Szent Imre-templom (Székesfehérvár)

Szent Imre-templom
A templom Városház téri homlokzata
Vallás	Kereszténység
Felekezet	Római katolikus
Egyházmegye	Székesfehérvári egyházmegye
Egyházközség	Székesfehérvár-belvárosi
Püspök(ök)	Spányi Antal
Pap(ok)	Ugrits Tamás
Főesperes	Tóth Tamás
Építési adatok
Építése	1720–1743
Stílus	Barokk
Tervezője	Franz Kotz Paul Hatzinger
Felszentelés	1743
Védettség	műemléki védelem
Alapadatok
Torony	egy tornya van
Magassága	52 m
Elérhetőség
Település	Székesfehérvár
Hely	Városház tér 4., 8000
Elhelyezkedése
Szent Imre-templom Pozíció Székesfehérvár térképén
é. sz. 47° 11′ 36″, k. h. 18° 24′ 43″47.193241666667, 18.412016666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Imre-templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A székesfehérvári Szent Imre-templom (gyakran barátok temploma vagy ferences templom) a belvárosban, a Városház téren áll. A gazdag barokk templomot a Fehérvárott már a XIII. században jelenlevő ferencesek építették 1720 és 1743 között, akik a török hódoltság idejére elhagyták a várost, de Fehérvár 1688-as visszavétele után visszatértek, majd a templom mellé rendházat is építettek. A hagyomány szerint a templom és a kolostor helyén állt egykor az a királyi palota, melyben I. István fia, Imre herceg született. A névadó ereklyéje a templom alapkövében található.

A rendházban ma Magyarország legrégibb egyházmegyei múzeuma, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum működik gazdag egyháztörténeti gyűjteménnyel.

Története

A templom I. István egykori palotájának helyén épült. A palotában levő Szent Imre-kápolna Magyarország egyik legfontosabb zarándokhelyévé vált (egyedül István szintén fehérvári sírja volt híresebb), majd a palotával együtt az oszmán és keresztes ostromok alatt elpusztult. A ma is látható gazdag barokk templomot a Szűz Máriáról elnevezett, mariánus ferencesek építették, akik egyik első rendházukat Székesfehérvár külvárosában építették fel a 13. században.

Szent Imre szobra a templom mellett

Miután a törökök elfoglalták a várost, a rendeket feloszlatták, a rendházakat megszüntették. A ferenceseknek is menekülni kellett, ám az egyházmegye lelki gondozását továbbra is bátran vállalták a török időkben is. 1688-ban ismét visszatérhettek a ferencesek a városba, egyházmegyei szolgálatukat továbbra is folytatták egészen addig, míg ki nem alakult a plébániarendszer a környező falvakban, városokban (ez kb. a 18. század végéig tartott).

Templomuk helyét a volt királyi palota helyén jelölték ki. Szent Imre herceg a hagyomány szerint a templom környékén álló palotában született, ezért 1720-ban, amikor elkezdték építeni új templomukat, védőszentjéül Szent Imrét, az ifjúság védőszentjét választották. Az 1743-ban befejezett templom tervei Franz Kotz és Paul Hatzinger nevének fémjelzésével készültek, valószínűsíthető azonban, hogy csak a befejezésben vettek részt. Tornya a koldulórendi hagyományok szerint a szentély oldalán állt, a főhomlokzat mellett csupán egy kisebb torony állott, amelynek magassága a párkányig ért. 1833-ban lebontották a szentély melletti tornyot, helyette 1866-ban építették fel mai, 52 méter magas, északnyugati, homlokzati harangtornyát, amelyben jelenleg négy harang van. Az oldalsó bejáratot, amely a térre nyílik, 1929-ben, Imre herceg halálának 900. évfordulóján nyitották.

A ferencrendiek Székesfehérvárott való letelepedésének hétszázadik, a névadó Szent Imre halálának kilencszázadik évfordulójára a templom belsejét 1929-30-ban közadakozásból barokk szellemben újjáalakították és kifestették. Az oldalsó bejáratot – amely a Városház térre nyílik – is ekkor nyitották. 1937-től napjainkig a templom tornyában 4 harang lakik.

A sok évszázadon át virágzó szerzetesi életnek a Rákosi-korszak vetett véget, amely 1950-ben feloszlatta a rendet. A Székesfehérvári egyházmegye tulajdonába került a templom, majd a rendszerváltást követően visszakapta a ferences rend, azonban ferences szerzetesi közösség a mai napig nem jött létre Fehérváron, a rend magyarországi történelmének egyik legfontosabb pontján. A templomot ma is az egyházmegye látja el, mint templomigazgatóságot. A rendházat államosították, benne különféle profán célokat szolgáló intézmények telepedtek meg, jelenleg az Egyházmegyei Múzeum, étkezde és egyéb bérlő egységek működnek falai között.

Leírása

Külseje

A fehérvári főtér hangsúlyos épülete a pompás, barokk templom. Alaprajzát tekintve tipikusan ferences rendszerű: az egyszerű, tagolatlan hajóhoz egy hosszúkásan elnyújtott szentély csatlakozik. A hajó és a szentély tetőgerince azonos magasságban húzódik. A fedélszék a püspöki palota felőli oldalon kontyoltan, a főhomlokzatnál pedig rendkívül szokatlan módon, csonkakonttyal záródik. A hajó déli oldalán két sorban négy-négy nagyméretű, szegmensíves ablak látható, melyeket vastag lizénák választanak el egymástól.

A szemlélő számára szembetűnik, hogy a délnyugati, téglalapszerű, szinte az ablak alá zsúfolt bejáratot utólag vágták, ez egyáltalán nem illeszkedik a nagyvonalú, barokk templom hangulatához. A déli oldalon láthatjuk Fadrusz János feszületének alumíniumból készült másolatát. A főhomlokzat fölső trapézában Szent Imre szobra magaslik, két oldalán egy-egy alig észrevehető lantablak, lejjebb kétoldalt pedig a rend két legfontosabb szentje: Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal. A torony a templom egyszerű külsejénél sokkal gazdagabban tagolt lizénák, balluszterek, ablakkeretezés és órapárkány által. A főpárkány fölött elnyújtott, jó arányú, tagolt gúlasisak magasodik a tetején tengelyből kifordított toronygömbbel és kereszttel.

Belseje

A templom hajója

A kórus alatti előcsarnokban Lohr Ferenc freskóját láthatjuk, mely korpuszt ábrázol. Két oldalán Szűz Mária és Mária Magdolna. Belépve a hajóba gazdag barokk berendezésű, neobarokk festésű, négyszakaszos fiókos dongaboltozattal fedett tér tárul elénk, melyhez a diadalív után csehsüveg-boltozatos szentély kapcsolódik. Mellékoltárai az 1929-es jubileumi évben készültek (ez a ferencesek megtelepedésének 700. és Szt. Imre halálának 900. évfordulója). Baloldalt a bejárat felőli első oltár Jézus Szíve tiszteletére szentelt, mellette ugyanebben az oldalkápolnában Casciai Szent Rita szobra és egy Lehner Pál által készített gyóntatószék látható. Vele átellenben, a jobb oldalon a lourdes-i Szűz Mária szobrát látjuk. A második bal oldali oldalkápolna különlegessége, hogy az oltár fölött nem szobrot, hanem festményt láthatunk, ez a Fájdalmas Anyát ábrázolja, amint a keresztről levett Jézus ölében tartja. A másik oldalon evvel egyvonalban Szent Tádé apostol oltára és szobra, fölötte Szent György alakja. A szentély mellett balra Páduai Szent Antal látható, mellette a nemrég boldoggá avatott, ferences szerzetes, Pió atya képe, jobboldalt pedig Assisi Szent Ferenc szobra, alatta, az üveg mögött pedig a Purgatóriumban szenvedő lelkek jelennek meg.

A templom legnagyobb értéke az építéssel egyidős, Esterházy Ferenc által emelt főoltár építménye. Sajnos 1886-ban Römann János munkája nyomán új oltárképek készült, azonban a felépítmény és a szobrok eredetiek. A festményen Szent Imre és Boldog Mór találkozását, fölötte pedig Imre megdicsőülését láthatjuk. Az oltár tetején, az Istenszem-motívum alatt az Esterházy-címer látható. Az oszlopok között magyar és ferences szentek szobrai állnak.

A mennyezet szekkóit Lohr Ferenc festette, közülük kiemelkedő értékű a szentély mennyezetfestménye, ahol a földgömbön Európa térképe látható, rajta jól kivehető a Trianon előtti Nagy-Magyarország térképe. A főoltártól balra jó megvilágításban áll Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya alakja fején a magyar koronával. A szószék korabeli, rokokó alkotás, 1767-ben készült el.

A rendház

A kétemeletes rendház 1741 és 1743 között épült. A templomhoz északi irányból, U alakban kapcsolódik. A fehérvári rendház a ferences rend és az egyház életében kiemelkedő fontosságú épület, számos neves káptalan színhelye volt. A II. világháborúban a városiak menedékhelyeként szolgált. Falai között népkonyha is működött. Ma az Egyházmegyei Múzeum kiállításainak helyszíne.

Harangjai

A Szent Imre-templom tornyában ma négy harang lakik:

Magyarok Nagyasszonya-nagyharang: 1321 kg tömegű, 139,3 cm az alsó átmérője, cisz1 alaphangú. Szlezák László öntötte Budapesten 1937-ben. Ez a harang Székesfehérvár második legnagyobb harangja.

Felirata: "ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS BOLDOGULT FÉRJÉNEK +1937.III.9. EMLÉKÉRE ÖNTTETTE ÖZV. DR. KNEIFEL ISTVÁNNÉ SZ. SZABÓ TERÉZ AZ URNAK 1937-IK ESZTENDEJÉBEN." "ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ, MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN."

Másik oldalon: "BOLDOGASSZONY ANYÁNK ŐRIZD, VÉDD MEG HAZÁNK!"

Szent Ferenc-harang^: 711 kg-os, 109,7 cm alsó átmérőjű, f1 alaphangon szól. Szlezák László öntötte Budapesten 1935-ben. 

Felirata: "KÉSZÜLT ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS SZENT FERENC TISZTELETÉRE, A SZÉKESFEHÉRVÁRI FERENCRENDI ZÁRDATEMPLOM RÉSZÉRE, AZ ÚRNAK 1935-IK ESZTENDEJÉBEN."  "ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS HARANGÖNTŐ MESTERE BUDAPESTEN."

Másik oldalon: "SZENT FERENC ATYÁNK, KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!"

Szent Imre-harang: 411 kg-os, 91,7 cm alsó átmérőjű, a1 hangú. Szlezák László öntötte Budapesten 1935-ben. 

Felirata: "KÉSZÜLT ISTEN DICSŐSÉGÉRE A SZÉKESFEHÉRVÁRI FERENCRENDI ZÁRDATEMPLOM RÉSZÉRE, AZ ÚRNAK 1935-IK ESZTENDEJÉBEN." "ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS HARANGÖNTŐ MESTERE BUDAPESTEN."

Másik oldalon: "SZŰZ SZENT IMRE HERCEG OLTALMAZD A MAGYAR IFJÚSÁGOT!"

Szent József-lélekharang 170 kg-os, 70,5 cm alsó átmérőjű, cisz2 alaphangú. Szlezák László öntötte Budapesten 1935-ben. 

Felirata: "ISTEN DICSŐSÉGÉRE, ÉS SZENT JÓZSEF TISZTELETÉRE ELHUNYT SZERETTEI ÉS A TISZTÍTÓHELYEN SZENVEDŐ LELKEKÉRT FELAJÁNLOTTA: A SZÉKESFEHÉRVÁRI FERENCRENDI ZÁRDATEMPLOM RÉSZÉRE P. VILMOS AZ ÚRNAK 1935-IK ESZTENDEJÉBEN."  "ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS HARANGÖNTŐ MESTERE BUDAPESTEN."

Másik oldalon: "SZENT JÓZSEF LÉGY MELLETTÜNK HALÁLUNK ÓRÁJÁN!"

Korábbi harangjai

Az első világháború előtt szintén 4 harang lakott a toronyban, ezek közül a három kisebbet vitték el, amelyeket 1935-ben pótoltatott a plébánia a mostani három kisebb haranggal. A nagyharang sorsát egy 1936-os villámcsapás pecsételte meg. 1937-ben új nagyharangot öntetett a plébánia.

Üdvözítő Szűz Mária-nagyharangː 1050 kg-os, Disz1 alaphangon szólt. Schick Antal Frigyes öntötte Székesfehérváron 1814-ben.

Felirataː "Goss Anton Friedrich Schick in Stuhlweinssenburg 1814." "Ex civium pio sibi innato, quando Rex Hungáriáé Gallos viribus superavit, Parisiosque pénétra vit" Magyarul: "Schick Antal Frigyes öntött Székesfehérvárott 1814. A polgárok veleszü letett jámborságából, midő a magyar király a franciákat legyőzte, és Párizsba nyomult."

Páduai Szent Antal-harangː 675 kg-os, Fisz1 hangú volt. Ezt a harangot is Schick Antal Frigyes öntötte Székesfehérváron 1814-ben.

Felirataː "Goss Anton Friedrich Schick in Stuhlweinssenburg 1814." "Ex civium pio sibi innato, quando Rex Hungáriáé Gallos viribus superavit, Parisiosque pénétra vit" Magyarul: "Schick Antal Frigyes öntött Székesfehérvárott 1814. A polgárok veleszü letett jámborságából, midő a magyar király a franciákat legyőzte, és Párizsba nyomult."

Öregharangː 390 kg-os, Aisz1 alaphangon szólt. Nuspicker János öntötte Budán. Felirata nem volt, csupán az öntő neve volt feltüntetve.

Lélekharangː 140 kg-os, Disz2 hangú volt. A harangot gróf Eszterházy Ferenc adományozta a templom számára. Felirata nem ismert.

Galéria

• 

  Feszület a Városház téri oldalon

• 

  A térre nyíló bejárat

• 

  Szent Imre és a királyi palota emléktáblája

• 

  Freskó az előtérben

• 

  A templom a Városház tér felől

• 

  A templom pulpitusa

További információk

A Szent Imre-templom belülről 360°-os gömbpanorámán

Kapcsolódó szócikkek

• Székesfehérvár
• Székesfehérvári egyházmegye
• Barokk építészet Magyarországon

Források

• Székesfehérvári Kalauz 1930, Marschall Rafael, Ma Kiadó, Székesfehérvár, 2001, ISBN 963-85423-9-X
• Lauschmann Gyulaː Székesfehérvár története II. kötet
• Templom.hu
• Magyar Harangok Honlapja – Székesfehérvár