Tamás apostol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szent Tamás
Szent Tamás.(Diego Velázquez festménye, 17. század)
Szent Tamás.
(Diego Velázquez festménye, 17. század)
apostol
Születése
1. század
Galilea
Halála
a hagyomány alapján 72. Július 3.
Parangimalai, Chennai, Chola Birodalom (jelenleg St. Thomas Mount, Tamil Nadu, India)

Mylapore, India
Tisztelete
Egyháza Indiai ortodox egyház
Tisztelik Római katolikus egyház
Ortodox kereszténység
Ókeleti egyházak
Sírhely India
Ünnepnapja június 3.
Kopt ortodox egyház
július 3.
Római katolikus egyház
Szír ortodox egyház
október 6.
Ortodox kereszténység
december 21.
Indiai ortodox egyház
Jelképei ujját Krisztus oldalába tevő férfi, lándzsa
Védőszentje India, építészek
Irodalmi munkássága
Fő művei

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Tamás témájú médiaállományokat.

Tamás apostol, a „hitetlen” vagy Szent Tamás († 72. július 3.) a bibliai 12 apostol egyike, aki Jézus föltámadásában nem hívén, ujjait a sebeibe téve győződött meg róla, innen elnevezése: hitetlen Tamás. Neve az arámi Taumá / Tómá-ból ered, ami „ikreket” jelent.

Apokrif evangéliumok szerint Mária mennybemenetelének hírében ugyancsak kételkedett, és jelet kért az Úrtól bizonyságképpen, amelyet meg is kapott egy, az égből lehulló öv formájában. Innen is eredeztetik „ikrek” elnevezését: „Aki kétszer kételkedett”.

Keleti térítése[szerkesztés]

III. századi apokrif irat a Tamás cselekedetei, amely az apostol későbbi életét meséli el. Ebben pünkösd után megjelent neki az Úr, és Indiába küldte őt.

Nem bizonyított legendák alapján Tamás először a Pártus Birodalomban térített, majd 45 körül érkezett az indopártus uralkodó, IV. Gondofarész (az apokrif iratokban Gondofer) udvarába, ahol meggyógyította a király öccsét, majd segített felújítania a palotáját, mivel a legenda szerint tanult ács volt. Későbbi legendák alapján ezután a király engedélyével sikerrel térített India nyugati partvidékén. A déli Kerala tartomány lakosságát 55 körül Tamás térítette meg a szír-malabár kereszténységre. Téríteni próbált a keleti partvidéken is, de Madrasz környékén vértanúhalált szenvedett. Itt Majlapurban temették el.[1]

A történészek között értékelhetetlenek ezek a kései hittérítő legendák, amely szerint Indiában élt és térített volna. [2]

Nyughelye és hagyománya[szerkesztés]

Szent Tamás 52-ben érkezett meg Indiába hogy terjessze a kereszténységet, és 72. július 3-án halt mártírhalált a Szent Tamás hegyen Chennai városában, Indiában.

Chennai-ban található többek között a Kis Hegy, ahol a legenda szerint Szent Tamás Apostol élt egy bizonyos ideig egy kis barlangban, amely felett a portugál gyarmatosítók egy templomot is emeltek.

Chennai-ban egy katedrálist emeltek (Szent Tamás-bazilika) a sírja felett – amely egyike a világon lévő három katedrálisnak, amelyet Krisztus Apostolának sírja felett építettek. Ezt a katedrálist II. János Pál pápa is meglátogatta 1986. február 5-én.[3]

Holttestét 232 körül szír keresztények Szíriába, Edessza (Urfa) városába vitték, és ott temették el. [4]

1258. szeptember 6-án kerültek a relikviák végső nyughelyükre Olaszországba, Ortona városába a Szent Tamás bazilikába.

Attribútumai: öv, mérőléc és tőr vagy lándzsa, amellyel leszúrták.

Tamás apostol mint egyházalapító[szerkesztés]

Tamás Indiában végzett apostoli tevékenysége révén a dél-indiai keresztények az úgynevezett szíriai irányzatot követik, amelynek két ága alakult ki: a keleti (káldeus) és a nyugati (antiochiai) kereszténység. Az általa alapított egyik legnagyobb mai egyház neve a szír-malabár katolikus egyház és az indiai Malankara Ortodox egyáz.

Szent Tamás mint védőszent[szerkesztés]

Gerard van Honthorst: Hitetlen Tamás

Szent Tamás apostol az építőmunkások, pallérok, építészek, földmérők, valamint a vakok, továbbá India és Pakisztán keresztényeinek védőszentje.

Neve alatt fennmaradt iratok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Aradi: Indoszkíták 62. o.
  2. Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve, 2000, Osiris
  3. The Hindu : Life Chennai : Chennai remembers Pope's visit. www.thehindu.com. (Hozzáférés: 2018. február 27.)
  4. Aradi: Indoszkíták 62. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]