Vármegyeszékhely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a magyarországi vármegyék adminisztratív központjáról szól. Hasonló címmel lásd még: Megyeszékhely.
 Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.

A vármegyeszékhely az a település, amelyet a vonatkozó jogszabály a vármegye (korábban megye) székhelyeként kijelöl. Itt működnek a vármegye önkormányzatának szervei és általában az egy megyére kiterjedő illetékességű egyéb szervek is.

Magyarország vármegyéinek nevét és székhelyét 1990 óta a 67/1990. (VIII. 14.) országgyűlési határozat szabályozza, míg a vármegyeszékhely esetleges áthelyezésének szabályait 2011 óta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 125. § (4) bekezdés.

Története[szerkesztés]

A királyi vármegyék eredetileg egy-egy vár körül szerveződtek, tehát természetes módon e vár egyben a székhelyük is volt. A nemesi vármegyék azonban szervezeti és működési tekintetben teljes belső autonómiát élveztek, így székhelyeik kérdése nem volt a törvényhozás tárgya egészen 1723-ig, amikor viszont az 1723:LXXIII. tc.[1] előírta a megyék számára, hogy állandó székhelyet jelöljenek ki, de annak kiválasztásáról továbbra is maguk döntöttek.

A kiegyezés után az önkormányzat szabadsága ebben a tekintetben is folyamatosan szűkült: először az 1876-os megyerendezéskor (1876:XXXIII. tc.) határozták meg törvényben az átszervezés által érintett megyék székhelyeit, majd ugyanez történt a trianoni békeszerződés után az 1923-as megyerendezéskor (1923. évi XXXV. tc.). Az 1938 és 1941 között Magyarországhoz visszacsatolt területeken az Országgyűlés felhatalmazása alapján a kormány intézkedett a közigazgatási beosztásról, így a megyeszékhelyek kijelöléséről is. Mindezek következtében 1944 végére a mai országterületen a megyék mintegy felének maradt beleszólása saját székhelyének kijelölésébe. Végül 1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés az ország teljes területére kiterjesztette a közigazgatási beosztás rendezésére vonatkozó általános felhatalmazást a Ideiglenes Nemzeti Kormány számára. Azóta a helyzet abban az értelemben változatlan, hogy a megyeszékhelyet nem az érintett megye, hanem valamely központi szerv jelöli ki, bár a vonatkozó jogforrás időszakonként változott; 1990 óta országgyűlési határozat rendelkezik a megyék nevéről és székhelyéről.

A 2012-től hatályos alaptörvény 11. módosításával a „vármegye” elnevezés mellett törvénymódosításokkal és kormányrendeletekkel a „vármegyeszékhely” elnevezést is bevezették.[2][3]

Magyarország vármegyeszékhelyei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ 1723:LXXIII. tc.
  2. ↑ Magyar Közlöny 2022. évi 125. szám. magyarkozlony.hu, 2022. július 25.
  3. ↑ Magyar Közlöny 2022. évi 220. szám. magyarkozlony.hu, 2022. december 29.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vármegyeszékhely&oldid=27020020”