Tőrincs
| Tőrincs (Trenč) | |
 | |
| A „Szent Erzsébet” r. k. templom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Losonci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1328 |
| Polgármester | Andrej Barcík |
| Irányítószám | 985 32 |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | LC |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 558 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 27 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 181 m |
| Terület | 17,56 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 13′ 30″, k. h. 19° 34′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 30″, k. h. 19° 34′ 45″ | |
| Tőrincs weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tőrincs témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tőrincs (szlovákul: Trenč) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Losonctól 14 kilométerre délnyugatra, az Ipoly jobb partján, a magyar határ mellett, annak Litkével átellenes oldalán fekszik. Bár nincs a Nógrád vármegyei községgel közúti összeköttetése, távolsága légvonalban mindössze 2 kilométer a Salgótarjántól 21 kilométerre északnyugatra levő falutól. A magyarországi városok közül Salgótarján és Szécsény vannak legközelebb.
A településhez tartozik Rárós- és Sári-puszta. Rárósról 2011 óta híd (a Madách híd) vezet a Nógrádszakál északi határában fekvő Ráróspusztára, a hidat magyar oldalon a 22 103-as út szolgálja ki, amely a 2205-ös útból ágazik ki.
Élővilága[szerkesztés]
-
Gólyafészek Rárós-pusztán 2013-ban
Tőrincs területén 2 gólyafészket tartanak számon. Költésről nincs adat.[2]
Története[szerkesztés]
1327-ben "Theurinch" alakban említik először. 1368-ban "Turinch, Alsoturynch, Felsuturynch", 1379-ben "Terreawchyn" alakban említik a korabeli források.
Tőrincs a Záh nemzetség ősi birtoka volt, azonban Záh Felicián visegrádi merénylete után a nemzetség összes birtokait elkobozták. Károly Róbert király 1332-ben e helységet az Ákos nemzetségbeli Cselen fia Sándor fia Jánosnak, a Méhi és a Karancssághi Sághy család ősének adományozta. 1346-ban a fenti János és testvére, Jakab, Tőrincset a Gömör vármegyei Jolsva-Tapolczáért elcserélték. Ennek ellenére 1374-1398 között ismét a Méhi család birtokában találjuk.
1368-ban Alsó- és Felső-Tőrincs nevű helységeket említettek az oklevelek. 1458-ban a Dályai család tagjai vesznek itt részeket zálogba a Karancssághi Sághy családtól. A Sághy család bírja a helységet 1481-ben is. 1548-ban Balassa Zsigmond birtoka volt.
A 16. század közepén a török hódoltsághoz tartozott, az 1562-1563. évi adólajstromokban a szécsényi szandzsák községei között sorolták fel, nyolc adóköteles házzal. 1587-ben Musztafa bin Ibrahim volt a falu egy részének hűbérbirtokosa, de kívüle még Khudaverdi bin Abdullah, Szécsényi várbeli gyalogosnak is volt itt birtoka.
1598-ban Szentmariay György birtoka volt, majd 1660-ban Balassa Imre divényi uradalmához tartozott. 1715-ben 6, 1720-ban pedig 10 magyar háztartását írták össze itt. A 18. század elején a gróf Koháryak, 1755-ben gróf Forgách Ignácz és János, 1770-ben gróf Forgách János, 1826-ban gróf Forgách Alajos voltak az urai, az 1900-as évek elején pedig gróf Forgách Ilona, gróf Wenckheim Ferencné örököseinek, valamint özvegy gróf Forgách Józsefné, született báró Révay Saroltának volt itt nagyobb birtoka.
A római katolikus templom a 18. század közepén épült. A 19. században három alkalommal is kolerajárvány dühöngött itt: 1831-ben, 1855-ben és 1873-ban.
Vályi András szerint " TÖRINCZ. Magyar falu Nógrád Várm. földes Ura G. Forgách Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Vilykének szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű, vagyonnyai meglehetősek."[3]
Fényes Elek szerint " Tőrincs, magyar falu, Nógrád vmegyében, közel az Ipolyhoz, annak völgyében, ut. p. Szakál 1 óra. Határa 2956 hold, mellyből urbéri szántó 462, beltelek 50, rét 164, irtványszőlő 10, urasági szántó 260, beltelek 4, erdő 2005 hold, melly egyuttal legelő. Szántóföldei fele részben lapályon, 1/2 dombon feküsznek, s kivált a lapályiak igen jók; rétjei kövérek; erdeje hegyeken van, s tölgyes és cserjés. Lakja 560 r. kath., kis fiók-egyházzal. A falu nagy átmeneti hely levén, sok előfogatra van szüksége, ezenkivűl fuvaroznak is. Kőbánya. Vize az Ipoly. A vilkei uradalomhoz tartozik."[4]
A trianoni békeszerződés előtt Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott, akkor Csehszlovákia része lett. 1938 és 1944 között (a második világháború idején) újra Magyarország része. A második világháborútól 1991-ig ismét Csehszlovákia, 1991 óta pedig Szlovákia települése.
A tervezett Ipoly-völgyzárógát miatt sokáig építési tilalom volt a faluban, a magyar lakosság jó része elvándorolt. Miután a gátépítés lekerült a napirendről, helyükre főként (nem magyar anyanyelvű) cigányok költöztek.[5]
Rárós-puszta[szerkesztés]
Rárós-puszta már a 14. század elején fennállt, ekkor Dráhi Tamás fiainak a birtokában volt, de hűtlenségük következtében Károly Róbert király e birtokot elvette tőlük és 1321-ben Szécsényi Tamás főispánnak adta. 1487-ben a Guthi Országh család birtokában volt.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 592 lakosából 590 magyar anyanyelvű volt, ebből 586 római katolikus.
2001-ben 359 lakosából 186 szlovák és 108 magyar volt.
2011-ben 480 lakosából 191 szlovák, 92 roma és 63 magyar.
2021-ben 558 lakosából 46 (+5) magyar, 6 (+10) cigány, 430 (+3) szlovák, 5 egyéb és 71 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Nevezetességei[szerkesztés]
_-_budova_b%C3%BDvalej_%C4%8Deskoslovenskej_colnice.jpg)
- Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1923-ban épült.
- Szent József kápolnája 1897-ben épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ bociany.sk
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Új Szó Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben – Unió előtti úton az Ipoly hídtorzói mellett. (2003. május 16.)
- ↑ ma7.sk
Források[szerkesztés]
- Dodo Ševčík 2023: Sto rokov kostola sv. Alžbety v Trenči. In: Stretnutia priateľov histórie Novohradu IX
- Borovszky Samu: Nógrád vármegye
További információk[szerkesztés]
A Losonci járás települései | ||
|---|---|---|
Losonc (Lučenec) | ||
Ábelfalva (Ábelová) · Béna (Belina) · Bolgárom (Bulhary) · Bolyk (Boľkovce) · Bozita (Buzitka) · Budaszállás (Budiná) · Csákányháza (Čakanovce) · Csomatelke (Čamovce) · Dabar (Dobroč) · Divény (Divín) · Fülek (Fiľakovo) · Fülekkovácsi (Fiľakovské Kováče) · Fülekpilis (Pleš) · Fülekpüspöki (Biskupice) · Füleksávoly (Šávoľ) · Fűrész (Píla) · Gács (Halič) · Gácsfalu (Stará Halič) · Gácslápos (Lupoč) · Gácsliget (Lehôtka) · Gácsprága (Praha) · Gergelyfalva (Gregorova Vieska) · Gömörsíd (Šíd) · Ipolygalsa (Holiša) · Ipolynyitra (Nitra nad Ipľom) · Jelsőc (Jelšovec) · Kalonda (Kalonda) · Kétkeresztúr (Nové Hony) · Kotmány (Kotmanová) · Lentő (Lentvora) · Lónyabánya (Lovinobaňa) · Losonctamási (Tomášovce) · Maskófalva (Mašková) · Miksi (Mikušovce) · Mucsény (Mučín) · Nagydaróc (Veľké Dravce) · Nagylibercse (Ľuboreč) · Panyidaróc (Panické Dravce) · Parlagos (Polichno) · Patakalja (Podrečany) · Perse (Prša) · Pinc (Pinciná) · Ragyolc (Radzovce) · Rapp (Rapovce) · Rátkapuszta (Ratka) · Romhánypuszta (Lipovany) · Rózsaszállás (Ružiná) · Sátorosbánya (Šiatorská Bukovinka) · Sőreg (Šurice) · Terbeléd (Trebeľovce)
· Tósár (Točnica) · Tőrincs (Trenč) · Tugár (Tuhár) · Vámosfalva (Mýtna) · Videfalva (Vidiná) · Vilke (Veľká nad Ipľom) |  | |
