Nagyvenyim

	Nagyvenyim
	; Nagyvenyim címere
	; Nagyvenyim címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Fejér
Járás	Dunaújvárosi
Jogállás	község
Polgármester	Vargáné Kaiser Katalin (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	2421
Körzethívószám	25
	Népesség
Teljes népesség	4024 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	92,35 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	151 m
Terület	43,68 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld
Földrajzi középtáj	Mezőföld
Földrajzi kistáj	Közép-Mezőföld
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Nagyvenyim Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 57′ 28″, k. h. 18° 51′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 28″, k. h. 18° 51′ 53″
	Nagyvenyim Pozíció Fejér megye térképén
	Nagyvenyim weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvenyim témájú médiaállományokat.

Nagyvenyim község Fejér megyében, a Dunaújvárosi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Dunaújvárostól nyugatra, a Mezőföldön helyezkedik el. Dunaújváros távolsága 7 kilométer. Nagyvenyim nyugati határában több bányató, déli oldalán pedig egy Baracsig húzódó erdősáv található. Nagyvenyimtől északra nagy kiterjedésű szántók fekszenek, amelyeket szórványosan beépült zártkerti teleksorok szakítanak meg.

Története[szerkesztés]

A falu területén, a Fűzfa utcában avar kori (7-8. századi) temető részletét tárták fel 2013-ban.^[6]

Nagyvenyim neve a 15. századtól szerepel a forrásokban, elsőként 1429-ben említik Venyim néven.^[7] A török háborúk elől a magyar lakosság elvándorolt, helyükre szerbek érkeztek. A rácok egykori jelenlétét ma már csak a Venyim körüli dűlőnevek őrzik. A török utáni időszakban cselédfaluként települt be és a zirci apátság tulajdonába került. A 19. században Venyimpusztának már 600 lakója volt. 1825-ben megnyílt az első iskola.

1945 telén több összecsapás is zajlott a település környékén a német és a szovjet csapatok között, Nagyvenyim végül 1945. január 23-án került véglegesen a Vörös Hadsereg kezére. A településnek a háború végén 1500 főhöz közeli lakossága volt.^[7] 1947. augusztus 1-jén szervezték önálló községgé.^[8] A szocialista évtizedekben vált Nagyvenyim teljesen önálló településsé. Az 1970-es években postahivatal, üzletek és orvosi rendelő létesült a faluban. Az 1980-as évekre kiépült a legtöbb közmű, a Dunaújvárosból érkezők révén pedig a település elővárosi vándorlási folyamat céltelepülése lett.

A kőkorból és rézkorból sok régészeti leletet találtak Venyim területéről. Az Árpád-korról tudni, hogy a magyarok Duna keleti oldalán telepedtek le i. sz. 900-ban, mikor Arnulf keleti frank uralkodó meghalt. A török hódoltság idején 1526 után állandó harcok folytak Nagyvenyim területén. 1241-ben a tatárjárás a lakosságot megtizedelte, kunok telepedtek le.

Első világháború[szerkesztés]

1918-ban a háború helyzetben a lakosság sínylődött. Miközben Károly Miklós irányította a Magyar Nemzeti Tanácsot, november 4-én Hercegfalvánál felkelés tört ki, fosztogatás kezdődött, ami 20 házat érintett. A borospincék is veszteséget könyveltek el. November 10-étől megalakult a Nemzeti Tanács Hercegfalvi Bizottság. A háború után Véber Antal kezdeményezésére a zirci apát nem elvett, hanem adott támogatásként 50000 koronát, a földmunkásokat segítette.

A két világháború között[szerkesztés]

Katonai oktatást indítottak Gróf Imre jegyző a Grochman Károly intézőjeként dolgozott. 1920-ban a Hangya fogyasztási és értékesítési szövetkezetet létrehozták. 1922-re 876 tagot számlált a szövetkezeti tagok száma. 1928-ban tífuszjárványban fertőződtek meg lakosok. Venyimen, 76 volt a lakosok száma, míg Nagyvenyim szőlőhegyen 462 fő élt. Nagyvenyim-Szőlőhegy, Kiskokasd, Nagykokasd, Altamajor, Selyemmajor, Kisvenyim, Felsővenyim, Banátkút, Herzegfalva-szőlőhegy, Határvölgy-puszta a hercegfalvi VII. elöljárókörzethez tartoztak.

Második világháború[szerkesztés]

1941 tavaszán Magyarország a németek mellett harcba szállt, részese lett a második világháborúnak. A Magyarországi Nemetek Szövetsége Hercegfalvi csoportja 1941. június 12-én alakult meg. Ifjúsági tagozata, ahogy létrejött, megbontotta a leventemozgalmat, a KALOT (Agrárifjúság Legényegyesületének Országos Tanácsa), a KALÁSZ tagozat munkáját (Katolikus Agrárifjúsági szövetség). Ezek a szövetségek a német szövetség ellenében cselekedtek. A Magyarországi Németek Szövetsége, azaz a Volksbund emberei kiléptek ezekből az egyesületekből. A volksbundisták a német megszállás (1944. március 19.) után megerősödtek.

A harcok 1944 decemberében Venyimnél és a hozzá tartozó településeken zajlottak. A német LXXII. hadtest védelmi pozíciói Dunapentele-Nagyvenyim-Hercegfalva-Sárszentmiklóson voltak. 1944. december 7-én a szovjetek "felszabadították" a Mezőföld jelentős részét. 31. gárda-lövészhadtest elfoglalta a nagyvenyimi olajgyárat és ellenőrzésük alatt tartották a területet.

A második világháború után[szerkesztés]

1945. április 14-16-án megalalkult a Hercegfalvi Nemzeti Bizottság. A háború után az Országos Földrendező Tanács 1946. július 16-án tervét bemutatta. A terv szerint Nagyvenyim községhez Nagyvenyim puszta, Nagyvenyim Szőlőhegy, Bernátkút puszta, Dohánytelep területei képezték részét. Összesen 4300 kat. holdat számlált területe. 1958. december 2-án bizottságok alakultak, mint pénzügyi, mezőgazdasági, községfejlesztési, egészségügyi bizottságok.

1951. november 1-én új lelkésze lett Nagyvenyimnek-Dunaújvárosnak.

1963-ban a Dunaújváros Tervező Iroda Általános Rendezési Tervet készít. 1967. februárjában új házhelyeket adtak át, 63 új építési telket adtak át, a Dunaföldvári út, Béke utca, Akácfa utca, Tulipán utca mellett.

1969-ben a Dunaújvárosi Tervező Iroda elkészítette az 50 fős óvodabővítési tervét. Venyim jegyzője Komjátiné Mádl Margit 1975. február 15-én a Mezőfalvi Községi Tanácsnál előadóként dolgozott, 1981-ben diplomás lett az Államigazgatási Főiskolán, a Dunaújvárosi Járási Hivatalának főelőadója lett.

A lakosok száma 1559-ben 58, 1747-ben 398, 1838-ban 310 fő, 1960-ban 2228, 1963-ban 2358 fő, 1968-ban 2822 fő élt Nagyvenyim településen. 1973-ban 2634 lett a lakosok száma, 1977-ben 2570 főt számlált a település lakossága. 1982-ben 2662 fő, 1983-ban 2710 fő élt Nagyvenyimen. 1989-ben 3464 főre emelkedett a lélekszám, 1995-ben pedig 3778.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Turista látnivalók[szerkesztés]

Nagyvenyim és Térsége Fejlesztésért Egyesület
Szent Bertinát Arborétum Alapítvány
Kossuth Lajos Általános Iskola
Nefelejcs Napközi Otthona Óvoda
Nagyvenyimi néptáncegyüttes
"Kiserdő" a falu közepén
Sportcentrum
Katolikus templom és a 18. században épült parókia

Testvértelepülései[szerkesztés]

Altomünster, Németország A kapcsolat létrejöttének alkalmából Altomünster egy sziklatömböt ajándékozott a községnek.
Egeres, Románia

Irodalom[szerkesztés]

60 Nagyvenyim, Kiadja: Nagyvenyim Nagyközség Önkormányzata, Szerkesztette: Szabóné Lőrincz Ilona
65 Nagyvenyim, Kiadó: Nagyvenyim Község Önkormányzata, Szerkesztette: Szabóné Lőrincz Ilona
2004 Nagyvenyim
Fitz Jenő 2001: Ezüstök a homokból - A nagyvenyimi éremkincs. Dunaújváros.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Nagyvenyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Nagyvenyim, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
^ ^a ^b ^c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
^ ^a ^b ^c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8
↑ nagyvenyim.hu
^ ^a ^b Nagyvenyim község rövid története (magyar nyelven). Nagyvenyim önkormányzata. (Hozzáférés: 2009. október 7.)
↑ Nagyvenyim térképe (magyar, angol és német nyelven) (JPG-kép). Nagyvenyim önkormányzata. (Hozzáférés: 2009. október 6.)