Védőszent
A védőszent (latinul patronus; patrona) olyan szent, akit egy hely (ország, terület, település, templom stb.), tevékenység, személy vagy közösség (család, nemzet stb.) mennyei védőjének tekintenek.[1][2] A kereszténységben a római katolikus egyházban, az anglikanizmusban és az ortodox kereszténységben ismert.
Egyes kultúrákban a nemzeti vagy helyi istenek a védőszentek megfelelői;[3] az a védőisten, aki egy nép-népcsoport, foglalkozás, esemény stb. oltalmazója. Például: Diana, a vadászat latin patrónája, a görög Dionüszosz a szüreté vagy Kínában Khuei Hszing a tudósok patrónusa.[3]
Kereszténység
[szerkesztés]Történelem
[szerkesztés]A keresztény védőszent kultuszban az ókori szokások és hiedelmek pogány elemei élnek tovább.[5] (→ védőisten)
A 3. században a görög misztériumok kezdtek hatást gyakorolni az egyházra, és a következő században antik példa nyomán kifejlődött a szentek kiterjedt tisztelete.[6]
A pogány tömegek megtérítésével megindult a pogány kultuszok integrációjának folyamata. A nép lelkében kiirthatatlanul benne gyökerező vallási gyakorlatok átformálódva kerültek át a keresztény ún. másodrendű kultuszba.[7] A különböző foglalkozásokért, eseményekért felelős istenségek elképzelése folytatódott a keresztény hitben, a szentek tiszteletének rendszerében.[8] A védőszentektől nemcsak azt kívánták, hogy közbenjáróként legyenek a Mindenhatónál, hanem konkrét követelményekkel álltak eléjük: esőt küldeni a szántóföldekre, segíteni a szerencsés szülésben stb.[9]
A templomok annak a mártírnak (majd később szenteknek is) a nevét kapták, akitől azt várták, hogy közbenjáróként járjon el az ott istentiszteletet végző keresztényekért. A templomok, a régiók és országok védőszentjeit úgy választották ki, hogy a mártírnak vagy szentnek valamilyen kapcsolata volt az adott hellyel.[10]
Az európai középkorban a védőszentek örökbefogadása az élet minden területére kiterjedt: az emberek egészségére, foglalkozására és családjára, a kereskedelemre, a veszélyekre, a településekre, az országra.[11][10] A reformáció előtti nyugati kereszténység egész társadalmi életét a menny szentjeitől való védelem gondolata mozgatta.[10]
Katolicizmus
[szerkesztés]A védőszentek kijelölésének szokása abból a gyakorlatból alakult ki, hogy a keresztény mártírok sírja fölé templomokat építettek.[12] A szentekre úgy tekintettek, mint az templomok és a bennük gyülekező emberek különleges szószólóira és közbenjáróira.[12] Majd ebből következett a templomok szentek és angyalok tiszteletére való felszentelése.[12]
Az egyházi szabványok szerint (1630. március 23.) a hívek választják a védőszentet a kanonizáltak közül a püspök és papság beleegyezésével, és a választást a Congregatio Rituum erősíti meg. Változtatás csak az apostoli szék engedélyével történhet. Ünnepe elsőrangú és nyolcaddal (oktáva) bír.
Védőszent lehet az is, akinek a nevét a keresztségben kapja az ember, tehát pl. a György nevezetűeknek Szent György.
Magyarország fővédőszentje Szent István király, akinek ünnepe augusztus 20-án, szentté avatásának évfordulóján van. Az ország védőasszonya (Patrona Hungariae) Szűz Mária, kinek tiszteletére Vaszary Kolos hercegprímás 1896-ban külön ünnepet eszközölt ki a pápánál, melyet ma Magyarok Nagyasszonya néven tartanak. Az ünnep napja először október második vasárnapjára esett, majd X. Piusz pápa áttette október 8-ra. A II. vatikáni zsinat után a Magyar Püspöki Kar szeptember 12-re módosította az időpontot, de 1984-től ismét október 8-án tartják.[13]
Egy templom védőszentjét a templom szentelésekor a püspök határozza meg.
Protestantizmus
[szerkesztés]A legtöbb protestáns irányzatban a védőszentek ábrázolását és tiszteletét a bálványimádás egyik formájának tekintik.[14] Elutasítják a védőszenteket, mivel a szentek tisztelete, a védelmük és közbenjárásuk kérése éles ellentétben áll a Solus Christus (egyedül Krisztus) elvével.
Ortodox kereszténység
[szerkesztés]Az ortodox kereszténység elismeri a szentek tiszteletét, de általában nem társítja a szenteket foglalkozásokhoz vagy tevékenységekhez.
A hagyományuk alapján minden templom, amikor a püspök felszenteli, egy nevet kap, aki a védőszentje lesz. A védőszent ikonja az első sorban található az ikonosztázban.
Országok, területek hívőinek védőszentjei
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Patronal Feast, An Episcopal Dictionary of the Church: A User-Friendly Reference for Episcopalians. New York: Church Publishing, Inc. (2000). ISBN 0-89869-211-3
- ↑ patron saint, The American Heritage Dictionary of the English Language, 4th (2006. november 19.). ISBN 0-618-70172-9
- ↑ a b patron saint | Definition & Examples | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. február 11.)
- ↑ Sevillai Szent Izidor az internet védőszentje. [2012. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 13.)
- ↑ Magyar Néprajzi Lexikon: védőszent, patrónus
- ↑ Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás
- ↑ Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve
- ↑ Ralph Edward Woodrow: Babilon misztériumvallása, 1992
- ↑ Dr. Félegyházy József: Az egyház a korai középkorban. Bp., 1967, Szent István Társulat
- ↑ a b c What Are Patron Saints and How Are They Chosen? (angol nyelven). Learn Religions. (Hozzáférés: 2022. február 11.)
- ↑ CATHOLIC ENCYCLOPEDIA: Patron Saints. www.newadvent.org. (Hozzáférés: 2022. február 11.)
- ↑ a b c Patron Saints | Encyclopedia.com. www.encyclopedia.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ MAGYAROK NAGYASSZONYA Archiválva 2014. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben - Diós István: A szentek élete
- ↑ Managing a country parish: A country pastor's advice to his successor, Calvinism in Europe, 1540-1610: A Collection of Documents, 53. o. (1992. november 19.). ISBN 0-7190-3552-X. OCLC 429210690
- ↑ a b c Walsh, Michael, ed. (1987). Butler's Lives of Patron Saints. Harper & Row. ISBN 0060692626.
- ↑ a horvát parlament határozata alapján 1687-től Horvátország hivatalos védőszentje
- ↑ Magyarország védőszentje, superitalia.webnode
- ↑ Ma van Szent Márton, hazánk védőszentjének napja, origo, 2021. november 11.
- ↑ https://lexikon.katolikus.hu/V/v%C3%A9d%C5%91szent.html katolikus lexikon. Védőszent: Imre herceg a magyar ifjúság védőszentje
- ↑ https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-gellert-puspok-es-vertanu A Szeged-Csanádi Egyházmegye fővédőszentje
- ↑ Szent Gellért a magyar pedagógusok védőszentje, https://magnificat.ro/
- ↑ a b c d Bunson, Matthew, ed. (2012). Our Sunday Visitor's 2012 Catholic Almanac. Our Sunday Visitor. ISBN 9781592760770.
- ↑ a b Parkinson, Henry (1911). "Patron Saints". In Herbermann, Charles G (ed.). Catholic Encyclopedia. Vol. 11. New York: Robert Appleton Company. pp. 562–567.
- ↑ A History of the Balkan Peoples. Ardent Media, 33. o.. GGKEY: 69RCKY1X0FZ (1971)
- ↑ Jennifer Lawler. Encyclopedia of the Byzantine Empire. McFarland, 260. o. (2004. november 19.). ISBN 978-1-4766-0929-4