Védőszent

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A védőszent (latinul patronus; patrona) olyan szent, akit a római katolikus egyházban, az anglikanizmusban vagy az ortodox kereszténységben egy nemzet, hely (ország, terület, település, templom stb.), tevékenység, egy család vagy személy mennyei védőjének tekintenek.[2][3]

Védőszent lehet az is, akinek a nevét a keresztségben kapja az ember, tehát pl. a György nevezetűeknek Szent György.

Tágabban értelmezve az a valóságos vagy képzelt személy (pl. pogány istenség), aki egy nép-népcsoport, foglalkozás, esemény stb. oltalmazója. Például: Diana a vadászat latin patrónája, Dionüszosz a szüret görög patrónusa.

A keresztény védőszent kultuszban az ókori szokások és hiedelmek pogány elemei élnek tovább.[4] A legtöbb protestáns irányzatban a védőszentek ábrázolását és tiszteletét a bálványimádás egyik formájának tekintik. [5] A New Catholic Encyclopedia elismeri: „Tehát az Ószövetségben hiába kutatunk az ereklyetisztelet bizonyítékai után; az Újszövetség is kevés figyelmet fordít az ereklyékre . . . Úgy tűnik, hogy [az „egyházatya”] Órigenész a szokást élettelen dolog pogány tiszteletének tekintette” ([1967] XII. köt., 234—5. o.). „Minden szent megfigyelhető legismertebb közös jellegzetessége a nimbusz (felhő), a szentek feje körül látható, fényes, meghatározható alakzat. Eredete a keresztény kor előtti időkre nyúlik vissza, s megtalálható a pogány ihletésű hellenisztikus művészetben; a mozaikképek és a pénzérmék tanúsága szerint dicsfénnyel ábrázolták a félisteneket és olyan istenségeket, mint Neptunus, Jupiter, Bakkhosz és különösen Apollón (a napisten)” ([1967] XII. köt., 963. o.). A Britannica Hungarica ezt írja: „A hellenisztikus és a római művészetben Héliosz napisten és a római császárok gyakran jelennek meg sugárkoronával. Pogány eredete miatt ezt a formát kerülte az ókeresztény művészet, de a keresztény császárok hivatalos ábrázolásain egyszerű, kör alakú nimbuszt használtak. A IV. század közepétől Krisztust szintén ezzel a császári jellegzetességgel mutatták be . . . csak a VI. században vált megszokottá a glória Szűz Mária és a többi szent képein” (VII. köt., 624. o.). [6]

Katolicizmus[szerkesztés]

Az egyházi szabványok szerint (1630. március 23.) a hívek választják a védőszentet a kanonizáltak közül a püspök és papság beleegyezésével, és a választást a Congregatio Rituum erősíti meg. Változtatás csak az apostoli szék engedélyével történhet. Ünnepe elsőrangú és nyolcaddal (oktáva) bír.

Magyarország fővédőszentje Szent István király, akinek ünnepe augusztus 20-án, szentté avatásának évfordulóján van. Az ország védőasszonya (Patrona Hungariae) Szűz Mária, kinek tiszteletére Vaszary Kolos hercegprímás 1896-ban külön ünnepet eszközölt ki a pápánál, melyet ma Magyarok Nagyasszonya néven tartanak. Az ünnep napja először október második vasárnapjára esett, majd X. Piusz pápa áttette október 8-ra. A II. vatikáni zsinat után a Magyar Püspöki Kar szeptember 12-re módosította az időpontot, de 1984-től ismét október 8-án tartják.[7]

Egy templom védőszentjét a templom szentelésekor a püspök határozza meg.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sevillai Szent Izidor az internet védőszentje. [2012. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 13.)
  2. Patronal Feast, An Episcopal Dictionary of the Church: A User-Friendly Reference for Episcopalians. New York: Church Publishing, Inc. (2000). ISBN 0-89869-211-3 
  3. patron saint, The American Heritage Dictionary of the English Language, 4th (2006. október 18.). ISBN 0-618-70172-9 
  4. Magyar Néprajzi Lexikon: védőszent, patrónus
  5. Managing a country parish: A country pastor's advice to his successor, Calvinism in Europe, 1540-1610: A Collection of Documents, 53. o. (1992. október 18.). ISBN 0-7190-3552-X. OCLC 429210690 
  6. Szentek — Őrtorony ONLINE KÖNYVTÁR. wol.jw.org. (Hozzáférés: 2021. július 11.)
  7. MAGYAROK NAGYASSZONYA - Diós István: A szentek élete