Megyeszékhely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A megyeszékhely az a település, amelyet a vonatkozó jogszabály a megye székhelyeként kijelöl. Itt működnek a megye önkormányzatának szervei és általában az egy megyére kiterjedő illetékességű egyéb szervek is.

Magyarország megyéinek nevét és székhelyét 1990 óta a 67/1990. (VIII. 14.) országgyűlési határozat szabályozza, míg a megyeszékhely esetleges áthelyezésének szabályait 2011 óta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 125.§ (4) bekezdés.

Története[szerkesztés]

A királyi vármegyék eredetileg egy-egy vár körül szerveződtek, tehát természetes módon e vár egyben a székhelyük is volt. A nemesi vármegyék azonban szervezeti és működési tekintetben teljes belső autonómiát élveztek, így székhelyeik kérdése nem volt a törvényhozás tárgya egészen 1723-ig, amikor viszont az 1723:LXXIII.tc.[1] előírta a megyék számára, hogy állandó székhelyet jelöljenek ki, de annak kiválasztásáról továbbra is maguk döntöttek.

A kiegyezés után az önkormányzat szabadsága ebben a tekintetben is szűkült: az 1876-os megyerendezéskor törvényben (1876:XXXIII.tc.) határozták meg a megyék székhelyeit. Azóta a helyzet változatlan, bár a vonatkozó jogforrás időszakonként változott. 1990 óta egy országgyűlési határozat rendelkezik a megyék nevéről és székhelyéről.

Magyarország megyeszékhelyei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]