Cece

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cece
Cece légi fotó.jpg
Cece címere
Cece címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSárbogárdi
Jogállás nagyközség
Polgármester Fazekas Gábor (független)[1]
Irányítószám 7013
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség 2589 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség43,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság151[3] m
Terület58,85 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájDél-Mezőföld[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cece (Magyarország)
Cece
Cece
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 46′ 17″, k. h. 18° 37′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 17″, k. h. 18° 37′ 47″
Cece (Fejér megye)
Cece
Cece
Pozíció Fejér megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cece témájú médiaállományokat.

Cece nagyközség Fejér megyében, a Sárbogárdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település két főút találkozásánál fekszik: 63-as úton Sárbogárd és Szekszárd között, illetve Dunaföldvár és Simontornya között a 61-es úton. A falu vasútállomása a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán található Rétszilas és Vajta között.

Története[szerkesztés]

A község alapítását és elnevezését valószínűleg a Szent István halála utáni évtizedekben letelepedett besenyőknek köszönheti. A település nevét Czecze nevű birtokosáról kapta. III. Béla egy 1193-ban kelt oklevele említi először. 1351-ben I. Lajos király a település eladdig a besenyő ispán alá tartozó szabad elemeinek kollektív nemességet adományozott. A jellegzetes kisnemesi falu 1701-ben a Meszlényi családé lett. A lakosság főként földműveléssel és állattartással foglalkozott, nagyobb része ma is a mezőgazdaságból él. Híres terményük a cecei paprika és a görögdinnye.

Az 1910-es népszámlálás szerint Czeczének 3690 lakosa volt, ebből 1907 református, 1617 római katolikus és 83 evangélikus vallásúnak vallotta magát.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,3%, református 33,8%, evangélikus 0,1%, felekezeten kívüli 3,6% (27,5% nem nyilatkozott).[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

Csók István Emlékmúzeum
  • Csók István Emlékmúzeum

A Sáregresen született Csók István (1865–1960) Kossuth-díjas festőművész szüleinek Cecén 1890 körül épült egykori kúriájában őrzik több festményét, személyes tárgyait és a család bútorait.

  • Mezőgazdasági Tájmúzeum

A Fisi család XIX. századi épülete ma tájház, ahol mezőgazdasági munkaeszköz-történeti kiállítás tekinthető meg.

Híres szülöttei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Cece települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. február 7.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Cece, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  6. Cece Helységnévtár

További információk[szerkesztés]