Ábelfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ábelfalva (Ábelová)
Helyi evangélikus templom
Helyi evangélikus templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Losonci
Rang község
Polgármester Kőrösi Vilmos
Irányítószám 985 13
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám LC
Népesség
Teljes népesség 243 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 596 m
Terület 52,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ábelfalva (Szlovákia)
Ábelfalva
Ábelfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 24′ 39″, k. h. 19° 25′ 56″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 39″, k. h. 19° 25′ 56″
Ábelfalva weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ábelfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ábelfalva (szlovákul 1899-ig Abelova, ma Ábelová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Losonci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Korponai-fennsíkon, Losonctól 20 km-re, északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1275-ben említik először. 1700-ban, 1722-ben és 1742-ben tűzvészek pusztítottak a faluban. A legutóbbi különösen nagy károkat okozott a településen, amiről Bél Mátyás is beszámol. A lángok pillanatok alatt mindent elhamvasztottak. Ugyancsak tűzvész volt 1824. május 17-én is, erről az 1838-as egyházi vizitáció számol be.

Vályi András szerint „ABELOVA. Tót falu Nógrád Vármegyében, földes Ura Gróf Forgáts, és Gróf Zichy Uraságok, lakosai evangelikusok, fekszik Déventöl egy és 3/4 mértföldnyire, nevezetesíti e’ helyet, a’ híres vólt hazánkbéli földmérőnek Mikovinyinak, itten lett születése, a’ kinek némelly Vármegyékröl készített föld képei mind a’ Bél Mátyás munkáiban mind azon kivűl esméretesek, ’s nyilvanitóji a’ szerző vólt jeles tehetségjének. Határbéli földgye közép termékenységű, réttye, legelője, ’s fája elég; második Osztálybéli.[2]

Fényes Elek szerint „Abelova, tót falu, Nógrád vármegyében, közép magas hegyháton, Losonczhoz 3, Gácshoz 2 mfd. Szántóföldjei, úgymint rétjei annyira kövesek, hogy a termőföldet rajtok csak egy negyed résznyire tehetni. Termesztetik búza, rozs, árpa, zab, burgonya, borsó, pohánka. Egyszer kaszálható rétjei jó hegyi szénát adnak. A határ kiterjedése 8000 hold, mellyből 2000 h. urbériség, 850 h. irtás, 5150 hold majorság. A föld sárgás agyag, fövennyel vegyitve, és köves. A lakosok nyáron át sok juhot tartanak, mellyeket őszszel eladnak, veszik pedig tavaszszal Erdélyben és a Bánságban. Továbbá magok készitik azon fekete és fehér posztót, mellyből a szinte maguk varrta kankó és kunya készül. Népessége 908 lélek, u. m. 894 evang., 8 r. kath., 6 zsidó. Az iskola jó állapotban. Evang. temploma új, mert a régi goth modorú paplakkal, iskolával és fél faluval együtt 1824. máj. 17-dikén ismét leégett, mert 1722-ben a tűz már ezeket egyszer elemésztette. Anyakönyve kezdődik 1736-tól. Birtokosai: id. gr. Zichy Ferencz, mint a Zichy család legöregebbike és gr. Zichy Károly”.[3]

Az 1920-as trianoni békeszerződés előtt Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 966, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

1991-ben 348-an lakták.

2001-ben 274 lakosából 272 szlovák volt.[4]

2011-ben 243 lakosából 238 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]