Újbarok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Újbarok
Újbarok címere
Újbarok címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásBicskei
Jogállás község
Polgármester Schnobl Ferenc (független)[1]
Irányítószám 2066
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 395 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség271,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület1,49 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[3][4]
Földrajzi középtájVértes–Velencei-hegyvidék[3][4]
Földrajzi kistájLovasberényi-hát[3][4]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újbarok (Magyarország)
Újbarok
Újbarok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 28′ 46″, k. h. 18° 33′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 46″, k. h. 18° 33′ 34″
Újbarok (Fejér megye)
Újbarok
Újbarok
Pozíció Fejér megye térképén
Újbarok weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Újbarok témájú médiaállományokat.

Újbarok (németül: Neudörfl im Schildgebirge) község Fejér megyében, a Bicskei járásban. A Közép-Dunántúl régió legkisebb, Magyarország harmadik legkisebb területű települése.[5]

Fekvése[szerkesztés]

Bicskétől nyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Nevét az oklevelekben 1339-ben említették először Sorol falu határjárásakor.

A környező községek már a rómaiak idejében is lakott helyek voltak, Bárokról azonban csak a 15. századból van írásos okmányunk, a későbbi adatokban is – mint puszta – fordul elő, így valószínűleg lakatlan terület volt. Régi birtokosairól adat nincs.

Az első okmány, – mely egy birtokkiegyezésről szól – és amelyben neve, mint Sorul falu határa szerepel 1339-ből való. Ebben az időben a keresztesek birtoka volt, mert István nádor Szentlőrinczi Imrének és fiainak, a fejérvári polgároknak, csóri lakosoknak, Konth Miklósnak, valamint a mohai lakosoknak Iszka és Bárok nevű birtokokat, – mint a keresztesek tulajdonát – elfoglalni megtiltja.

A következő adatunk már 1695-böl való, amikor is Erdy András és Barkó Kata fia – a Bárok-pusztából – őt illető részt Sajnovics Mátyás és neje birtokában hagyja. Hogy miért, az kitűnik a következőkből: Barkó István, Márton akkori főispán fia nőül vette Gazdagh Katát, s hozományul Bárok-puszta 1/3-át kapta. Mindketten elhalván, Gazdagh Kata az ő részét a tatai pápista egyházra hagyományozta, s ezt váltotta magához Sajnovics Mátyás.

1826-ban Dersikai Ernő Béni és neje Ó-Barokon birtokot cserélt nagynénjével: özv. Roboz Mihálynéval, majd 1841-ben Schachtner Antalné Fejér megyében fekvő ó-baroki stb. pusztákat, ill. részjogát – mely Tolnay János, utóbb Nemes Baltus Samu özvegyéről örökségkép szállt rá – Tolnay János és Kászonujfalvi Nagy Antalnak eladta.

Ugyanez évben a Barkó család – mint a puszta régi birtokosa – az akkori birtokosok ellen pert indított s ennek levezetésére Hetyei Sándorral szerződést kötött. E per anyagához mellékelték családfájukat, kimutatva az örökség jogosságát. Mivel a rokonok közül a birtokot többen már kölcsönnel terhelték meg, a család egy része 1842-ben a per vitelével Csörgei Zsigmondot bízta meg. Hogy mi lett a pereskedés vége, nem tudjuk. 20 kát. holdnál nagyobb birtokos gazda a községben jelenleg nincs.

A második világháborúba bevonult katonák száma: 70, hősi halottaké: 13, hadiözvegyeké: 3, hadi árváké: 8. A földreform folytán a község igénylői között 155 kh. földet osztottak ki.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,2%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 25,7% németnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (19,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39%, református 5,1%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,7%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 13,6% (38,8% nem nyilatkozott).[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Óceán-átrepülés emlékműve - 1931 július 16-án 5770 km megtétele után itt szállt le Endresz György és Magyar Sándor, a két magyar, óceánt átrepülő pilóta repülésükkel világrekordot felállítva.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Újbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  4. a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  5. A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  6. Újbarok Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]