Ciszterci Szent István Gimnázium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ciszterci Szent István Gimnázium (József Attila Gimnázium)

Székesfehérvár Ciszterci Szent István Gimnázium.jpg
Hely Magyarország, Székesfehérvár
Típus
OM-azonosító 030182
Elhelyezkedése
Ciszterci Szent István Gimnázium (Székesfehérvár)
Ciszterci Szent István Gimnázium
Ciszterci Szent István Gimnázium
Pozíció Székesfehérvár térképén
é. sz. 47° 11′ 35″, k. h. 18° 24′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 35″, k. h. 18° 24′ 27″
A Ciszterci Szent István Gimnázium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ciszterci Szent István Gimnázium témájú médiaállományokat.
Névváltozatok
Időszak
Név
1700-as évektőlMagyar Királyi Gimnázium
1851–1921A Ciszterci Rend Székesfehérvári Főgimnáziuma
1921–1945A Ciszterci Rend Szent István Gimnáziuma
1945–1950Ciszterci Szent István Gimnázium és Általános Iskola
1950–1992József Attila Gimnázium
1992–2000Ciszterci Rend József Attila Gimnáziuma
2000–Ciszterci Szent István Gimnázium

A Ciszterci Szent István Gimnázium (a szocializmus alatt József Attila Gimnázium néven) Székesfehérvár legrégebb óta folyamatosan működő középiskolája, Magyarország egyik legnagyobb múltú gimnáziuma. Egykori és jelenlegi épülete is a történelmi belvárosban, a Bartók Béla téren áll. Fenntartója a Ciszterci Rend Zirci Főapátsága. A gimnáziumban nappali, esti és levelezőtagozatos képzés folyik.

Története[szerkesztés]

Az iskola története egészen az 1700-as évek elejére nyúlik vissza. Miután kiűzték a törököket a városból megjelentek a jezsuita atyák, akik rögtön templomépítésbe, illetve iskolaalapításba fogtak. Négy illetve hatosztályos intézményüket kisebb megszakításokkal 1773-ig működtették. Ekkor XIV. Kelemen pápa feloszlatta a jezsuita rendet, így az iskola vezetését a pálosok vették át, akik 10 éven át tanítottak itt. II. József király szerzetesrendeket feloszlató rendeletét követően egy ideig Magyar Királyi Gimnázium néven működött. Később I. Ferenc újra engedélyezte a szerzetesrendek működését, és a székesfehérvári gimnáziumot a bencésekre akarta bízni. Ez nem sikerült, ezért Dréta Antal zirci kormányzó perjel kérésére az iskola 1813-ban ciszterci rend tulajdonába került. Első ciszterci igazgatója Villax Ferdinánd volt, aki később zirci apát lett. Az iskola 1851-ben főgimnáziumi rangot kapott és neve: A Ciszterci Rend Székesfehérvári Főgimnáziuma lett, majd 1921-től Dr. Békefi Remig zirci apát javaslatára az intézmény A Ciszterci Rend Szent István Gimnáziuma nevet viselte.

A gimnázium kezdetben az Oskola utcai épületben működött (ma a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár helyiségei vannak itt - pl. a régi díszterem ma olvasóteremként szolgál). Noha a rendházzal összekapcsolt épületet többször bővítették, az 1930-as évek elejére elkerülhetetlenné vált egy új épület létesítése. Ekkor az Oskola utca és a Jókai utca közötti területen álló egykori épületet a rend eladta a városnak és megvette a mai gimnázium területén lévő házakat. Ezeket lebontva építették fel a mai gimnázium Jókai utcai épületét.

A második világháborút követően döntő változások következtek: először 1945-ben új iskolarendszert vezettek be: a nyolcosztályos általános iskolát és a négyosztályos gimnáziumot. Így a gimnázium az 1945/46-os tanévtől átalakult, és mint Ciszterci Szent István Gimnázium és Általános Iskola működött. A nagyobb érvágás 3 év múlva következett be: 1948-ban államosították a ciszterciek - a még egy évtizede sem használt, új gimnáziumát, majd 1950-től az Állami Ybl Miklós Reáliskolával egyesülve József Attila Gimnáziumként működött, továbbra is magas színvonalú, országos elismertséget hozó képzést nyújtva. Az idejáró diákokat városszerte "józsefes"-nek nevezték, a gimnáziumot pedig "József"-nek. A rendszerváltozást követően a gimnázium visszakerülhetett a ciszterci rend tulajdonába, először Ciszterci Rend József Attila Gimnáziuma, majd 2000-től Ciszterci Szent István Gimnázium nevet viselve.

A iskola jelenleg[szerkesztés]

Jelenleg a gimnáziumban 8 és 4 évfolyamos képzés folyik. Évente két ötödik és egy kilencedik évfolyamot indítanak, így az osztályok száma 20. Esti- illetve levelező tagozaton további 4 osztályban van lehetőség készülni az érettségi vizsgára.

Az iskolaépületében tágas tantermek találhatóak, amiket úgy alakítottak ki, hogy azok ablakai az iskola díszudvarára tekintsenek. A közönséges tantermek mellett egyéb, speciális funkciókkal rendelkező helyiséggel rendelkezik a gimnázium: 2 tornaterem és egy tornacsarnok, egy színházterem, kulturális pince, ebédlő és konyha, természettudományi előadók (kémiai előadó, fizikai előadó, biológiai előadó), amikhez közvetlenül a megfelelő szertárak kapcsolódnak, könyvtár olvasóteremmel, stúdió. Nagyon szép a 90-es évek végén létesített kápolna. A gimnázium területén található egy tornaudvar (kosárlabda és focipályával) és egy díszudvar.

Az iskola híres tanárai[szerkesztés]

Az iskola híres tanulói[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]