Mány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mány
Műemlék református templom
Műemlék református templom
Mány címere
Mány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Bicskei
Jogállás község
Polgármester Szabó Zoltán (független)[1]
Irányítószám 2065
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 2440 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 54,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 174[3] m
Terület 44,72 km²
Földrajzi nagytáj Dunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtáj Vértes–Velencei-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistáj Móri-árok[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mány (Magyarország)
Mány
Mány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 31′ 45″, k. h. 18° 39′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 45″, k. h. 18° 39′ 18″
Mány (Fejér megye)
Mány
Mány
Pozíció Fejér megye térképén
Mány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mány témájú médiaállományokat.

Mány (németül: Maan) község Fejér megyében, a Bicskei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Fejér megye legészakibb pontján, a Zsámbéki-medencében Bicske mellett fekvő település. Zsámbék 3 km, Bicske 2,5 km, Csabdi 5 km, Herceghalom 8 km, Biatorbágy 18 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

Mány és környéke már az ókorban is lakott hely volt, területén a múlt század közepén római kori, kelta-eraviszkusz temetőt tártak fel.

Nevét az oklevelek már 1082-ben említik, ekkor Mán alakban van írva. A település nevét az idők folyamán Nagy-, Kis-Mány, Puszta-Mány -ként is írták.

1321-ből való a településről az első hiteles okleveles adat, ekkor a Bászélyiakkal rokon Mányi család tagjai voltak birtokosai. 1321-ben a Mányiakkal, s itteni falunagyukkal Cherne comes pereskedik. 1338-1339-ben a falut elhatárolják a szomszédos Őrs-től. 1339-1341-ben a Básztélyi ághoz tartozó Rozgonyi rokonság osztozkodik rajta.

Mány a török időkben elpusztult, a szomszédos Őrs-sel együtt.

1611-ben a Battyán család birtoka. 1680-ban a Battyán családbeliek mányi birtokukat elzálogosították.

1703-tól a falut Fejér vármegyéhez csatolták. 1700-as évek közepén német telepesek népesítették újra a települést.

Az 1944-es összeírás szerint Mányhoz tartozott Alsóörspuszta, Esztermajor, Felsőörspuszta, Háromrózsa, Kiseszterpuszta, Körtvélyesmajor, Nádorpuszta, Sajgómajor és Szentjános-szőlőhegy. A község lakosai magyarok és németek voltak. A 2625 főből 11%-ot tett ki a németajkúak száma. A község 7779 kat. holdon terült el, ebből 5782 kat. h. szántó, 296 kat. h. legelő, 591 kat. h. rét, 150 kat. h. szőlő, 301 kat. h. erdő volt. A község területéből 3300 kat. holddal 6 nagybirtokos rendelkezett.

A második világháború és a front közeledtével egyre nehezebb helyzetbe került a falu, 1944-ben bevezették a jegyrendszert.

A Mány környékén folyó harcok során 1944. december 24-én jelentek meg a Vörös Hadsereg páncélos egységei a faluban, akik a német katonságot üldözték. A falut harc nélkül foglalták el. A bicskei úton (Rákóczi út) beguruló páncélosokat Pataki Ferenc községi bíró és Csörgei István, a község pénztárosa kenyérrel és sóval fogadták.

A harcok a község területén 1945. január 2-ig szüneteltek. Ekkor támadásba lendültek a német bombázók és tüzérségi harc vette kezdetét. Január 10-e körül éjjel a szovjet katonaság összehívta a község katonaköteles lakóit a református templomban és tolmács útján közölték velük, hogy az esetleges németek általi elhurcolásokat elkerülendő, átviszik őket Etyek községbe. Ott egy kocsmában kaptak szállást, élelmezésükről a szovjet hadsereg gondoskodott.

A szovjet csapatok egy részét Budapest felszabadítása miatt a fővároshoz vezényelték, így a német és a magyar csapatok újra bevonultak Mányra, és innentől fogva a község három hónapig a Budapest-Székesfehérvár frontvonalba tartozott. A hatóság a munkabíró férfiakat és nőket sáncásás céljából Botpusztára vezényelte.

A Mányon állomásozó német alakulatokat a szovjet tüzérek az Örsi hegyről ágyúzták. A falu így gyakorlatilag folyamatosan tűz alatt volt. A lakosságból kb. 150 fő esett áldozatul az állandó harcoknak.

1945. február 8-án a szovjetek visszafoglalták a községet, a lakosságot pedig felszólították, hogy a Budáról kitörő SS-hadosztály elől a szomszédos falvakba vonuljanak át. A németek Győrt akarták elérni, ám Zsámbék és Tök között megrekedtek, az itt kialakult tűzharc Mány községet is érintette. A lakosság nagyrészt Etyek, Zsámbék, Tök, Páty, Bia, Torbágy, Gyúró és Tarján községekbe települt át. Az állatállomány kis részét tudták csak magukkal vinni, a hátramaradt ingóságaik szinte teljesen megsemmisültek. Március 22-ig állt a község az ellentámadások középpontjában.

A lakosság 1945. március végén - április elején települt vissza. A visszaérkező családok kénytelenek voltak ólakban, istállókban, pincékben lakni ideiglenesen, ugyanis a község 555 lakóházából 510 teljesen lakhatatlanná vált, 10-et lehetett csak kisebb javítások után használni.

Súlyosan megrongálódtak a középületek is, illetve az állatállományban is jelentős volt a veszteség. Míg 1943-44-ben 600 igásló, 2000 szarvasmarha, 6000 sertés, 500 juh, és 29500 baromfi volt a faluban, addig 1945. tavaszára csupán 18 ló, 17 szarvasmarha és néhány baromfi maradt. A határ 30%-a aláaknázott terület volt, 20%-án lőállások, futóárkok, tankcsapdák álltak. Az 1944-ben bevetett területek 60%-a a harcok során tönkrement. Az aláaknásított területeken gyanútlanul dolgozók nap mint nap robbantak fel és vesztették életüket.

Hamarosan kezdetét vette a helyreállítás, melyhez a szovjet hadsereg is segítséget nyújtott. Elkezdték a gyümölcsfák kezelését és a burgonya ültetését. A községben megalakult a rendfenntartó milícia. Egy határozat szerint reggel 5 óra és délelőtt 11 óra között kellett eltemetni a halottakat, az egyéb munkálatokat ezután végezhette csak a lakosság.

A magyar és német katonai halottak száma 320 főre rúgott. A községben két szovjet hősi emlékművet állítottak.

Felsőörs puszta az 1105 jelzésű útról, Mány és Zsámbék között

A földosztás során 3155 kat. hold került kiosztásra az igénylők között. A helyreállítási munkák is folytatódtak, 1945. őszére Felsőörsön már 14 család lakott a helyreállított lakásokban.

A németajkú lakosság kitelepítése 1946. április 13-án kezdődött. 58 családot fosztottak meg állampolgárságuktól, teljes ingó és ingatlan vagyonuktól, és telepítettek ki az éhező és romokban heverő Németországba Heidelberg környékére.

Igás állatok hiányában 1946-ban a földeknek csak 70%-át tudták megművelni, a termés az ez évi aszálykár miatt is jelentősen csökkent.

Az iskolák helyreállítása után a tanítás is megindult. Az államosításig három tanterem állt 250-260 tanuló rendelkezésére.

1947-1948 telén megindultak Mányon a szabadművelődési és Szabad Föld Téli Esték előadásai. 1948. tavaszán a görög szabadságharcosok megsegítésére szervezték gyűjtést. Az 1848-as forradalom centenáriumi ünnepsége után, március 27-én a képviselőtestület úgy határozott, hogy a településen építendő artézi kutat Petőfi kútnak nevezik el.

1948. áprilisában 25 magyar családot telepítettek Mányra Csehszlovákiából, a korábban kitelepített németek helyére.

Örs[szerkesztés]

Műemlék református templom

A török időkben elpusztult Őrs falu, a mai Mány határába olvadt.

Örs nevét az oklevelek 1249-ben említik először, Vrs alakban.

1249-ben királyi birtok volt, ahol 17 királyi nép lakott, akik közül 6 "boradó" volt, fejenként évi 50 korsó bor szolgáltatással. A fenti adatokból kitűnik, hogy a településen és környékén már az 1200-as évek elején kiterjedt szőlőművelés, bortermelés folyhatott. Örsön élt a királyi bortermelőkön kívül a fennmaradt oklevelek alapján 7 udvarnok, és négy fő, aki a királyi udvar gazdaságának tartozott abrakot adni. A településen a felsorolt királyi népek földje, a köves, erdő és szántó összesen 20 ekényit tett ki.

1250-ben IV. Béla király a fent említett őrsi királyi földet tartozékaival együtt István esztergomi érseknek adta cserébe, s határát is leiratta.

1338-ban az érseki falu határjárása megújításának ellentmondanak a Mányiak és Básztélyiak is.

Örs ma puszta, Mány határának északi részén; Alsóörspuszta, Felsőörspuszta, mely az oklevelekben leírt határjárás adatai szerint a középkori helység ezektől kissé északnyugatra kereshető.

Források[szerkesztés]

  • A felszabadulás a bicskei járásban (Bicske, 1970)
  • Dl. 341
  • Károly: Fejér vm.
  • Györffy György: Esztergom vármegye.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Mány, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 

További információk[szerkesztés]