Ugrás a tartalomhoz

Szent Anna-kápolna (Székesfehérvár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Anna-kápolna
Hentel-kápolna
VallásKereszténység
FelekezetRómai katolikus
EgyházmegyeSzékesfehérvári
EgyházközségSzékesfehérvár-belvárosi
VédőszentSzent Anna
Építési adatok
Építése1474 körül
StílusGótikus
ÉpíttetőjeKálmáncsai Domonkos
és Hentel
Felszentelés1474 körül
Védettségműemléki védelem
Elérhetőség
TelepülésSzékesfehérvár, Belváros
Elhelyezkedése
Szent Anna-kápolna (Székesfehérvár)
Szent Anna-kápolna
Szent Anna-kápolna
Pozíció Székesfehérvár térképén
é. sz. 47° 11′ 31″, k. h. 18° 24′ 50″47.191944°N 18.413889°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 31″, k. h. 18° 24′ 50″47.191944°N 18.413889°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Anna-kápolna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A székesfehérvári Szent Anna-kápolna[* 1], más néven Hentel-kápolna a város egyetlen épen maradt gótikus műemléke, valamint az egyetlen épségben fennmaradt középkori épülete. I. Mátyás király uralkodása idején, 1474 körül építtette a gazdag helyi polgár, Hentel és a koronázóbazilika akkori prépostja, a mecénás Kálmáncsai Domonkos. A Belvárosban, a II. János Pál pápa téren áll.

Története

[szerkesztés]

A kápolna középkori neve nem ismert, és feltételezhető, hogy azonos azzal a kápolnával, amelyet Kálmáncsehi Domonkos építtetett, s amely a török hódoltság alatt muzulmán imaházként működött.

A kápolnát 1711 és 1729 között Nádasdy László csanádi püspök, egyúttal székesfehérvári őrkanonok restauráltatta, ekkor került a tetőre a barokk stílusú huszártorony.

A gótikus kápolna homlokzata elé a 19. században előcsarnokot húztak, ekkor cserélték fel a főhomlokzaton lévő csúcsíves ablakot a rózsaablakkal. Az 1934-es restaurálás során bontották le az épület hatását és arányait rontó előcsarnokot, ezáltal szépen érvényesül a késő gótikus pálcatagos kapukeret. A hódoltság alatt muzulmán imaház volt, erről tanúskodik a falak ornamentális festése és a bejárattól balra lévő festett felirat maradványa.

A kápolna leírása

[szerkesztés]

A Szent István-bazilika felé néző déli homlokzaton három magas, csúcsíves ablak látható.

Gótikus, egyhajós templomteret finom hálóboltozat zárja. A szentély a nyolcszög három oldalával zárul. Az egyhajós templomteret hálóboltozat fedi. A szentélybe a barokk oltárt Nádasdy László püspök állíttatta. Az oltárkép Szent Annát ábrázolja, a képkeret oromzatában Nádasdy-címerrel. A falakon több helyen láthatók török kori ornamentális falfestmények maradványai.

Harangok

[szerkesztés]

A kápolna huszártornyában két harang található.

  • Pestiscsengő: mestere, öntésének időpontja és súlya ismeretlen, de legalább annyi idős, mint a Szent József-harang.

Közeli látnivalók

[szerkesztés]

A kápolna előtt Kálmáncsai Domonkos humanista székesfehérvári prépost szobra áll, az Országalma mestere, Ohmann Béla készítette. A Nagyboldogasszony-bazilika egykori prépostját ábrázoló alak a székesegyházra tekint fel, baljában a kápolna alapítólevelét tartja, jobbját a kápolna makettjén nyugtatja.

A Szent István-székesegyház, a Székesfehérvári egyházmegye főtemploma szintén a II. János Pál pápa téren, a kápolna mellett áll.

Galéria

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. A muemlekem.hu adatbázisa szerint a Szent Anna név téves[1]

Források

[szerkesztés]
  1. Római katolikus Hentel-kápolna (tévesen Szent Anna). muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. március 15.)

További információk

[szerkesztés]