Ugrás a tartalomhoz

Fejér vármegye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Fehér vármegye.

Koordináták: é. sz. 47° 10′, k. h. 18° 35′47.166667°N 18.583333°E

Fejér vármegye
A Velencei-tó Gárdony térségében
A Velencei-tó Gárdony térségében
Fejér vármegye címere
Fejér vármegye címere		 Fejér vármegye zászlaja
Fejér vármegye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeszékhelySzékesfehérvár
Járások száma8
Települések száma108
megyei jogú városok2
egyéb városok15
nagyközségek13
ISO 3166-2HU-FE
FőispánTanárki Gábor
Népesség
Teljes népesség419 656 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség95,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4358,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Fejér vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Fejér vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Fejér vármegye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fejér vármegye témájú médiaállományokat.

Fejér vármegye (1950-től 2022-ig Fejér megye; németül: Komitat Stuhlweiß, latinul: Comitatus Albensis, horvátul: Bila županija, szlovákul: Stoličnobelehradská župa) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régióban. 4358,48 km2-es területével hazánk 11. legnagyobb közigazgatási egysége, ezzel Magyarország teljes területének mintegy 4,68%-át adja. Emellett közel 420 ezer fős lakosságával a nyolcadik legnépesebb vármegyénk, így hazánk népességének 4,36%-ával rendelkezik, népsűrűsége elmarad az országos átlagtól. A megye területe egyike a magyarok legősibb szálláshelyeinek.

Északról Komárom-Esztergom vármegye, keletről Pest vármegye, délkeletről Bács-Kiskun vármegye, délről Tolna vármegye, délnyugatról Somogy vármegye, nyugatról pedig Veszprém vármegye határolja. Székhelye az ország kilencedik és a Dunántúl harmadik legnépesebb települése, a Közép-Dunántúl központja, a királyok városaként is emlegetett Székesfehérvár, amely a középkorban a Magyar Királyság egyik fővárosa volt. Emellett fontos települései közé tartozik a különösen a kohászat és acélipar területén kiemelkedő Dunaújváros, a Velencei-tó partján található, turisztikai központként ismert Gárdony és Velence, illetve Mór, a Móri borvidék központja, és híres a fehérborairól, főként az Ezerjó fajtáról.

Területe természetföldrajzilag a legváltozatosabb az országban. Területének északi részét a Vértes-hegység uralja, amely erdőségeivel és természeti értékeivel tűnik ki. Középső része a Mezőföldhöz tartozik, amely síkvidéki tájként a megye legtermékenyebb mezőgazdasági területe. Nyugaton a Bakony előhegyei húzódnak, míg keleten a Duna határolja, amely egyúttal fontos közlekedési és gazdasági szerepet is betölt. A megye egyik legfontosabb természeti kincse a Velencei-tó, amely turisztikai és rekreációs központ. A megye gazdag ásványkincsekben, különösen a mészkő- és bauxitlelőhelyek miatt jelentős.

Nyolc járás alkotja. Két megyei jogú városa, Székesfehérvár és Dunaújváros az ország fontos gazdasági központjai. A gazdaságot nagyban meghatározza a fejlett ipar, de itt találhatók Magyarország legjobb termőföldjei is. Habár északi és déli területei kötött viszonylagos fejlettségbeli különbségek állnak fenn, de még így is a legfejlettebb vármegye a főváros, Budapest után. A Közép-Dunántúl régió GDP-jének közel 70%-át egymaga Fejér vármegye adja.[2]

A terület már az őskor óta lakott, az itt talált régészeti leletek tanúsága szerint. A római korban a Duna menti limes védelmi vonal fontos része volt, egyik központja Gorsium (mai Tác) település. A magyar honfoglalás után a megye jelentősége megnőtt, különösen Székesfehérvár révén, amely az Árpád-házi királyok koronázási és temetkezési helye lett. A középkorban fontos kereskedelmi útvonalak és stratégiai pontok kötődtek ide. A török hódoltság idején súlyos pusztítások érték, de a 18. századtól a Habsburg-korban újra fejlődésnek indult. A 19–20. században az iparosodás és a mezőgazdaság egyaránt meghatározta a térséget.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Fejér vármegye neve a középkori Székesfehérvár, azaz „Fehér vár” nevéből ered. Az elnevezés a régi magyar „fejér” szavából származik, amely „fehér”et jelent és fehér kőből álló várra utalt.[3]

Címer

[szerkesztés]
  • A kerek pajzson Szent István, Magyarország első apostoli királya, arany királyi palástban ábrázolva látható, fején ragyogó glóriával, ami szentségét jelzi. A bal felső égi, kék mezőben, ragyogó sugarakat kibocsátó felhők között Szűz Mária vörös tunikában és kék köpenyben tartja Jézust, aki jobb kezével áldásra emeli a kezét. Előttük zöld mezőn térdel Szent István, aki az égre néz, miközben a vörös párnára helyezett Szent Koronát, valamint a jogart és kardot felmutatva Máriának ajánlja fel.
  • A kis címer különlegessége, hogy jobb oldalán vörös mezőben négy ezüstpólya jelenik meg, ami eltér a mai használatban lévő hétszer vágott vörös-ezüst mintázattól. A bal oldali vörös mező zöld hármashalmán leveles aranykoronából kiemelkedő, szabályos ezüst kettőskereszt található.
Fejér vármegye történelmi címere

Földrajz

[szerkesztés]
Fejér vármegye domborzati térképe

Fejér a legváltozatosabb területű vármegyéje hazánknak. A megye nagyobb déli része az Alföld dunántúli nyúlványának számító Mezőföld területére esik. Ezenkívül a Bakony keleti része, a Bicskei-dombság, a Vértes és a Gerecse déli részei továbbá a 27 km² területű Velencei-tó, valamint az attól északra elterülő, nyugaton Székesfehérvárig elnyúló Velencei-hegység színesítik a terület domborzatát. Legmagasabb pontja a vértesi Csókakő vára felett magasodó Csóka-hegy 479 méterrel.

Jelentősebb tavak

[szerkesztés]

Folyóvizei

[szerkesztés]

Lásd még: Fejér vármegye védett természeti értékeinek listája

Fejér vármegye jellemző földrajzi pontjai

[szerkesztés]
A Bory-vár

Története

[szerkesztés]
Bővebben: Fejér vármegye története

A megye területén már 20 000 évvel ezelőtt léteztek emberi települések a mai Nadap és Csór községek környékén. A Bicskéről előkerült, az újkőkorszak idejéből származó leletek világhírűek. Az i. e. 3. évezred végétől az i. e. 1. évezred elejéig máig ismeretlen nevű népek éltek itt és építettek többek közt földvárakat is. Közvetlenül a rómaiak előtti időszakból kelta nyomokra is bukkantak a régészek. A rómaiak idején már több állandó település volt Fejér megye mai területén: a központ Gorsium volt (mely város szerepe tulajdonképpen megfeleltethető a majdani Fehérvárénak), de Baracs (Annamatia) és Dunaújváros (Intercisa) is jelentősebb településnek számított. A középkor hajnalán hunok, gótok, longobárdok és avarok tartózkodtak a Duna mentén. 586-tól folyamatosan érkeztek nomád népek egészen az Árpád fejedelem vezetésével érkező magyarokig.

895 és 900 között érkeztek a honfoglaló magyarok erre az országrészre, amely központi elhelyezkedése révén a fejedelmi Megyer törzs szálláshelye lett. A 970-es években Géza fejedelem egyik székhelyeként kezdett kiépülni a mai Székesfehérvár (akkoriban Fehérvár). A város I. István korában a területi alapon szerveződő királyi vármegyerendszerben megyeszékhellyé vált. A III. István által kiadott fehérvári jogoknak köszönhetően az ország első városává váló Székesfehérvár volt a 16. század közepéig a magyar királyok kizárólagos koronázóvárosa és sokuk temetkezési helye. Emellett ide gyűltek össze az országnagyok évente a fehérvári törvénylátó napokra, melyekből később a rendszerszintű országgyűlések kifejlődtek, és ide hívták össze a legtöbb rendi országgyűlést is. A Szent István által alapított Nagyboldogasszony-bazilika a Magyar Királyság egyik adminisztrációs központjaként működött, melyet az igen tekintélyes fehérvári prépost irányított.

A középkori Fejér vármegye magába foglalta a Duna-Tisza közén elhelyezkedő egykori Soltszék (Solt és Kalocsa és környéke) területét is. A vármegyében besenyők és kunok is letelepedtek az Árpád-kor végén. 1333-ban már alispán és szolgabíró is működött az akkor már nemesi vármegyében.

A vármegye területe 1543 és 1688 között török uralom alatt állt. A török közigazgatás három szandzsákja fedte le: a budai, a székesfehérvári és a simontornyai. A folyamatos összecsapások következtében a falvak pusztulásnak indultak, a lakosságszám csökkent. 1692-ben szervezték újjá a közigazgatást, Székesfehérvár csak 1703-ban lett ismét szabad királyi város. A megye nagy területeit birtokul kapó nemesi családok között voltak a Batthyányak, Zichyek, Hochburgok és Heisterek. A 17. század folyamán a magyarok mellett szlovák és német lakók telepedtek le a török időkben elnéptelenedett területekre. A 18. század végére kialakult a vármegye lakóinak jellegzetes paraszti kultúrája.

Az 1860-as évektől a vasút megjelenése forradalmasította a közlekedést, a vármegyében számtalan vasútvonal épült a 20. század elejéig, Székesfehérvár országos jelentőségű vasúti csomóponttá vált.

Stratégiai és gazdasági adottságainak köszönhetően Fejér vármegye területe az egyik legtöbbet szenvedő térség volt Magyarországon a második világháború idején. Székesfehérvár és környéke helyzetén a nyugati szövetségesek súlyos légicsapásai mellett a többszöri német-szovjet tulajdonoscsere is rontott. A világháború után szinte a nulláról kellett újjáépíteni a régiót.

Fejér megye volt az egyik leggyorsabban fejlődő területe Magyarországnak a világháború utáni időkben. Az erőteljes iparosítás szimbólumává az 1951-ben Sztálinvárosnak keresztelt egykori Dunapentele, a mai Dunaújváros vált. A volt mezővárost ekkor hatalmas iparvárossá fejlesztették, mely a Dunai Vasmű köré épült. Az 1961-től Dunaújváros néven létező település (melynek népessége 1980-ban elérte a 60 ezer főt) fejlesztéseivel már az 1960-as években alábbhagytak, ekkor végre több figyelmet kaphatott a megyeszékhely is, melynek ipara az 1930-as években vett rendkívül látványos lendületet első ízben. Stratégiai fontosságának és ipari hagyományainak köszönhetően számíthatott a kormányzat támogatására. A város népessége az 1970-es években átlépte a 100 ezer főt, ipara sokrétű volt: itt üzemelt a központi gyára a hadi híradástechnikai eszközöket, televíziókat, rádiókat és számítógépeket gyártó Videotonnak (mely megváltozott struktúrával, de még ma is működik), itt volt és a mai napig itt van a hazai alumíniumgyártás fellegára, a Könnyűfémmű (szintén létezik még Arconic Köfém ill. Sapa néven), és itt működött a legnagyobb üzeme a világ egyik legjelentősebb autóbusz-gyártójának számító Ikarusnak, melynek ma már csak maradványai léteznek.

A rendszerváltáskor az ipar leépült, de Székesfehérvár azon kevés nagyvárosok közé tartozott, melyek gyorsan reagáltak a megváltozott körülményekre: itt már az 1990-es évek elején megjelentek az első multinacionális vállalatok. Ennek köszönhetően a város ma is az ország egyik legfontosabb gazdasági gócpontja. A Dunai Vasmű ukrán tulajdonba került, és sokáig az egyik legnagyobb munkáltató volt a megyében, Magyarország egyik fontos gazdasági központjává téve Dunaújvárost.

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között

[szerkesztés]

Járások 1950–1983 között

[szerkesztés]

Fejér megyéhez az 1950-es megyerendezés előtt öt járás (Adonyi (ma Dunaújvárosi), Bicskei, Móri, Sárbogárdi és Székesfehérvári) tartozott. A megyerendezéskor idecsatolták Veszprém megyétől az Enyingi járást, így 1950. február 1-jétől hat járás volt Fejér megye területén.

Ezt követően 1983-ig, a járások megszűnéséig alig történt változás a megye járási beosztásában. 1957-ben az Adonyi járás székhelyét Sztálinvárosba helyezték és neve ennek megfelelően Sztálinvárosi járás lett, majd elnevezése 1961-ben az új székhely névváltozását követve Dunaújvárosi járásra változott. Szintén 1961-ben szűnt meg az Enyingi járás: felosztották a Sárbogárdi és a Székesfehérvári járás között. Így tehát 1961-től a járások megszűnéséig, 1983 végéig a megyéhez öt járás tartozott (Bicskei, Dunaújvárosi, Móri, Sárbogárdi és Székesfehérvári).

Városok 1950–1983 között

[szerkesztés]

Fejér megye területén az 1950-es megyerendezés idején egyetlen város volt, a megyeszékhely Székesfehérvár, mely törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Székesfehérvár attól kezdve a megyéhez tartozott. Rajta kívül 1983-ig csak Dunapentele kapott városi rangot 1951-ben, melynek neve még ugyanabban az évben Sztálinváros lett, majd 1961-től Dunaújváros. 1954-ig mindkét város jogállása közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város, 1954-től járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város lett.

Városkörnyékek 1971‑1983 között

[szerkesztés]

Fejér megye mindkét városa körül már 1983 előtt alakult városkörnyék: a Dunaújvárosi 1977-ben, a Székesfehérvári pedig 1981 végén. Mindkét város járásszékhely is maradt, csupán a közvetlen szomszédságukba eső néhány községet osztották be hozzájuk.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között

[szerkesztés]

1984 elején az országban új közigazgatási rendszert vezettek be, ezért valamennyi járás megszűnt. A Dunaújvárosi járás valamennyi községét Dunaújváros városkörnyékéhez osztották be, a Székesfehérvári járás nyugati felét pedig Székesfehérváréhoz. Mór a megyében harmadikként városi rangot kapott, a másik két járásszékhely (Bicske és Sárbogárd) valamint a Velencei-tó környékének központja, Gárdony városi jogú nagyközség lett. Az előbbi kettő 1986-ban, Gárdony pedig 1989-ben városi rangot kapott.

Székesfehérvár, a megyei város

[szerkesztés]

1989-ben Székesfehérvár azon három nagyváros között volt, amelyeket az Elnöki Tanács megyei várossá nyilvánított, így 1990-ben, a tanácsrendszer megszűnésekor Fejér megyében hat város volt, melyek közül egy megyei város.

Önkormányzat és közigazgatás

[szerkesztés]

Vármegyei közgyűlés

[szerkesztés]

A vármegye önkormányzatának legfőbb döntéshozó testülete. Tagjai a választópolgárok által ötévente, az önkormányzati választásokon megválasztott képviselők. A közgyűlés feladatai közé tartozik a megyei fejlesztési tervek, közlekedési, területrendezési és gazdaságfejlesztési programok kidolgozása és elfogadása, valamint az európai uniós források felhasználásának koordinálása. Mivel a vármegyei önkormányzatok nem tartoznak közvetlenül az oktatási, egészségügyi vagy szociális intézmények fenntartásához, inkább stratégiai, területfejlesztési szerepük van. A közgyűlést az elnök vezeti, aki a testület tagjai közül kerül megválasztásra.

A 2019-es magyarországi önkormányzati választáson megválasztott Fejér megyei Közgyűlés 20 képviselőből áll, az alábbi pártösszetétellel:

Fejér vármegye közgyűlésének összetétele (2019–2024)
    
19 képviselő az alábbiak szerint:
Párt Mandátum (Vár)megyei közgyűlés (2019-2024)
  Fidesz-KDNP 14                            
  Momentum Mozgalom 2                            
  Demokratikus Koalíció 2                            
  Válasz FCF 1                            
  Mi Hazánk Mozgalom 1                            

A 2024-es magyarországi önkormányzati választáson megválasztott Fejér Vármegyei Közgyűlés 20 képviselőből áll, az alábbi pártösszetétellel:

Fejér vármegye közgyűlésének összetétele (2024–2029)
     
19 képviselő az alábbiak szerint:
Párt Mandátum Vármegyei közgyűlés (2024-2029)
  Fidesz-KDNP 11                      
  Mi Hazánk Mozgalom 3                    
  Demokratikus Koalíció 2                      
  MKKP 2                      
  Válasz FCF 1                      
  Momentum Mozgalom 1                      
A vármegyeháza Székesfehérváron

A Vármegyei Közgyűlés elnökei

[szerkesztés]

A vármegyei közgyűlés elnöke a megyei önkormányzat vezetője, aki felelős a közgyűlés munkájának irányításáért és a döntéshozatalban való részvételért. Az elnök szerepe kulcsfontosságú a helyi közigazgatásban, mivel ő képviseli a vármegyét és összehangolja a megyei önkormányzati feladatok ellátását.

Feladatai közé tartozik a közgyűlés üléseinek összehívása és levezetése, valamint az önkormányzati döntések végrehajtásának felügyelete. Az elnök kapcsolatot tart az országos és helyi szervekkel, valamint a települési önkormányzatokkal, és biztosítja a megye érdekeinek képviseletét az országos döntéshozatalban. Emellett részt vesz a fejlesztési tervek kialakításában, és irányítja azokat a programokat, amelyek a megye gazdasági és társadalmi fejlődését szolgálják.

Az elnököt általában a közgyűlés tagjai választják meg, és munkáját a közgyűlés által választott alelnökök segítik.

Elnök Elnöki ciklus
  Dr. Molnár Krisztián (Fidesz-KDNP) 2014-

Járások

[szerkesztés]
Fejér vármegyei járások
Járás Székhely Település Népesség
(2018) 		Terület Népsűrűség
ebből város 2018-ban km² fő/km²
Bicskei Bicske 15/2 35 668 578,25 62
Dunaújvárosi Dunaújváros 16/4 89 467 650,05 138
Enyingi Enying 9/1 20 107 433,14 46
Gárdonyi Gárdony 10/2 33 392 306,79 108
Martonvásári Martonvásár 8/2 26 867 277,13 97
Móri Mór 13/2 33 922 417,55 81
Sárbogárdi Sárbogárd 12/1 27 019 653,52 41
Székesfehérvári Székesfehérvár 25/3 151 270 1042,05 145

Kistérségek 2014-ig

[szerkesztés]
Fejér megyei kistérségek
Kistérség neve Székhely Kód Település Népesség
(2012) 		Terület Népsűrűség
ebből város 2013-ban km² fő/km²
Abai Aba 3708 9/1 23 011 467,16 49
Adonyi Adony 3709 8/2 24 143 319,96 75
Bicskei Bicske 3701 17/1 37 888 618,73 61
Dunaújvárosi Dunaújváros 3702 9/3 69 853 371,73 188
Enyingi Enying 3703 6/1 20 844 433,11 48
Gárdonyi Gárdony 3704 10/1 27 633 265,15 104
Martonvásári Martonvásár 3710 9/3 24 075 236,65 102
Móri Mór 3705 6/1 34 496 417,55 83
Sárbogárdi Sárbogárd 3706 10/1 24 626 561,27 44
Székesfehérvári Székesfehérvár 3707 10/1 134 517 667,14 202
Fejér vármegye
 426 120 4358,76 98,3
Magyarország
 9 877 365 93,030 106
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Országgyűlési képviselők

[szerkesztés]

Magyarországon az országgyűlési választások során az ország területét egyéni választókerületekre osztják, és mindegyik kerületnek egy képviselője van a parlamentben, akit közvetlenül választanak. Az egyéni választókerületek országgyűlési képviselői tehát azok a politikusok, akik egy-egy adott földrajzi terület választópolgárait képviselik az Országgyűlésben.

Az egyéni választókerületek képviselői általában valamelyik párt jelöltjei, de független képviselők is indulhatnak a választáson. A választókerületek képviselői meghatározó szereplők, mivel közvetlen kapcsolatban állnak választóikkal, és elsősorban az adott terület helyi érdekeit képviselik az országos politikai döntéshozatalban.

Választókerület Székhely Képviselő Párt
Fejér vármegyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület Székesfehérvár Vargha Tamás   Fidesz–KDNP
Fejér vármegyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület Székesfehérvár Törő Gábor   Fidesz–KDNP
Fejér vármegyei 3. sz. országgyűlési egyéni választókerület Bicske Tessely Zoltán   Fidesz–KDNP
Fejér vármegyei 4. sz. országgyűlési egyéni választókerület Dunaújváros Dr. Mészáros Lajos   Fidesz–KDNP
Fejér vármegyei 5. sz. országgyűlési egyéni választókerület Sárbogárd Varga Gábor   Fidesz–KDNP

Népesség

[szerkesztés]
Lakosságszám[4][5]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1949 295 750 —    
1960 357 897 1,73%
1970 391 272 0,89%
1980 420 317 0,72%
1990 418 852 −0,03%
2001 434 317 0,33%
2011 425 847 −0,20%
2022 419 656 −0,13%

Nemzetiségek

[szerkesztés]






Fejér vármegye lakóinak nemzetiségi összetétele 2011-ben

  magyarok (95,82%)
  romák (1,68%)
  németek (1,45%)
  egyéb (1,04%)

Fejér vármegye lakosságának túlnyomó többsége magyar nemzetiségű, ugyanakkor a megye etnikai összetételét kisebbségi közösségek is gazdagítják. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a megye lakosságának többsége – 356 982 fő, azaz 95,82% – magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

A legnagyobb nem magyar kisebbségi közösséget a roma lakosság alkotja, számuk 6 277 fő, ami a népesség 1,68%-át teszi ki. A roma közösség jelenléte elsősorban a megye egyes vidéki térségeiben, kisebb településein jelentős, ahol hozzájárulnak a helyi kulturális és társadalmi sokszínűséghez.

A német nemzetiséghez tartozók száma 5 419 fő (1,45%). A német közösség hosszú történelmi múltra tekint vissza a megyében, kulturális örökségük, hagyományaik ma is élő részét képezik Fejér vármegye társadalmi és kulturális életének.

A fennmaradó 3 860 fő (1,04%) más kisebbségi csoporthoz tartozik, vagy nem meghatározható etnikai háttérrel rendelkezik. Ebbe a kategóriába tartozhatnak például a szlovák, román, horvát vagy egyéb kisebb nemzetiségekhez sorolt személyek.

A népszámlálás során a lakosság egy része nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról, ami az országos adatokhoz hasonlóan Fejér megyében is tovább árnyalhatja a megye etnikai összetételét, és hozzájárul a térség kulturális sokszínűségéhez.

Vallás

[szerkesztés]





Fejér vármegye lakóinak vallási összetétele 2022-ben

  római katolikusok (43,5%)
  reformátusok (15,7%)
  evangélikusok (2,5%)
  görögkatoliksok (0,7%)
  egyéb keresztény felekezet (3,7%)
  egyéb vallás (0,5%)
  vallási közösséghez nem tartozik (33,4%)

A 2011-es népszámlálási adatok alapján Fejér megyében is meghatározó szerepet töltenek be a keresztény vallási közösségek, ugyanakkor a vallástól való elfordulás is számottevő.

A legnagyobb vallási csoportot a római katolikusok alkotják, akik a megye lakosságának 43,5%-át teszik kimíg 0,7%-a görögkatolikusnak vallotta magát. A katolicizmus hosszú történelmi múltra tekint vissza a megyében, különösen a falvakban és kisebb városokban.

A református (kálvinista) egyházhoz a megye lakosságának 15,7%-a tartozik, ami a második legnagyobb vallási közösséggé teszi őket Fejér megyében. Közösségeik elsősorban a megye keleti és középső részein élnek. Az evangélikus (lutheránus) felekezethez a lakosság 2,5%-a tartozik, jelenlétük főként a német betelepítések nyomán alakult ki, különösen a déli és nyugati településeken.

A kisebb keresztény felekezetek, illetve más vallások követőinek aránya összesen 4,2% (ebből 3,7% más keresztény felekezet, 0,5% egyéb vallás). Ezek közé tartoznak például a baptisták, pünkösdisták, adventisták és más nem történelmi egyházakhoz tartozók, valamint a nem keresztény vallások néhány követője is.

Jelentős a nem vallásosok aránya is: a megye lakosságának 33,4%-a vallotta magát vallástalannak. Ez az arány jól mutatja a modernizáció és a szekularizáció hatását, különösen a városi térségekben és a fiatalabb generációk körében.

A népszámlálás során a lakosság egy része nem nyilatkozott vallási hovatartozásáról, ami tovább árnyalja a megye vallási és kulturális sokszínűségét.

Gazdaság

[szerkesztés]
 Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

Fejér vármegye az egyik legnagyobb gazdasággal rendelkező megye Magyarországon. A Közép-Dunántúli régió GDP-jének több mint kétharmadát adja egymaga Fejér vármegye.

Gazdasági központja az ország gazdaságának egyik meghatározó városa, Székesfehérvár, de fontos központ a másik nagyváros, Dunaújváros is.

2014-ben a Fejér megyei vállalkozások esetében az értékesítés nettó árbevétele meghaladta a 2884 milliárd forintot. Ebből 2381 milliárd forintot a megye legeredményesebb háromszáz cége realizált. Az export tekintetében még nagyobb a top 300 vállalat súlya, a megyei exportárbevétel 97,3%-át adják együttesen.

A Fejér megyei társaságok 2014-ben elért 5,1%-os nettó árbevétel-növekedése meghaladta a 2,5%-os régiós átlagot. A top 300 vállalkozás viszont még ennél is magasabb, 6,2%-os nettó árbevétel-növekedést produkált 2014-ben.

A megye alkalmazottainak 60,5%-át foglalkoztatja a top 300 vállalkozás köre.

2014-ben Fejér megyében 13 571 társas vállalkozás nyújtott be adóbevallást, ez 3,4%-os csökkenés.[6]

Fejér megye legnagyobb nyereségű cége 2014-ben a bicskei székhelyű Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. lett 400,73 milliárd forinttal, amely egyben a legnagyobb munkáltató is. A második székesfehérvári székhelyű Alcoa-Köfém Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft. 185 milliárdos bevétellel. A harmadik a rácalmási székhelyű Hankook Tire 166 milliárddal. A top 10-ben a székesfehérvári cégek vannak túlsúlyban: az Alcoa-Köfém Kft. a második helyén kívül helyet kap itt a Denso Gyártó Magyarország Kft. (negyedik), a Sapa Profiles Kft. (hetedik) és a Halla Visteon (kilencedik) is.[7]

A székesfehérvári Videoton Holding Zrt. Magyarország legnagyobb magántulajdonban levő ipari vállalatcsoportja, elektronikai gyártási szolgáltatóként a világon a top30-ban szerepel. Árbevétele 2014-ben 134,77 milliárd forint volt. Továbbá említésre méltó a dunaújvárosi Dunai Vasmű, amely az ország legnagyobb kohászati-gépészeti komplexuma, a magyar vas- és acélgyártás fellegvára.

Nyelvjárás

[szerkesztés]

Gasztronómia

[szerkesztés]

Oktatás és köznevelés

[szerkesztés]

Sport

[szerkesztés]
Sóstói MOL Aréna Székesfehérváron

A vármegye sportélete sokszínű és gazdag, a diáksporttól a professzionális csapatsportokig. A Fejér Megyei Diáksport Egyesület évek óta azon dolgozik, hogy a fiatalok számára minél több sportágban biztosítson versenyzési lehetőséget, így az iskolai testnevelés mellett igazi sportélményt kapjanak a gyerekek. A diákolimpiák és a különböző megyei versenyek ennek a mozgalomnak a zászlóshajói.[8]

A megye legnépszerűbb sportja kétségtelenül a labdarúgás. Székesfehérvár már hosszú évtizedek óta a magyar futball egyik központja, ahol a Videoton (ma MOL Fehérvár FC) országos szinten is ismert klubként működik. Felcsúton a Puskás Akadémia az utánpótlásképzés fellegvárává vált, miközben az Aqvital FC Csákvár és több NB III-as csapat – például a Bicskei TC, a Dunaújváros FC vagy az Iváncsa KSE – is jelentős szerepet játszik a megye futballkultúrájában. Az utóbbi klub neve különösen ismertté vált, amikor 2022-ben történelmi bravúrral kiejtette a Ferencvárost a Magyar Kupából.

A sportpaletta azonban jóval szélesebb a focinál. Dunaújvárosban a jégkorong kiemelkedő népszerűségnek örvend: a helyi csapat, a Dunaújvárosi Acélbikák hosszú ideje meghatározó szereplője a magyar jégkorongsportnak. Ugyanitt a női vízilabdások is letették névjegyüket, amikor 2018-ban megnyerték a LEN-kupát. A megyében emellett élénk lovassport-élet is zajlik, amelyet a Fejér Vármegyei Lovassport Szövetség szervez; a fogathajtás, a díjugratás és a különböző bajnokságok rendszeres eseményei a megyei sportnaptárnak.[9]

A sportlövészet szintén hagyományos sportág Fejérben: Székesfehérváron rendszeresen rendeznek megyei bajnokságokat, ahol pisztoly- és puskaszámokban mérik össze tudásukat a versenyzők.[10] Emellett Székesfehérvár és környéke országos szinten is ismert atlétikai központ, ahol az Alba Regia Atlétikai Klub és több más egyesület biztosít edzési és versenyzési lehetőséget.

Infrastruktúra és közlekedés

[szerkesztés]

Autópályák

[szerkesztés]

Fejér megye közúti hálózata jól fejlett, a térség átszelését elsősorban a M7-es autópálya biztosítja, amely Budapest és a Balaton között halad, és a megye déli részét érinti. Emellett a M1-es autópálya közelsége a megye északnyugati részét köti össze a fővárossal és Győr-Moson-Sopron vármegyével.

Út Európai út Érintett települések, nagyobb kereszteződések Hossz Térkép
Teljes Elkészült Épül Tervezett
Budapest – Kisigmánd (M81) – Győr (M19 / M83 / M85) – Levél (M15 / M86) – Hegyeshalom /  Ausztria(M1-M7 közös szakasz nélkül) 161 km 161 km — —
Budafok-Tétény (M0) – Dunaújváros (M8) – Szekszárd (M9) – Bóly (M60 / M90) – Ivándárda /  Horvátország 194 km 186 km 8 km —
Budapest – Törökbálint (M0) – Székesfehérvár (M81) – Balatonfőkajár (M8) – Siófok – Hollád (M76) – Nagykanizsa – Letenye (M70) – Letenye /  Horvátország 226 km 226 km — —
Balatonfőkajár (M7) – Sárbogárd (M81) – Dunaújváros (M6) – Kecskemét (M5) – Nagykőrös (M44) – Abony (M4 / M32) 163 km 10 km 0 km 153 km
 Szlovákia / Komárom – Kisigmánd (M1) – Székesfehérvár (M7) – Sárbogárd (M8) 114 km 0 km 0 km 114 km
 Szlovákia / Esztergom – Martonvásár (M7) – Ercsi (M6) – Újhartyán (M5) – Albertirsa (M4) 126 km 0 km 0 km 126 km

Főútak

[szerkesztés]

A megye főútjai közül kiemelkedik a 6-os főút, amely Budapest–Pécs irányában halad, valamint a 7-es főút, amely a Balaton felé biztosít közvetlen kapcsolatot.

Út Érintett települések Hossz Térkép
Bicske 177 km
Ercsi – Adony – Kulcs – Rácalmás – Dunaújváros – Kisapostag 262 km
Martonvásár – Baracska – Kápolnásnyék – Gárdony – Székesfehérvár – Szabadbattyán – Kőszárhegy – Polgárdi – Lepsény 233 km
Székesfehérvár – Csór 190 km
Dunaújváros – Perkáta – Szabadegyháza – Seregélyes – Székesfehérvár 47 km –
Vajta – Cece – Sárbogárd – Sárszentágota – Sárkeresztúr – Aba – Székesfehérvár 90 km
Enying 37,5 km –
Mór – Söréd – Sárkeresztes – Székesfehérvár 81 km
Felcsút – Alcsútdoboz – Vértesacsa – Lovasberény – Székesfehérvár 42 km
A készülő M8-as autópálya részét képező kisapostagi Pentele híd, amely Fejér vármegyét és Bács-Kiskun vármegyét köti össze

Vasúti közlekedés

[szerkesztés]

Fejér vármegye vasúthálózata az ország egyik legsűrűbb és legfontosabb rendszere: a KSH adatai szerint nagyjából 415 kilométernyi vasútvonal fut itt, amely összeköti Budapestet a Balaton térségével, a Dunántúl belső részeivel és a déli országhatárral is.[11] A megye legnagyobb vasúti csomópontja Székesfehérvár, ahová több irányból futnak be a vonalak: észak felől Budapestről, dél felől Sárbogárdon keresztül Pécs és Baja térségéből, nyugat felől pedig a Balaton környékéről. Nem véletlen, hogy Székesfehérvár az egyik legfontosabb átszállóhely az országban, innen gyakorlatilag minden irányba tovább lehet utazni.

A másik kiemelkedő csomópont Sárbogárd, amely szintén több fővonal találkozási pontja. Itt halad át például a Balaton és Pécs közötti elektrifikált vasútvonal, valamint a Baja és Szekszárd felé vezető, jelenleg még nem villamosított szakasz. Sárbogárdról Budapest felé dupla vágányú vonal vezet, így a főváros és a déli országrészek közlekedésében is kulcsszerepet játszik.

Utasokra várokozó személyvonat a székesfehérvári vasútállomáson

A vármegye vasúti közlekedése folyamatosan fejlődik. Az utóbbi évek egyik legnagyobb beruházása a Budapest–Székesfehérvár közötti fővonal korszerűsítése volt, amelynek második ütemében több állomást is átépítettek. Emellett Iváncsa és Pusztaszabolcs térségében is komoly fejlesztések zajlanak, amelyek nemcsak az utasok kényelmét szolgálják, hanem az ipari park logisztikai kapcsolatait is erősítik.

Hasonló jelentőségű beruházás indult el Bicskén, ahol az állomás teljes átépítése, aluljárók korszerűsítése és új parkolók létesítése zajlik, mintegy 10 milliárd forintos költségvetéssel. Ez nemcsak a közlekedést javítja, hanem a település gazdaságát is élénkíti.[12]

Gazdasági szempontból is egyre fontosabb a megye vasúti hálózata: például Adonynál egy hatalmas rakodótér épül, közel egy kilométer új vágánnyal, több híddal és átjáróval, valamint modern zajvédelmi megoldásokkal. A 20 ezer négyzetméteres logisztikai tér nemcsak a térségi ipari fejlesztésekhez, hanem az országos áruszállítási rendszerhez is hozzáadott értéket nyújt.[13]

Légi közlekedés

[szerkesztés]
A Székesfehérvár közelében lévő börgöndi repülőtér

A vármegye légiközlekedési infrastruktúrája viszonylag korlátozott, hiszen jelenleg nem rendelkezik menetrend szerinti járatokat kiszolgáló repülőtérrel. A megye egyetlen aktív repülőtere a börgöndi repülőtér, amely Székesfehérvár közvetlen közelében található. A létesítményt 1936-ban nyitották meg, később hosszú ideig katonai bázisként, elsősorban helikopterek állomáshelyeként működött. A Magyar Honvédség kivonulása után a repülőtér civil célokra maradt fenn: ma főként sportrepülésre, vitorlázásra, valamint kisebb légi események megrendezésére szolgál.[14]

Fejér megye légiközlekedésében közvetett módon szerepet játszik a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma is. A főváros közelsége miatt a repülési útvonalak jelentős része Fejér megye légterét érinti, különösen a Velencei-tó térségében.[15]

A 2000-es években felmerült egy új, regionális jelentőségű repülőtér megépítésének terve is Alba Airport néven. A Székesfehérvár közelébe tervezett létesítmény célja az lett volna, hogy a megye gazdasági fejlődését elősegítse, valamint nemzetközi légi kapcsolatokat biztosítson a térség vállalkozásai számára. A projekt a helyi munkahelyteremtés szempontjából is jelentős lehetett volna, azonban a megvalósítás végül elmaradt, így a koncepció papíron maradt.[16]

Vízi közlekedés

[szerkesztés]
A dunaújvárosi kikötő

Fejér megye vízi közlekedése elsősorban a Velencei-tó és a Duna mentén koncentrálódik, és bár nem a fő közlekedési mód a térségben, mind turisztikai, mind gazdasági szempontból jelentős szerepet tölt be. A Velencei-tó Magyarország egyik leglátogatottabb belföldi üdülőhelye, ahol több kikötő található, például Agárd és Pákozd térségében. Ezekből a kikötőkből rendszeres sétahajó-járatok indulnak, amelyek lehetővé teszik a látogatók számára, hogy megismerkedjenek a tó élővilágával, természeti szépségeivel, illetve részt vegyenek különleges programokon, mint az alkonyati vagy madármegfigyelő hajókirándulások. A hajózási szezon március végétől október végéig tart, így a vízi közlekedés a nyári turizmus meghatározó eleme.[17]

A Duna Fejér megye területén nem csupán természetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is fontos vízi útvonal. A folyó menti városok, így Dunaújváros és Rácalmás, jelentős áruszállítási és logisztikai szerepet töltenek be. A Duna hajózhatóságát a Hajózási és Vízi Közlekedési Hatósági Főosztály szabályozza, amely biztosítja a biztonságos és szabályozott hajózást a folyón.[18]

Híres szülöttei

[szerkesztés]

Kultúra

[szerkesztés]

Turizmus

[szerkesztés]
Lásd még: Fejér vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Fejér vármegye a magyarországi turisztikai régiók közül a Közép-Dunántúl régióba tartozik, fő vonzerejét a számtalan műemlék, a természetvédelmi területek és a Velencei-tó üdülő- és kirándulóövezete jelenti. A megye székhelye, Székesfehérvár, a középkorban latinul Alba Regia az Árpád-házi királyok egyik fő székhelye, az ország fővárosa volt. Főbazilikájában ötszáz év alatt összesen 37 királyt és 39 királynét koronáztak meg, valamint e templom volt számtalan uralkodónk végső nyughelye, innen ered a város egyik beceneve is, a királyok városa. Székesfehérvár látnivalói közé tartozik még többek között a ferences templom és rendház, a Püspöki palota, a Győri-ház, a Hiemer-ház, a Vörösmarty tér romantikus lakóházai, a Palotanegyed Skanzenje, a vár, a Fehérvári Babaház és a Schaár Erzsébet Gyűjtemény is. Martonvásár leghíresebb látnivalóját a Brunszvik-kastély jelenti, melyben a Beethoven Emlékmúzeum is megtalálható. A birtokot Brunszvik Antal gróf Mária Teréziától kapta, a kastély jelenlegi formája az 1870-es neogótikus stílusú átépítés eredménye. A parkjának közepén egy mesterséges tó terül el, benne egy szigettel és egy szabadtéri színpaddal. A híres zeneszerzőt, Ludwig van Beethovent a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta erre a helyre, több darabját is a családtagoknak ajánlotta. A múzeumban megtekinthető a zeneszerző hajtincse, szoborportréja, arcképe, valamint betekintést nyerhetünk a magyar vonatkozású műveibe és kapcsolataiba. A kastély az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének otthona. A körülbelül 1700 fős Tác község hírnevét az ország legnagyobb római kori szabadtéri múzeumának köszönheti. Gorsium első ásatásakor (1934–1939) háromapszisos épületre leltek. A 200 hektárnyi területen elhelyezkedő római település feltárását 1958-ban kezdték el. Ma Gorsium már a nagy Duna vidéki római feltárások egyikévé vált, értéke "az antik világ zavartalan megjelenítésének lehetősége". Különleges emlékét a Szent István Király Múzeum Régészeti Park mutatja be. A vármegye üdülő turizmusában a legjelentősebb szerepet a Velencei-tó tölti be. Magyarország második legnagyobb természetes tavakén, kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk egyik legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike. Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütéses órák nagy számának, valamint a viszonylag sekély, átlagosan 1,5 m-es mélységének köszönhetően Európa egyik legmelegebb tava, a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is. Agárd és Velence a Velencei-tó legjelentősebb üdülőtelepülései, élénk a horgász- és az evezőssport (vitorlás, kajak, kenu) is.

Települések

[szerkesztés]

Fejér megyének 108 települése van, ebből 17 város, ahol a megye lakosságának 59,4 százaléka él. A népesség 32,7 százaléka él a két megyei jogú városban. A megyeszékhely, Székesfehérvár a Közép-Dunántúl központja, valamint az ország kilencedik és a Dunántúl harmadik legnépesebb települése.

Bővebben: Fejér vármegye településeinek listája

Városai

[szerkesztés]
Fejér vármegye (Fejér vármegye)
Székesfehérvár
Székesfehérvár
Dunaújváros
Dunaújváros
Mór
Mór
Sárbogárd
Sárbogárd
Gárdony
Gárdony
Bicske
Bicske
Ercsi
Ercsi
Polgárdi
Polgárdi
Enying
Enying
Velence
Velence
Pusztaszabolcs
Pusztaszabolcs
Martonvásár
Martonvásár
Csákvár
Csákvár
Aba
Aba
Rácalmás
Rácalmás
Bodajk
Bodajk
Adony
Adony
Fejér vármegye városai
Sorszám Település Lakónépesség

(2019.01.01)

Járás
1. Székesfehérvár 95 241 fő (2025. jan. 1.)[19] +/-Csökkenés Székesfehérvári járás
2. Dunaújváros 41 193 fő (2025. jan. 1.)[20] +/- Csökkenés Dunaújvárosi járás
3. Gárdony 13 811 fő (2025. jan. 1.)[21] +/- Növekedés Gárdonyi járás
4. Mór 13 256 fő (2025. jan. 1.)[22] +/- Csökkenés Móri járás
5. Sárbogárd 11 396 fő (2025. jan. 1.)[23] +/- Csökkenés Sárbogárdi járás
6. Bicske 11 248 fő (2025. jan. 1.)[24] +/- Csökkenés Bicskei járás
7. Ercsi 7986 fő (2025. jan. 1.)[25] +/- Növekedés Martonvásári járás
8. Velence 7906 fő (2025. jan. 1.)[26] +/- Növekedés Gárdonyi járás
9. Polgárdi 6621 fő (2025. jan. 1.)[27] +/- Csökkenés Székesfehérvári járás
10. Enying 6483 fő (2025. jan. 1.)[28] +/- Csökkenés Enyingi járás
11. Martonvásár 5944 fő (2025. jan. 1.)[29] +/- Növekedés Martonvásári járás
12. Pusztaszabolcs 5802 fő (2025. jan. 1.)[30] +/- Csökkenés Dunaújvárosi járás
13. Csákvár 5398 fő (2025. jan. 1.)[31] +/- Növekedés Bicskei járás
14. Rácalmás 4928 fő (2025. jan. 1.)[32] +/- Növekedés Dunaújvárosi járás
15. Aba 4371 fő (2025. jan. 1.)[33] +/- Csökkenés Székesfehérvári járás
16. Adony 4103 fő (2025. jan. 1.)[34] +/-Növekedés Dunaújvárosi járás
17. Bodajk 3801 fő (2025. jan. 1.)[35] +/- Csökkenés Móri járás

Községek, nagyközségek

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A népesség adatai településenként. Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. ↑ Magyarországi térképek, Nemzeti számlák, GDP. Központi Statisztikai Hivatal, 2015. december 12. (Hozzáférés: 2015. december 12.)
  3. ↑ Kiss Lajos
  4. ↑ https://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_06
  5. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAJDgBmPMoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQACYABja2hM6OgEZegcGKIqog7HwiUnIqSNqnWPiaJvSA5AA5NFVcNAANQopRgqA===
  6. ↑ Webrádió: Fejér megyében a 300 legnagyobb cég adja az árbevétel 82,5 százalékát
  7. ↑ Székesfehérvár MJV - Hírportál: TOP 100 + 200 - a helyi adó maradjon helyben!. [2015. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 13.)
  8. ↑ Fejér Megyei Diáksport Egyesület. www.fejer-diaksport.hu. (Hozzáférés: 2025. szeptember 8.)
  9. ↑ fejerlovas.hu – Fejér Megyei Lovassport Szövetség (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2025. szeptember 8.)
  10. ↑ FEJÉR MEGYE SPORTLÖVŐ BAJNOKSÁG | Magyar Sportlövők Szövetsége (magyar nyelven). www.old.hunshooting.hu. (Hozzáférés: 2025. szeptember 8.)
  11. ↑ 24.1.2.3. Length of railway lines by county and region. www.ksh.hu. (Hozzáférés: 2025. szeptember 8.)
  12. ↑ Zrt, B. C.: Jelentős haladás Fejér megye új közlekedési központjának építkezésén - fotók (magyar nyelven). magyarepitok.hu. (Hozzáférés: 2025. szeptember 8.)
  13. ↑ Építők, Magyar: New railway line and huge loading area to be built in Fejér county (brit angol nyelven). buildingconnections.eu, 2024. február 5. (Hozzáférés: 2025. szeptember 8.)
  14. ↑ HungaryAirport.hu. www.hungaryairport.hu. (Hozzáférés: 2025. szeptember 8.)
  15. ↑ Krisztián, Németh: Fejér felett kerengtek a várakozó repülők (magyar nyelven). Fejér felett kerengtek a várakozó repülők, 2024. augusztus 27. (Hozzáférés: 2025. szeptember 8.)
  16. ↑ www.neosoft.hu, NeoSoft Kft-: Repülőtér Fejér megye és Székesfehérvár jövőjéért (magyar nyelven). Székesfehérvár Városportál, 2006. május 19. (Hozzáférés: 2025. szeptember 8.)
  17. ↑ utazzitthon.hu: Sétahajózás a Velencei-tavon, Agárd (magyar nyelven). www.utazzitthon.hu. (Hozzáférés: 2025. szeptember 8.)
  18. ↑ Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály (magyar nyelven). Kormányhivatalok. (Hozzáférés: 2025. szeptember 8.)
  19. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  20. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  21. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  22. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  23. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  24. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  25. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  26. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  27. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  28. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  29. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  30. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  31. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  32. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  33. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  34. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  35. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Fejér County
A Wikimédia Commons tartalmaz Fejér vármegye témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fejér_vármegye&oldid=28435902”