Tőrincs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tőrincs (Trenč)
A „Szent Erzsébet” r. k. templom.
A „Szent Erzsébet” r. k. templom.
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Losonci
Turisztikai régió Ipolymente
Rang község
Első írásos említés 1328
Polgármester Andrej Barcík
Irányítószám 985 32
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám LC
Népesség
Teljes népesség 480 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 181 m
Terület 17,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tőrincs (Szlovákia)
Tőrincs
Tőrincs
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 13′ 30″, k. h. 19° 34′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 30″, k. h. 19° 34′ 45″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tőrincs témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tőrincs (szlovákul: Trenč) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Losonctól 14 km-re délnyugatra, az Ipoly jobb partján, a magyar határ mellett, annak Litkével átellenes oldalán fekszik. Bár nincs nógrád megyei községgel közúti összeköttetése, távolsága légvonalban mindössze 2 km a Salgótarjántól 23 km-re északnyugatra levő falutól. A magyar határátkelők közül legközelebb az ipolytarnóci fekszik a községhez.

A településhez hozzátartozik Rárós- és Sári-puszta.

Élővilága[szerkesztés]

Tőrincs területén 2 gólyafészket tartanak számon. Költésről nincs adat.[2]

Története[szerkesztés]

1327-ben "Theurinch" alakban említik először. 1368-ban "Turinch, Alsoturynch, Felsuturynch", 1379-ben "Terreawchyn" alakban említik a korabeli források.

Tőrincs a Záh nemzetség ősi birtoka volt, azonban Záh Felicián visegrádi merénylete után a nemzetség összes birtokait elkobozták. Károly Róbert király 1332-ben e helységet az Ákos nemzetségbeli Cselen fia Sándor fia Jánosnak, a Méhi és a Karancssághi Sághy család ősének adományozta. 1346-ban a fenti János és testvére, Jakab, Tőrincset a Gömör vármegyei Jolsva-Tapolczáért elcserélték. Ennek ellenére 1374-1398 között ismét a Méhi család birtokában találjuk.

1368-ban Alsó- és Felső-Tőrincs nevű helységeket említettek az oklevelek. 1458-ban a Dályai család tagjai vesznek itt részeket zálogba a Karancssághi Sághy családtól. A Sághy család bírja a helységet 1481-ben is. 1548-ban Balassa Zsigmond birtoka volt.

A 16. század közepén a török hódoltsághoz tartozott, az 1562-1563. évi adólajstromokban a szécsényi szandzsák községei között sorolták fel, nyolc adóköteles házzal. 1587-ben Musztafa bin Ibrahim volt a falu egy részének hűbérbirtokosa, de kívüle még Khudaverdi bin Abdullah, Szécsényi várbeli gyalogosnak is volt itt birtoka.

1598-ban Szentmariay György birtoka volt, majd 1660-ban Balassa Imre divényi uradalmához tartozott. 1715-ben 6, 1720-ban pedig 10 magyar háztartását írták össze itt. A 18. század elején a gróf Koháryak, 1755-ben gróf Forgách Ignácz és János, 1770-ben gróf Forgách János, 1826-ban gróf Forgách Alajos voltak az urai, az 1900-as évek elején pedig gróf Forgách Ilona, gróf Wenckheim Ferencné örököseinek, valamint özvegy gróf Forgách Józsefné, született báró Révay Saroltának volt itt nagyobb birtoka.

A római katolikus templom a 18. század közepén épült. A 19. században három alkalommal is kolerajárvány dühöngött itt: 1831-ben, 1855-ben és 1873-ban.

Vályi András szerint " TÖRINCZ. Magyar falu Nógrád Várm. földes Ura G. Forgách Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Vilykének szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű, vagyonnyai meglehetősek." [3]

Fényes Elek szerint " Tőrincs, magyar falu, Nógrád vmegyében, közel az Ipolyhoz, annak völgyében, ut. p. Szakál 1 óra. Határa 2956 hold, mellyből urbéri szántó 462, beltelek 50, rét 164, irtványszőlő 10, urasági szántó 260, beltelek 4, erdő 2005 hold, melly egyuttal legelő. Szántóföldei fele részben lapályon, 1/2 dombon feküsznek, s kivált a lapályiak igen jók; rétjei kövérek; erdeje hegyeken van, s tölgyes és cserjés. Lakja 560 r. kath., kis fiók-egyházzal. A falu nagy átmeneti hely levén, sok előfogatra van szüksége, ezenkivűl fuvaroznak is. Kőbánya. Vize az Ipoly. A vilkei uradalomhoz tartozik." [4]

A trianoni békeszerződés előtt Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott, akkor Csehszlovákia része lett. 1938 és 1944 között (a második világháború idején) újra Magyarország része. A második világháborútól 1991-ig ismét Csehszlovákia, 1991 óta pedig Szlovákia települése.

A tervezett Ipoly-völgyzárógát miatt sokáig építési tilalom volt a faluban, a magyar lakosság jó része elvándorolt. Miután a gátépítés lekerült a napirendről, helyükre főként (nem magyar anyanyelvű) cigányok költöztek.[5]

Rárós-puszta[szerkesztés]

Rárós-puszta már a 14. század elején fennállt, ekkor Dráhi Tamás fiainak a birtokában volt, de hűtlenségük következtében Károly Róbert király e birtokot elvette tőlük és 1321-ben Szécsényi Tamás főispánnak adta. 1487-ben a Guthi Országh család birtokában volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 592 lakosából 590 magyar; ebből 586 római katolikus.

2001-ben 359 lakosából 186 szlovák és 108 magyar volt.

2011-ben 480 lakosából 191 szlovák, 92 roma és 63 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tőrincs témájú médiaállományokat.