Ciszterci Szent István Gimnázium
| Ciszterci Szent István Gimnázium (József Attila Gimnázium) | |
 | |
| Hely | Magyarország, Székesfehérvár |
| Típus |
|
| OM-azonosító | 030182 |
| Elhelyezkedése | |
 Ciszterci Szent István Gimnázium
Pozíció Székesfehérvár térképén
| |
| é. sz. 47° 11′ 35″, k. h. 18° 24′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 35″, k. h. 18° 24′ 27″ | |
| A Ciszterci Szent István Gimnázium weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ciszterci Szent István Gimnázium témájú médiaállományokat. | |
| Névváltozatok | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
A Ciszterci Szent István Gimnázium (a szocializmus alatt József Attila Gimnázium néven) Székesfehérvár legrégebb óta folyamatosan működő középiskolája, Magyarország egyik legnagyobb múltú gimnáziuma. Egykori és jelenlegi épülete is a történelmi belvárosban, a Bartók Béla téren áll. Fenntartója a Ciszterci Rend Zirci Főapátsága. A gimnáziumban nappali, esti és levelezőtagozatos képzés folyik.
Története[szerkesztés]
Az iskola története egészen az 1700-as évek elejére nyúlik vissza. Miután kiűzték a törököket a városból megjelentek a jezsuita atyák, akik rögtön templomépítésbe, illetve iskolaalapításba fogtak. Négy illetve hatosztályos intézményüket kisebb megszakításokkal 1773-ig működtették. Ekkor XIV. Kelemen pápa feloszlatta a jezsuita rendet, így az iskola vezetését a pálosok vették át, akik 10 éven át tanítottak itt. II. József király szerzetesrendeket feloszlató rendeletét követően egy ideig Magyar Királyi Gimnázium néven működött. Később I. Ferenc újra engedélyezte a szerzetesrendek működését, és a székesfehérvári gimnáziumot a bencésekre akarta bízni. Ez nem sikerült, ezért Dréta Antal zirci kormányzó perjel kérésére az iskola 1813-ban ciszterci rend tulajdonába került. Első ciszterci igazgatója Villax Ferdinánd volt, aki később zirci apát lett. Az iskola 1851-ben főgimnáziumi rangot kapott és neve: A Ciszterci Rend Székesfehérvári Főgimnáziuma lett, majd 1921-től Dr. Békefi Remig zirci apát javaslatára az intézmény A Ciszterci Rend Szent István Gimnáziuma nevet viselte.
A gimnázium kezdetben az Oskola utcai épületben működött (ma a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár helyiségei vannak itt - pl. a régi díszterem ma olvasóteremként szolgál). Noha a rendházzal összekapcsolt épületet többször bővítették, az 1930-as évek elejére elkerülhetetlenné vált egy új épület létesítése. Ekkor az Oskola utca és a Jókai utca közötti területen álló egykori épületet a rend eladta a városnak és megvette a mai gimnázium területén lévő házakat. Ezeket lebontva építették fel a mai gimnázium Jókai utcai épületét.
A második világháborút követően döntő változások következtek: először 1945-ben új iskolarendszert vezettek be: a nyolcosztályos általános iskolát és a négyosztályos gimnáziumot. Így a gimnázium az 1945/46-os tanévtől átalakult, és mint Ciszterci Szent István Gimnázium és Általános Iskola működött. A nagyobb érvágás 3 év múlva következett be: 1948-ban államosították a ciszterciek - a még egy évtizede sem használt, új gimnáziumát, majd 1950-től az Állami Ybl Miklós Reáliskolával egyesülve József Attila Gimnáziumként működött, továbbra is magas színvonalú, országos elismertséget hozó képzést nyújtva. Az idejáró diákokat városszerte "józsefes"-nek nevezték, a gimnáziumot pedig "József"-nek. A rendszerváltozást követően a gimnázium visszakerülhetett a ciszterci rend tulajdonába, először Ciszterci Rend József Attila Gimnáziuma, majd 2000-től Ciszterci Szent István Gimnázium nevet viselve.
A iskola jelenleg[szerkesztés]
Jelenleg a gimnáziumban 8 és 4 évfolyamos képzés folyik. Évente két ötödik és egy kilencedik évfolyamot indítanak, így az osztályok száma 20. Esti- illetve levelező tagozaton további 4 osztályban van lehetőség készülni az érettségi vizsgára.
Az iskolaépületében tágas tantermek találhatóak, amiket úgy alakítottak ki, hogy azok ablakai az iskola díszudvarára tekintsenek. A közönséges tantermek mellett egyéb, speciális funkciókkal rendelkező helyiséggel rendelkezik a gimnázium: 2 tornaterem és egy tornacsarnok, egy színházterem, kulturális pince, ebédlő és konyha, természettudományi előadók (kémiai előadó, fizikai előadó, biológiai előadó), amikhez közvetlenül a megfelelő szertárak kapcsolódnak, könyvtár olvasóteremmel, stúdió. Nagyon szép a 90-es évek végén létesített kápolna. A gimnázium területén található egy tornaudvar (kosárlabda és focipályával) és egy díszudvar.
Az iskola híres tanárai[szerkesztés]
- Pray György
- Baróti Szabó Dávid
- Ányos Pál
- Virág Benedek
- Szabó Krizontom
- Budenz József
- Dr. Hári Ferenc
- Dr. Halmos István
- Dr. Halmos Istvánné Olgi
- Bokros János
- Wolkensdorfer János
- Mihályi Gyula
Az iskola híres tanulói[szerkesztés]
- Bella István – költő
- Dániel Gábor – operaénekes
- Egyed Antal – költő, az MTA levelező tagja
- Endrődi Sándor – író, költő az MTA levelező tagja
- Fejér György – az Egyetemi könyvtár igazgatója
- Gimesi Nándor István - ciszterci szerzetes, botanikus, hidrobiológus, mikrobiológus
- Goldziher Ignác – orientalista, az MTA tagja, keletkutató
- Horvát István – bölcsészdoktor, egyetemi tanár
- Horváth Gergely – a Francia Intézet nyelvi professzora
- Jancsó Miklós – filmrendező
- Kalmár Tibor – író, médiaszakember
- Kaszap István – jezsuita novicius
- Klebelsberg Kuno – vallás- és közoktatásügyi miniszter
- Lauschmann Gyula – orvos, történész
- Lánczos Kornél – fizikus, matematikus
- Lázár Ervin – író, elbeszélő, meseíró
- Maróti Mihály - botanikus
- Pauer János – székesfehérvári megyés püspök
- Pyrker János László – velencei pátriárka, az MTA tagja
- Reguly Antal – néprajzkutató, utazó
- Romhányi György – patológus
- Rónay Jácint – a darwinizmus megteremtője hazánkban, Kossuth fiainak nevelője
- Sajgál Erika – színésznő
- Sajnovics János – kutató, nyelvész, matematikus, csillagász
- Sebő Ferenc – énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök
- Semmelweis Ignác – orvos, "az anyák megmentője"
- Simor János – bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek
- Szalay László
- Szekfű Gyula – történész
- Urbán János – matematikatanár, matematikus
- Vajda János – költő
- Vajda Péter – költő, drámaíró, pedagógus
- Vörösmarty Mihály – költő
- Wekerle Sándor – politikus, miniszterelnök
- Ybl Miklós – építész
- Zichy István Ferenc - földbirtokos, politikus
- Zichy János – földbirtokos, politikus
- Zichy Jenő – földbirtokos, szakíró, politikus, Ázsia-kutató
- Zichy Kázmér – földbirtokos, író, profi vadász
További információk[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ciszterci Szent István Gimnázium témájú kategóriát.
Források[szerkesztés]
- Az iskola honlapja
- Demeter Zsófia (szerk.) - Gelencsér Ferenc (szerk.): Székesfehérvár Anno (Fejér Megyei Múzeumegyesület, Székesfehérvár, 1990) ISBN 9637131981 Online elérhetőség (Magyar Elektronikus Könyvtár)
- https://docplayer.hu/109013247-Prof-dr-maroti-mihaly.html
