Zámoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zámoly
Zámolyi utcakép
Zámolyi utcakép
Zámoly címere
Zámoly címere
Zámoly zászlaja
Zámoly zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállás község
Polgármester Sallai Mihály (független)
Irányítószám 8081
Körzethívószám 22
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség2145 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség44,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság188[2] m
Terület48,5 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[3][4]
Földrajzi középtájVértes–Velencei-hegyvidék[3][4]
Földrajzi kistájZámolyi-medence[3][4]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zámoly (Magyarország)
Zámoly
Zámoly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 04″, k. h. 18° 24′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 04″, k. h. 18° 24′ 27″
Zámoly (Fejér megye)
Zámoly
Zámoly
Pozíció Fejér megye térképén
Zámoly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zámoly témájú médiaállományokat.

Zámoly község Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zámoly Fejér megyében, a Zámolyi-medence déli részén fekszik. 48,5 km²-es (46,48 km² külterület, 2,02 km² belterület) területe északnyugaton Csákberénnyel, északon Gánttal, északkeleten Csákvárral, délkeleten Pátkával és Székesfehérvárral, délnyugaton pedig Sárkeresztessel határos.

Zámoly központján keresztülhalad a Székesfehérvárt Gánttal összekötő 8123-as út, külterületét emellett érinti a Söréd-Bicske közti 8126-os út is. Közúton Gánt 9, Csákberény 10, Csákvár 11, Székesfehérvár 13,5, Söréd 15, Bodajk 19,5, Mór pedig 23 kilométer távolságra található.

Külterületi lakott helye Forráspuszta. Határához tartozik az 1967-ben létesült Zámolyi-víztároló egy része is.

Hely- és dűlőnevek a község területén:[5] Borbála-major, Burján-árok, Fekete-bokor, Gránási-hegy, Halastó, Sarok-legelő, Táborhely, Telkes-legelő

Népesség[szerkesztés]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,9%, református 18,6%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 22,5% (22,8% nem nyilatkozott).[6]

Története[szerkesztés]

A település és környéke már ősidők óta lakott hely volt, amit a területén feltárt őskorból származó régészeti leletek is bizonyítanak. A középkorban a község mai területén három település alakult ki: Kerekszenttamás, Kér és Zámoly. Kerekszenttamást 1231-ben, Kért pedig 1009 említik először az oklevelek.

Zámoly (Zámor[m 1]) nevét először egy 14. század-i, 1046-ból származó gesztában említik először.

A hagyomány szerint Orseolo Péter király három napi harc után csatát vesztve Fehérvár felé menekült. A város azonban nem nyitotta ki kapuit előtte, a Vata-féle pogánylázadás -ban résztvevők üldözőbe vették.

Péter király Zámoly urának udvarházába (curia) menekülve védekezett vitézeivel, de itt a felkelők utolérték, s megvakították, majd fogolyként bevitték Fehérvárra, ahol néhány nap múlva meghalt.

1231-ben Zámoly a Csák nemzetség birtoka volt.

1302-ben Csák nemzetségbeli Mihály fia István magtalan halála után, a települést rokonai – köztük a Dudariak – felosztják.

1543 után a török hódoltság idején a település néptelenné vált.

1570 táján azonban már mint újból lakott helyet tartják számon.

1583 után azonban református lakói újból elhagyják, s csak 1690 tájára népesül újra.

A Rákóczi-szabadságharc és a pestisjárvány is sok áldozatot követelt.

A 18. század közepén a Hochburg-családé, majd a Lamberg-családbeliek birtoka, akik a megtizedelt lakosság számát újabb betelepítésekkel növelték.

1848 szeptemberében Zámoly lakói követelték a jobbágyfelszabadítás következetes végrehajtását, az év szeptemberében szabadcsapatokat is szerveztek. Az osztrákok visszatérésük után a forradalmi érzelmű község megszégyenítéséül a falu bíróját és több elöljáróját deresre húzatták.[8]

1871-től Zámoly nagyközség.

1928-ban 314 katasztrális hold területet csatoltak a szomszédos Gánt községhez, ezen a területen kezdődött meg a bauxitkitermelés 1926-ban. Az átcsatolás oka az volt, hogy a zámolyiak elutasították a bányanyitást.

1945 elején határában zajlott le a zámolyi páncéloscsata.[9] 1945 január 2-án szovjet katonai parancsra a községet kiürítették a lakosok csak április 1-jén térhettek haza. A harcok alatt súlyos károk érték az épületállományt, a falut kifosztották és nagyrészt lerombolták.[10] A front elvonulása után a kommunisták vezették a földosztást: felszámolták a Merán-uradalmat, több mint kétszáz jogosult család között 1960 katasztrális holdat osztottak fel, kétszázötven házhelyet mértek ki.

1959-ben Zámoly termelőszövetkezeti község lett, ekkor alakult a csaknem hatezer holdon gazdálkodó Petőfi Termelőszövetkezet. Az utóbbi évtizedekben a közeli Székesfehérvár vonzáskörzetébe került a község.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Szent Lőrinc római katolikus templom - klasszicista stílusban épült, 1836-1837-ben.
  • Református templom - barokk stílusú, 1785-ben épült.
  • Magtár-épület - helytörténeti és hadtörténeti tárlat[9]
  • Középkoritemplom-rom - a katolikus temetőben áll a 12. századi Szent Lőrinc-templom (mely 1683-ban pusztult el.
  • Kerekszenttamási templomrom - a szőlőhegyen található, 12. századi kerektemplom (rotunda) maradványa.

Híres szülöttei[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A középkori feljegyzések Zámor néven őrzik a települést, bár a mai Pusztazámort is így jegyzik.[7]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Zámoly, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  3. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  4. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  5. Zsámoly Szép Zámolyra két úton kell bemenni - 1931-es katonai térkép
  6. Zámoly Helységnévtár
  7. Csanádi Imre: Vázlat a szülőföldről (70. oldal), Kortárs, 19. kötet 1. kiadás - 1975. Google könyv
  8. Zsámoly Iskolapadból deres
  9. a b Expedició a múltba - Expedition in die Vergangenheit - Expedition in the past. [2016. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 11.)
  10. Zsámoly Összefoglaló

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Légifotók Zámolyról
  • Kortárs, 19. kötet 1. kiadás, 1975 (online: Google könyv):
    Farkas Gábor: Zámoly századai; 51-55. oldal
    Szakolczay Lajos: Harminc év - és egy nap Zámolyon; 56-64 oldal