányítószám | 985 41 (pošta Šávoľ) |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | LC |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 478 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 205 m |
| Terület | 13,81 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 18′ 28″, k. h. 19° 48′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 28″, k. h. 19° 48′ 04″ | |
| Bozita weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bozita témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Bozita (vagy Bozitapuszta, szlovákul: Buzitka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Losonctól 10 km-re keletre, Fülektől 3 km-re északra, a Szuha jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Első írásos említése 1350-ben „Bozyta” alakban történt. A füleki váruradalom része volt. 1554 és 1594 között török megszállás alatt állt. Ezután a Serényi család birtoka, de 1625-ben újra a töröknek fizetett adót. A 17. század közepén a hadi események következtében elpusztult, és csak száz év múlva telepítették újra. 1828-ban hat házát 52-en lakták, akik mezőgazdaságból éltek. Később a Coburg-család birtoka.
Vályi András szerint „BOZITA. Szabad puszta Nógrád Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, fekszik Losontzhoz egy mértföldnyire, határja jó, legelője, ’s fája is elég van.”[2]
A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Füleki járásához tartozott. A csehszlovák megszállás után szlovákokat telepítettek ide a Coburg-birtokra. 1938-ban szlovák lakossága a magyar csapatok elől elmenekült és csak a háború után tértek vissza.
Csak 1957 óta önálló község, addig Perse része volt.
Népessége[szerkesztés]
1970-ben 620 lakosából 92 magyar és 481 szlovák volt.
2001-ben 529 lakosából 473 szlovák és 45 magyar volt.
2011-ben 526 lakosából 450 szlovák és 42 magyar volt.
2021-ben 478 lakosából 413 (+10) szlovák, 46 (+4) magyar, 10 (+2) egyéb és 9 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]
Megújuló energiaforrás[szerkesztés]
Egy megawatt teljesítményű naperőművet állítottak próbaüzembe Bozitán, 2009 novemberében. A létesítmény – előre láthatólag – Szlovákia legnagyobb napelemes naperőműve lesz, eddig 3,5 millió euróba került (kb. egymilliárd forint). Jelenleg az áram EU által támogatott termelői ára 0,431 euró (kb. 135 Ft)/kilowattóra, amely a gőz-gáz ciklusban megtermelt villamosenergia árának ötszöröse. Az erőmű a cseh légió volt tagjainak kb. 20 hektáros földjén épült, amelyet a társaság felvásárolt az örökösöktől.[4][5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ ma7.sk
- ↑ [1] Bumm.sk, 2009. 10. 22.
- ↑ [2] ÚjSzó.sk, 2010. január
További információk[szerkesztés]
A Losonci járás települései | ||
|---|---|---|
Losonc (Lučenec) | ||
Ábelfalva (Ábelová) · Béna (Belina) · Bolgárom (Bulhary) · Bolyk (Boľkovce) · Bozita (Buzitka) · Budaszállás (Budiná) · Csákányháza (Čakanovce) · Csomatelke (Čamovce) · Dabar (Dobroč) · Divény (Divín) · Fülek (Fiľakovo) · Fülekkovácsi (Fiľakovské Kováče) · Fülekpilis (Pleš) · Fülekpüspöki (Biskupice) · Füleksávoly (Šávoľ) · Fűrész (Píla) · Gács (Halič) · Gácsfalu (Stará Halič) · Gácslápos (Lupoč) · Gácsliget (Lehôtka) · Gácsprága (Praha) · Gergelyfalva (Gregorova Vieska) · Gömörsíd (Šíd) · Ipolygalsa (Holiša) · Ipolynyitra (Nitra nad Ipľom) · Jelsőc (Jelšovec) · Kalonda (Kalonda) · Kétkeresztúr (Nové Hony) · Kotmány (Kotmanová) · Lentő (Lentvora) · Lónyabánya (Lovinobaňa) · Losonctamási (Tomášovce) · Maskófalva (Mašková) · Miksi (Mikušovce) · Mucsény (Mučín) · Nagydaróc (Veľké Dravce) · Nagylibercse (Ľuboreč) · Panyidaróc (Panické Dravce) · Parlagos (Polichno) · Patakalja (Podrečany) · Perse (Prša) · Pinc (Pinciná) · Ragyolc (Radzovce) · Rapp (Rapovce) · Rátkapuszta (Ratka) · Romhánypuszta (Lipovany) · Rózsaszállás (Ružiná) · Sátorosbánya (Šiatorská Bukovinka) · Sőreg (Šurice) · Terbeléd (Trebeľovce)
· Tósár (Točnica) · Tőrincs (Trenč) · Tugár (Tuhár) · Vámosfalva (Mýtna) · Videfalva (Vidiná) · Vilke (Veľká nad Ipľom) |  | |
