Kisláng

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kisláng
Katolikus templom
Katolikus templom
Kisláng címere
Kisláng címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásEnyingi
Jogállás község
Polgármester Rumpler Tibor[1]
Irányítószám 8156
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 2472 fő (2018. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság252[3] m
Terület53,06 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájKáloz–Igari-löszhátak[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisláng (Magyarország)
Kisláng
Kisláng
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 57′ 40″, k. h. 18° 23′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 40″, k. h. 18° 23′ 03″
Kisláng (Fejér megye)
Kisláng
Kisláng
Pozíció Fejér megye térképén
Kisláng weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisláng témájú médiaállományokat.

Kisláng község Fejér megyében, az Enyingi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Mezőföldön, 5316 hektáros területen helyezkedik el. A községet meg lehet közelíteni Polgárdi felől a 7-es főút csatlakozásánál, Soponya felől a Sárvíz környéki települések összefogása által megépített új bekötőúton, amelyet 2000-ben a pünkösdi falunapi rendezvények keretében adtak át, továbbá Simontornya felől a 64-es főút leágazásáról (6407-es közút).

Megszűnt zsáktelepülés jellege. A több felőli megközelítés kinyitotta a községet az eddigi Enyingi kistérség után most az Abai kistérség felé is. Egyre több kölcsönös találkozási lehetőség nyílt a mezőföldi települések lakói számára.

Története[szerkesztés]

1900-as évek elején a Mezőföld településeinek lakói alapították a falut gróf Zichy János uradalmán.

1913-ban lett Kisláng önálló település, azelőtt Nagyláng külterületi lakott helye volt.

A kezdetek[szerkesztés]

A községet mindenki csak úgy ismeri, hogy szabályos, mérnök által tervezett település. A 2 kilométeres utcák középen merőlegesen metszik egymást. A Szent István utca a falu tengelye, a többi párhuzamos és szegélyező út pedig mintegy keretbe foglalja az utcákat. Az előző századfordulón gróf Zichy János uradalmát felparcelláztatta vállalkozó szellemű telepesek által kialakított házhelyekkel, akik a nagylángi jegyző toborzó szavára a környék 11-12 településéről érkeztek két nagyobb hullámban.

Előírás volt, hogy csak a mérnök által kimért helyre lehetett házat építeni, valamint az is, hogy mennyi helyet kell hagyni a járdának, ároknak, útnak, ezt a lakók be is tartották építkezéskor. Így lett ilyen „szabályos” a község, ugyanis ezt az előírást később is betartották.

A település neve is többféle elképzelés szerint alakult: a török korban elpusztult Lángh-puszta, majd Nagyláng verziója után Kis-láng, Külső-láng volt, mely végül a Kisláng névvé alakult 1913 pünkösdjén, amikor a község elnyerte az önálló település rangját. Akkorra már állt a két felekezet temploma: a katolikus és református templom, amelyhez a földterületet a gróf ajándékozta a falunak, mint ahogy az iskolák számára, a tanítók számára, valamint a temetkezés céljaira is. Eleinte felekezeti oktatás folyt a faluban. A községhez tartozó pusztákon éltek továbbra is emberek, akik eleinte még az uradalomban dolgoztak.

Az első és a második világháború érintette a községet, mert a második világháború Don-kanyari áldozatainak létszámát gyarapították azok az elesett hősi halottak is, akik a Kislángról behívott katonák háromnegyed részét kitevő, mintegy 600 fő behívott közül.

A világháború emlékoszlopa a turulmadárral látható a községháza előtt, kiegészítve azoknak a hősi halottaknak feljegyzett nevével egy szép emlékoszlopon, akik a második világháborúban estek el. A világégés úgy érintette a községet mint a többször visszatérő csapás. Beleesett a területe a Margit-vonal védelmi rendszerébe, (melyet a németek építettek ki) így háromszor cserélt gazdát a falu: 1944. december 6-án először a szovjet katonák, majd még kétszer. Az utolsó bejövetel – amit sokáig a község felszabadulásaként kellett ünnepelni -, éppen március 21-re, a tavasz első napjára esett. Közben kétszer elmenekültek a község lakói, a türelmesebbek itthon maradtak és szenvedtek. Az új tavaszt és újjáépítést a németek által felrobbantott templomokkal, drótaknákkal körbefogott termőfölddel, futóárkokkal tarkított külső területekkel kezdték a szorgos parasztkezek. Beindult az élet.

Mindig híres volt jó termőföldjéről és a szorgos emberkezekről a község. A „Béke” termelőszövetkezet a második tsz-szervezési hullámban szerveződött, három tsz-ből egyesült. Sokáig prosperált, mint ahogy az ÁFÉSZ- üzemelésű üzletek, az állami irányítású iskola, a több mint húsz évig üzemelő keskeny nyomtávú kisvasút is. A közlekedés nehézkes volt, mert a Székesfehérvártól 35 km-re található települést csak busszal lehetett elhagyni. A helyi négy buszmegálló kialakítása is csak az 1980-as években történt meg. Ezek ma a VOLÁN-buszok megállói.

Napjainkban[szerkesztés]

Ami a komfortossá tételt illeti, megragadták a község vezetői, az újonnan választott képviselőtestületek tagjai, hogy továbbléphessenek. Először a tornacsarnokot építették meg közös összefogással, majd jöttek az infrastrukturális (víz-gáz-telefon-útépítés-kábeltévé) programok. Eljött annak is az ideje, hogy az oktatásra nagyobb hangsúlyt helyezzenek a községben. Megszerveződött a művészeti oktatás, amely először pár tanszakkal indult, majd napjainkra 10 tanszakra bővült. Az általános iskolai oktatás színvonala is emelkedett, három élő idegen nyelvből választhatnak a kislángi gyerekek (angol, német és orosz nyelv). Versenyeket nyernek, színvonalas középfokú intézményekbe kerülnek be a szorgalmasabb, tehetségesebb diákok. Művészeti fesztiválokon is öregbítik iskolájuk hírnevét. Hagyománnyá vált, hogy falunapi rendezvényükön – melyet pünkösd péntek-szombat-vasárnap tartunk –, és a karácsonyi idősek napján kiállítást rendeznek, művészeti műsorokkal lépnek fel a község felnőtt lakossága előtt az iskolás gyermekek. Március 15-én községi ünnepségen adnak műsort a Petőfi-szobornál, egybekötve fáklyás felvonulással, de szerveznek iskolai szintű sportversenyeket is, amelyek győztesei továbbjutnak felmenő rendszerben megyei, sőt atlétikában még országos szintű megmérettetésig is. Ilyen sportversenyek: Luca-napi iskolabuli, Mikulásfutás decemberben, Nyuszifutás játszóházzal áprilisban. Kihívás Napján hajnali 5 órától este 10 óráig az egész község megmozgatása, majálisnapi triatlon, sportversenyek, pünkösdkor házi bajnokság: kézilabda, röplabda, kosárlabda, női, férfi futball. Április 2-án iskolai vetélkedő van Christian Andersen születése évfordulóján előre vállalt érdekes ifjúsági irodalomból. A költészet napján irodalmi pódiumműsorok mai előadóktól a művelődési házban. Decemberben gyermekkönyvheti vetélkedőkön vehetnek részt a gyermekek. Ekkor tartják az alsó és felső tagozat számára a vers- és prózamondó versenyt, a Kazinczy szépkiejtési versenyt, valamint játszóházat szerveznek a Mikulás tiszteletére. A zenetagozatosok karácsonyi koncertet adnak, a művészeti iskolások kiállítást rendeznek és bemutatókon lépnek fel. Erőssége az iskolának a kézilabda és a focisuli, valamint az öttusa és a futás is. A szavaló- és népdaléneklési versenyeken megyei első helyezéseket nyernek a tanulók, de a zenetagozatosok is zongoraversenyeken, kórustalálkozókon szép eredményeket mondhatnak magukénak. Az utóbbi évek tanulmányi versenyein is győzelmeket hoztak megyei szinten. Az óvoda előkészíti a gyerekeket az iskolás életre: 110 óvodás 4 csoportban nevelődik.

Civil-szerveződések[szerkesztés]

Legrégebbi szerveződés a Kisláng SC. Ez a sportegyesület három szakosztályt foglal magába: sakk, kézilabda, labdarúgás. Az anyagi támogatás jelentős részét a kislángi önkormányzat biztosítja. A szakosztályok tagjai teljesen térítésmentesen vehetik igénybe az iskola tornatermét. A kislángi felnőtt labdarúgók és kézilabdások a megyei I. osztályban szerepelnek.

A Kisláng községi Önkéntes Önvédelmi Egyesület 1990 novemberétől működik. A szolgálatukat rendszerint péntek-szombat éjszaka látják el. 24 fő aktív tagjuk ellátja az őrzést, figyelést, rendezvények biztosítását. A helyi önkormányzat támogatja őket, továbbá a személyi jövedelemadó 1+1%-át kapják meg azoktól a lakosoktól, akik így rendelkeznek. Rendeznek jótékonysági bált is működésük biztosítására. Szolgálatukat gépkocsival tudják végezni, hatékonyan együttműködnek a körzeti rendőrségi megbízottal. A helyi Nyugdíjas Klub az ezredforduló óta működik. Aktív tagjai megyei rendezvényeken szerepelnek. Az énekkar rendszeres résztvevője a megyei Kortárs Ki mit tudnak. Programjukban gyakran szerepel belföldi, időnként külföldi kirándulás. A klub tagjai jó közösséget alkotnak, figyelnek egymásra. A Kislángi Ifjúsági Egyesület is többéves múltra tekint vissza. Fontos szerveződés a község fiataljai számára. Lelkes vezetőik gazdag programmal várják tagjaikat. A település közösségi életében is fontos szerepet töltenek be a nyugdíjas klub tagjaival együtt.

A Sárvíz-térségben vadászati lehetőség van a PARGET Kft.-n keresztül.

Hagyományos ünnepek[szerkesztés]

  • március l5.: fáklyás felvonulás
  • május: lovasnap
  • pünkösd: falunap
  • július: aratónap
  • október: szüreti felvonulás
  • december: idősek napja

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,1%-a magyarnak, 1% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,3%, református 10,9%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,8% (27,6% nem nyilatkozott).[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • községháza
  • I-II. világháborús emlékmű
  • református templom – az 1900-as évek elején, közadakozásból épült.
  • katolikus templom – az 1910-es években épült, szintén közadakozásból.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kisláng települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. (Hozzáférés: 2018. október 17.)
  3. Kisláng, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2017. július 12.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  6. Kisláng Helységnévtár

További információk[szerkesztés]