Ciszterci templom (Székesfehérvár)
| Nagyboldogasszony- és Nepomuki Szent János-templom | |
| ciszterci templom | |
 | |
| Vallás | kereszténység |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye |
Székesfehérvári Székesfehérvári espereskerület |
| Egyházközség | Székesfehérvár-Belvárosi |
| Védőszent | Szűz Mária, Nepomuki Szent János |
| Pap(ok) | Brückner Ákos Előd |
| Építési adatok | |
| Építése | 1745–1756 |
| Stílus | barokk |
| Tervezője | Paul Hatzinger |
| Felszentelés | 1756 |
| Védettség | műemléki védelem |
| Elérhetőség | |
| Település | Székesfehérvár |
| Hely |
8000 Székesfehérvár, Szent János köz 1. |
| Elhelyezkedése | |
 Nagyboldogasszony- és Nepomuki Szent János-templom
Pozíció Székesfehérvár térképén
| |
| é. sz. 47° 11′ 35″, k. h. 18° 24′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 35″, k. h. 18° 24′ 50″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Nagyboldogasszony- és Nepomuki Szent János-templom (közismertebben: ciszterci templom, Szent János-templom) Székesfehérvár belvárosának egyik legjellegzetesebb műemléke. Meghatározó épülete a Fő utcának, és egyik legjelentősebb terméke a magyarországi barokknak. A templomot 1756-ra építették fel a jezsuiták, akik a török hódoltság után érkeztek a városba. Később a pálosok, 1813-ban pedig a ciszterciek kezelésébe került. Sekrestyéjében Magyarország legértékesebb rokokó stílusú templombútorzata tekinthető meg.
A templomhoz tartozó egykori rendház ma a Szent István Király Múzeumnak, Magyarország második legnagyobb múzeumának központi épülete.[1]
Története[szerkesztés]
Az oszmánok 1688-as kiűzését követően szinte azonnal megérkeztek Székesfehérvárra a jezsuiták, a mai ferences templom helyén állt első templomuk. Fél évszázad elteltével a török dzsámi helyén új templom építésébe kezdtek: mai, impozáns, gazdag barokk templomuk és kolostoruk 1742 és 1756 között épült.
Mestere ismeretlen, a tervrajzon az 1740-42-es dátum szerepel. A szájhagyományok Johann Michael Gabner nevét őrzik, azonban ezt megcáfolja, hogy a mester az alapkőletétel évében még csupán 3 éves volt. Nagyobb valószínűséggel mondható az épület Martin Witwer karmelita szerzetes tanítványa, Paul Hatzinger művének. A rendházat 1742-ben kezdték el építeni, a templom alapkövét 1745-ben tették le. 1746. július 31-én, Loyolai Szent Ignác ünnepén helyezték el. A befejezéshez azonban még egy évtizedet várni kellett, eközben elkészült külső és belső festése, gazdag berendezése. Az ünnepélyes felszentelés 1756-ban történt meg. 1773-ban a jezsuita rend feloszlott, a templomot és a rendházat a pálosok kapták meg, de a rendet II. József király 1786-ban feloszlatta. Ezután rövid ideig üresen állt, majd a belvárosi német polgárok temploma lett. 1813-ban a ciszterci rend kapta meg és 137 éven át ők miséztek falai között, míg 1950-ben fel nem oszlatták őket. A rendszerváltást követően ismét az övék lett a templom és a rendház és ők működtetik az 1994-ben visszakapott hírneves Ciszterci Szent István Gimnáziumot is. 1948 óta plébániatemplom.[2]
A templomot 2014-ben teljes körűen felújították, valamint három új harangot szenteltek, melyek az északi toronyban kaptak helyet.[3]
Leírása[szerkesztés]
Külseje[szerkesztés]
Az épület rendkívül kedvező helyen, Fehérvár Belvárosának főutcáján található. Kettős tornya, tömegarányai a jezsuita templomépítészet vonásait hordozzák. A barokk homlokzatból jelzésszerűen előrelépnek az órapárkányos, hagymasisakkal záródó tornyok, amelyek legcsúcsán kettőskereszt díszeleg. A tornyok közötti középrizalit tetején enyhén ívelő timpanont láthatunk, lejjebb lant alakú, majd a főpárkány alatt szegmesíves ablak. A tornyokat rézsútfalak kötik össze a hátrább húzott homlokzattal, ezeken apró szoborfülke figyelhető meg. A volutás kőkapuzat szemöldökkövén az MDCCLI (1751) évszám a templom elkészültére utal, feljebb pedig a jezsuita címer áll.[2]
Belseje[szerkesztés]
Belépve tágas, jól megvilágított tér tárul elénk. Mennyezete csehsüvegboltozatos, melyeket vékony hevederek választanak el egymástól. A szemet először a lendületes freskók ragadják meg, ezeket Caspar Franz Sambach osztrák festő készítette. A boltszakaszokban a bejárattól a szentély felé haladva először a nagy jezsuita szent, Loyolai Szent Ignác megdicsőülése látható a hit, remény és szeretet női alakjával. Tovább haladva, a diadalív előtt Patrona Hungariae, Magyarok Nagyasszonya mennyezetfreskója tárul elénk az előtte térdeplő, koronát felajánló Szent István és a magyar címert a kezében tartó Szent Imre alakjával. A szentély kupolafreskójának a Szentháromság a témája, láthatjuk a földgömb két oldalán ülő Atyát és Fiút, illetve a kupola középpontján lévő Szentlelket. A három isteni alakot angyalok sokasága veszi körül, akik a bal oldalon a megüresedett keresztet hordozzák dicsőségesen. A főoltárkép szintén freskó, Nepomuki Szent János megdicsőülését láthatjuk. A gyónási titok védőszentjét angyalok sokasága veszi körül. Alatta a földön állva öt ember szemléli az apoteózist. Köztük van a két építtető, Vanossi Antal és Amadé Antalné. A lépcsőn kétségeivel küszködik Vanossi Lőrinc, Antal fia, aki apja bűneiért jelentős összeget adományozott a templom felépítésére. A főoltárkép freskó nagy értéke a teret látványban kibővítő, perspektivikus ábrázolás. A perspektíva a valós és az illuminált világ találkozását fejezi ki, a kettő határát a felhőn ülő angyal alakja jelzi. A főoltárkép voltaképpen kettős, a templom másik védőszentjének, Nagyboldogasszonynak a kisméretű, alig észrevehető képe a tabernákulum fölött látható, két oldalán egy-egy angyal fogja közre a képet.
Négy mellékoltára van. Jobboldalt, a bejárat mellett az 1752-ben készült Xavéri Szent Ferenc oltárt és az őt ábrázoló festményt láthatjuk, vele átellenben az ugyanekkor készült Őrangyal oltár áll. A második boltszakasz fülkéiben jobboldalt Loyolai Szent Ignác képét láthatjuk, amelyet Michelangelo Unterberger festett, vele szemben pedig a Szent Kereszt oltárkép, a kereszten szenvedő Krisztust ábrázolja. A templom teljes bútorzatát (padok, gyóntatószékek stb.) a fehérvári jezsuiták készítették saját asztalosműhelyükben F. Baumgartner Bernát tervei szerint. A csodálatos rokokó szószék Bebo Károly óbudai szobrász munkáját dicséri. Játékos, könnyed megjelenésű. Hangvetőjén Krisztus megkeresztelkedését, kosarán pedig a Jópásztort láthatjuk a jezsuiták címerével és puttókkal körülvéve.
A bejárat két oldalán kicsiny oldalkápolnákat találunk. Jobboldalt Szent Imre oltára, alatta Szent Candid vértanú teljes csontvázas ereklyéjével, melyet a templomépítő szerzetes, Vanossi Antal kapott a tusculani püspöktől ajándékba. Vele átellenben az ifjúság másik védőszentje, a jezsuita Gonzága Szent Alajos oltára.
A szentély bal oldalán a lorettói kápolna húzódik, ezt F. Werle Antal SJ és F. Magis János SJ jezsuita testvérek festették ki. Innen csigalépcsőn keresztül lehet lejutni a templom alatti kriptába, ahol többek közt az egri ciszterci templom tragikus sorsú papja, Dr. Debreczeni Sixtus nyugszik tanárai mellett.
- A sekrestye
Egyedülálló érték a jobboldalt álló sekrestye rokokó bútorzata, melyet Európa egyik legszebb sekrestyebútorzatának tartanak. A pálosok hagyatéka, 1764 és 1767 között készítette Hyngeller János szerzetes.
A sötétbarna, tölgyfa bútorzat a teret három oldalról övezi. Alsó részén fiókok, humorosan megoldott gyertyatartók kaptak elhelyezést, a felső, nagyobb szekrények pedig voltaképpen a templom oltárait ismétlik meg. Az ablak alatti tabernákulum oltárszerűen van kiképezve, ajtaján Jézus siratását, két oldalán a két védszent oltárképét: Nagyboldogasszonyt és Nepomuki Szent Jánost láthatjuk, utóbbin a templomi freskó több motívuma is megjelenik. A sarkokban egy-egy gyóntatófülke található. Baloldalt az ajtókon az oltároknak megfelelő sorrendben: Őrzőangyal, Szent Kereszt és Szent Imre domborműve, a túloldalon pedig Loyolai Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc és a bejárat oldalkápolnájában elhelyezkedő Gonzaga Szent Alajos alakja. A sort kétoldalt egy-egy térdeplő zárja, melyek hátlapján Szent Pál, illetve Szent Péter látható.
Harangok[szerkesztés]
Ma a templomnak négy harangja van:
Szentháromság-harang: Gombos Miklós öntötte Őrbottyánban, 2014-ben. Súlya: 305 Kg, átmérője: 83 cm, hangja: áisz1; Felirata: "GLORIA PATRI ET FILIO ET SPIRITUI SANCTO" – (a szöveg felett látható a Szentháromság-dombormű). A harang alsó részén az alábbi szöveg olvasható: "ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS HARANGÖNTŐ MESTER ŐRBOTTYÁNBAN." A harang másik oldalán lévő felirat: "ANNO DOMINI MMXIV" , "SZÉKESFEHÉRVÁR"
Szent István király-harang: Gombos Miklós öntötte Őrbottyánban, 2014-ben. Súlya: 147 Kg, átmérője: 68 cm, hangja: cisz2; Felirata: "ISTEN DICSŐSÉGÉRE, ÉS SZENT ISTVÁN KIRÁLY TISZTELETÉRE ÖNTETETT ENGEM SZÉKESFEHÉRVÁR ÖNKORMÁNYZATA A CISZTERCI TEMPLOM RÉSZÉRE, A HÁBORÚBAN ELPUSZTULT HARANGOK PÓTLÁSÁRA, AZ ÚRNAK 2014. ESZTENDEJÉBEN." A harang másik oldalán lévő felirat: (Dombormű felett) "REX STEPHANE SANCTE, ORA PRO PATRIA NOSTRA!" (Dombormű alatt) "PANNONIA SACRA – REGNUM MARIANUM – ALBA REGIA" A harang alsó részén az alábbi szöveg olvasható: "ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS ARANYKOSZORÚS HARANGÖNTŐ MESTER ŐRBOTTYÁNBAN."
Szent Tamás-harang: Gombos Miklós öntötte Őrbottyánban, 2014-ben. Súlya: 86 Kg, átmérője: 51,1 cm, hangja: g2; Felirata: "ISTEN DICSŐSÉGÉRE, ÉS SZENT TAMÁS APOSTOL TISZTELETÉRE ÖNTETETT ENGEM HUNYADI GÁBOR A SZÉKESFEHÉRVÁRI CISZTERCI TEMPLOM RÉSZÉRE, AZ ÚRNAK 2014. ESZTENDEJÉBEN." A másik oldalon egy feszület dombormű látható, alatta egy evangéliumi idézet: "MOST MÁR HISZEL TAMÁS, MERT LÁTTÁL ENGEM. BOLDOGOK AKIK NEM LÁTTAK, ÉS MÉGIS HISZNEK. (JN 20, 29) " A harang alsó felirata: "ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS ARANYKOSZORÚS HARANGÖNTŐ MESTER ŐRBOTTYÁNBAN."
Szent Jakab-csengő: Tomasso Garmagno öntötte Olaszországban, 1817-ben. Súlya 12 Kg, átmérője: 25 cm, hangja: cisz3. 2012-ig egy Olaszországi Ciszterci rendi kápolna harangja volt, de rend feloszlott és így került a templomba. Idekerülésekor a templom huszártornyában tervezték elhelyezni, de végül az északi toronyba került.
A 3 új harangot Spányi Antal székesfehérvári püspök szentelte fel 2014. június 6-án.[4] Mind a négy harang az északi toronyban található, a déli (Városház tér felőli) torony statikai állapota nem teszi lehetővé harangok elhelyezését.
Korábbi harangjai[szerkesztés]
.jpg)
1944-ig a templom tornyaiban 5 harang lakott, melyeket Zechenter Antal öntött Budán, a 18. században. A legnagyobb a déli, míg a 4 kisebb az északi toronyban volt elhelyezve. Az első világháborút mindegyik túlélte, a második világháborúban azonban a templomot súlyos bombatalálat érte, a harangok megrongálódtak. A legnagyobb Szentháromság-harang leszakadt, és elrepedt. A harangot restaurálták, az 1990-es években egy világháborús emlékműbe építették bele. A kisebb harangok elpusztultak. A tornyok évtizedekre elnémultak.
A déli toronyban[szerkesztés]
Szentháromság-nagyharang: 2190 kg tömegű volt, H0 hangon szólt. Felirata: „Gloria Patri et Filio et Spiritui Sancto" – magyarul: „Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek". A harang oldalán egy Szentháromság kép található. A város egyik legnagyobb harangja volt.
Az északi toronyban[szerkesztés]
Titulus nélküli Nagy-középharang: kb. 1200 kg tömegű, D1 hangon szólt. Felirata:„Ecce crucem Domini, fugite partes adversae" – magyarul: ,,Íme az Úr keresztje, fussatok ellenfelek". A harang oldalán egy kereszt volt. A harangnak nem volt védőszentje. Az északi torony legnagyobb lakója volt.
Szeplőtlen Szűz-középharang: 650 kg tömegű volt, Fisz1 hangon szólt. Felirata:„Dignare me laudare Te virgo sacrata" – magyarul: ,Engedd, hogy téged dicsérjelek, szent Szűz". A harang oldalán a Szent Szűz képe volt látható.
Loyolai Szent Ignác-kisharang: 450 kg súlyú, A1 hangon szólt. Felirata:„Tu nos ab hoste protege" – magyarul: ,,Védj meg az ellenségtől bennünket". A harang oldalán Loyolai Szent Ignác képe volt látható.
Nepomuki Szent János-lélekharang: 180 kg súlyú, D2 hangon szólt. Felirata:„Protector noster respice in servos tuos" – magyarul:,,Védőnk, tekints le ránk, szolgáidra". A harang oldalán Nepomuki Szent János képe volt látható.
Galéria[szerkesztés]
-
A templom a 2014-es felújítás előtt
-
Szent János köz
-
Főbejárat pünkösdkor
-
A főoltár böjti lepellel takarva
-
Mindent látó szem a szószék fölött
-
Míves ablak
-
A templom tornyai a felújítás előtt
_J%C3%A1nos_lane_side._Listed_ID_3829._-_6,_F%C5%91_St.,_Downtown,_Sz%C3%A9kesfeh%C3%A9rv%C3%A1r,_Fej%C3%A9r_county,_Hungary.JPG)
.jpg)
_Barred_window._Listed_ID_3829._-_6,_F%C5%91_St.,_Downtown,_Sz%C3%A9kesfeh%C3%A9rv%C3%A1r,_Fej%C3%A9r_county,_Hungary.JPG)
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Fejér megye honlapja - Múlt és jelen harmóniája. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
- ↑ a b templom.hu - Templomok és harangok a történelmi Magyarországon. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
- ↑ Székesfehérvár MJV. Hírportál - Új harangok költöztek a ciszterci templom néma tornyaiba[halott link]
- ↑ Székesfehérvár MJV - Önkormányzat: Új harangok költöztek a ciszterci templom néma tornyaiba
Források[szerkesztés]
- Székesfehérvári egyházmegye
- Magyar harangok honlapja
- Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. kötet
.jpg)
,_2013.jpg)