Felcsút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felcsút
Légi felvétel a községről
Légi felvétel a községről
Felcsút címere
Felcsút címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásBicskei
Jogállás község
Polgármester Mészáros László István (Fidesz)[1]
Jegyző Dr. Sissa András
Irányítószám 8086
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 1812 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség82,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság185[3] m
Terület22,02 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtájDunazug-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistájEtyeki-dombság[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felcsút (Magyarország)
Felcsút
Felcsút
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 27′ 18″, k. h. 18° 35′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 18″, k. h. 18° 35′ 08″
Felcsút (Fejér megye)
Felcsút
Felcsút
Pozíció Fejér megye térképén
Felcsút weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felcsút témájú médiaállományokat.

Felcsút község Fejér megyében, a Bicskei járásban, Székesfehérvártól 39 km-re északkeletre.

Fekvése[szerkesztés]

A Mezőföld északkeleti részén, a Váli-víz jobb partján terül el. A falu főutcája a 811-es főút, mely Székesfehérvárral és Bicskével köti össze a települést.

Településrésze Szúnyogpuszta, mely Felcsút centrumától 2 km-re fekszik nyugati irányban. 2011-es adatok szerint Szúnyogpuszta lakónépessége 62 fő, a lakások száma 15.[6] Szúnyogpusztán az őstermelő Pák-To Kft. telephelye üzemel. A Pák-To Kft. étkezési tyúktojástermeléssel előállításával és értékesítésével foglalkozik.[7]

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1269-ből származik, nevét a Csút személynévből származtatják. A község területéről bronzkori és római kori leletek is előkerültek. A középkorban legnagyobb birtokosai a fehérvári keresztes lovagok voltak, a török idők után került a pálos rend tulajdonába. Középkori pusztatemploma ez idő tájt pusztulhatott el.[8] Több kutató Felcsút területére, vagy környékére helyezte a középkori Berencse nevű elpusztult falut is.[9] 1542-ben a helyi lakosság a katonaság ellen panaszkodott.[10] Feltételezhető hogy a sávolyi vagy sarvoli nemesek Felcsútra költöztek és innen ered a két település névegyeztetése.[11]

1716-ban a faluba új telepesek érkeztek.[12] 1778-1788 között a Gányi család pereskedett itteni birtokaiért.[13] Egyházlátogatási jegyzőkönyvekben az 1805-ös, 1818-as, 1839-es és 1869-es évben szerepel.[14] Klasszicista stílusú római katolikus plébániatemploma 1828 és 1840 között épült fel, oltárképe Dorfmeister István alkotása. A református templom 1895-ben készült el, a Községházát 1906-ban adták át. Jelentős előrelépés volt az azóta már nem üzemelő vasútvonal megépítése. A Tanácsköztársaság bukása után Felcsút átmenetileg román megszállás alá került. 1931. július 16-án a település határában ért földet repülőgépével az Atlanti-óceán átrepülése után Magyar Sándor és Endresz György. Útjukkal a trianoni békedöntés igazságtalanságaira próbálták felhívni a világ közvéleményének figyelmét. A falu történetének feldolgozásához fontos kiindulópont a levéltári anyag, sajnos a Fejér Megyei Levéltárban a falura vonatkozó külön közigazgatási iratanyag csak 1856-tól maradt fenn.[15]

A szovjet csapatok 1944. december 24-én érték el a községet. A közelben húzódó front miatt sokan elmenekültek, a falu csak 1945 március végén - április elején népesült be újra. A harcok alatt a katolikus iskola berendezése nagyrészt, a református iskoláé pedig teljesen megsemmisült. 1945 tavaszán kezdetét vehette a tanítás, a szorgalmi időszakot meghosszabbították július közepéig, így a tankötelesek nem vesztettek évet.

Az 1945-ös földosztás során a község lakosság 148 házhelyhez jutott, melyből 122-t épített be. Felcsút a rendszerváltás után jelentős fejlődésnek indult, kiépültek illetve megújultak közművei és intézményei, 2000 őszén került átadásra a Sportcsarnok.

A település múltjának emlékeivel a Helytörténeti Múzeumban ismerkedhetünk meg, a község horgásztava kedvelt kirándulóhely.

Demográfia[szerkesztés]

Lakosságszám[16]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 1 046 —    
1880 1 133 0,80%
1890 1 207 0,63%
1900 1 196 −0,09%
1910 1 312 0,93%
1920 1 442 0,94%
1930 1 513 0,48%
1941 1 625 0,65%
1949 1 325 −2,55%
1960 1 640 1,94%
1970 1 558 −0,51%
1980 1 593 0,22%
1990 1 509 −0,54%
2001 1 671 0,93%
2011 1 870 1,13%
2018 1 851 −0,15%

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 0,3% szerbnek, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,1%, református 18,2%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,8%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 16,3% (25,5% nem nyilatkozott).[17]

Gazdasági helyzete[szerkesztés]

2009-ben Felcsút volt az egy főre jutó havi jövedelem alapján a leggazdagabb magyarországi település 171 092 forinttal, megelőzve Budapest II. kerületét, valamint a harmadik helyezett XII. kerületet. 2008-ban Felcsút a 336. helyen állt. A CID Cég-Info Kft. szerint valószínű, hogy Felcsútot néhány új, magasan adózó vállalkozói adófizető adatai emelték az átlagjövedelmet mutató rangsor első helyére.[18] A Heti Válasz oknyomozó írása alapján a megoldás kulcsa egy Felcsúton élő vállalkozónak a magyar állam által kifizetett több milliárdos kártérítés.[19]

Egészségügy[szerkesztés]

2017-ben átadásra került a felcsúti faluház két helységében kialakított új fogorvosi rendelő. A két helység egy részét leválasztották és ólomajtóval látták el, ahol helyet kapott a fogorvosi röntgen készülék. A fogorvosi rendelő végleges felszerelése 11 millió forintba került.[20][21]

Közlekedése[szerkesztés]

Közút[szerkesztés]

Felcsúton áthalad a Székesfehérvártól Bicskéig (pontosabban az M1-es autópályáig) vezető 811-es főút. Itt menetrend szerinti autóbusz-járatok közlekednek.

Vasút[szerkesztés]

1898-as megnyitásától az 1980-as években történt megszüntetéséig áthaladt a településen a 6-os számú Bicske–Székesfehérvár-vasútvonal, amelynek két megállóhelye is volt Felcsút térségében: Felcsút megállóhely és Alcsút-Felcsút állomás. A megszüntetett vonal helyén 2015-ben új kisvasút létesült, melynek hivatalos neve Vál-völgyi Kisvasút; ez utóbbi a megnyitása évében, 2016-ban az Alcsúti arborétum és a Puskás Akadémia végállomások között közlekedett, egyetlen közbenső megállási ponttal (Felcsút állomás, az egykori Alcsút-Felcsút nagyvasúti állomás helyén), de több lehetőség is felmerült a nyomvonal meghosszabbítására.

Nevezetességei[szerkesztés]

Nevezetes személyek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.valasztas.hu/helyi-onkormanyzati-valasztasok/felcsut-20180812
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Felcsút, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  6. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  7. Pák-to Kft. (magyar nyelven) (html). Cylex Tudakozó. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  8. Nagy Lajos 1966: Pusztatemplomok Fejér megyében. Alba Regia 6-7 C, 175; Farkas Gábor 1977: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11, 210-211.
  9. Schmidtmayer Richárd 2008: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében. Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14, 86-89.
  10. Buzási János 1977: Haus- Hof- und Staatsarchiv, Bécs - Ungarische Akten - Allgemeine Akten - Tematikus repertórium. Levéltári leltárak 70, 26, 28.
  11. Nagy Lajos 1966: Pusztatemplomok Fejér megyében. Alba Regia 6-7, 175.
  12. Fejér vm. közgyűlési jegyzőkönyvei 1716, 71; Nagy Lajos 1960: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543–1768). Alba Regia 1 C, 89.
  13. Bakács István, Dávid Lászlóné 1969: P szekció - Kisebb családi és személyi fondok 2 - Repertórium. Levéltári leltárak 47, 293. Archiválva 2010. április 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
  14. Nagy Lajos 1958: A Székesfehérvári püspökség levéltára. Levéltári leltárak 6. Budapest, 59, 116, 125.
  15. Gácsi Varga Krisztina 2001: Magyarország levéltárai, 125.
  16. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  17. Felcsút Helységnévtár
  18. Felcsúton jobban keresnek, mint a Rózsadombon? (HTML). Piac&Profit, 2010. június 1. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  19. Élő Anita: Felcsút titokzatos milliárdosa (HTML). Heti Válasz, 2010. június 25. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  20. Zsohár Melinda: Új fogorvosi rendelő Felcsúton (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2017. szeptember 26. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  21. Mi a helyzet a rendelőkkel? – Valahol új eszközök beszerzése, máshol energetikai korszerűsítés a cél (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2017. július 28. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  22. (2018. július 11.) „A 100 leggazdagabb (Napi.hu)” (hu nyelven). Wikipédia.  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]