Balinka (Magyarország)
| Balinka | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Fejér | ||
| Járás | Móri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Wéninger László (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Jegyző | Krárné Farkas Tímea[2] | ||
| Irányítószám | 8055 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 868 fő (2021. jan. 1.)[3] | ||
| Népsűrűség | 48,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 206[4] m | ||
| Terület | 18,62 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Dunántúli-középhegység[5][6] | ||
| Földrajzi középtáj | Bakonyvidék[5][6] | ||
| Földrajzi kistáj | Keleti-Bakony[5][6] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Balinka
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 18′ 47″, k. h. 18° 11′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 47″, k. h. 18° 11′ 31″ | |||
Balinka
Pozíció Fejér vármegye térképén
| |||
| Balinka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balinka témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Balinka (németül: Balingen) község Fejér vármegyében, a Móri járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Fejér vármegye északnyugati részén, a Bakony keleti peremén fekszik. A község határa hullámos dombvidék. Északon a Vértes, keleten és délen a Bakony mellári fennsíkjának mészkő- és dolomitgerincei zárják le. A környék legmagasabb pontja a Hársas-hegy. A település főutcája a 8209-es út, amely a központtól északra torkollik bele a Zirc és Mór közt húzódó 8216-os útba; a falu nyugati részén fekvő Mecsérpuszta településrészt csak ez utóbbi út érinti.
A községen két patak is keresztülhalad, az egyik a Bakonycsernyéről Balinkán át Fehérvárcsurgóig folyó Gaja-patak, míg a másik egy Mór-Bodajk irányú kisebb patak. A kettő Székesfehérvár előtt, Szárazrétnél egyesül. Az évi közepes csapadékmennyiség a községben 656 milliméter. Nagyobb felhőszakadásokkor és a kora tavaszi hóolvadás alkalmával előfordul, hogy a patakok az aránylag kis keresztszelvényük miatt a nagy mennyiségű vizet nem tudják elvezetni, és nagy területeket árasztanak el.
Balinka több mint 160 éven keresztül bányászközségnek számított: a térségben 1842-ben nyitott szénkitermelő aknát a gróf Szapáry család, és egészen 2003-ig tartott a bányászkodás a térségben: ekkor zárták be az egykor a lakosság zömének munkát és fűtőanyagot adó utolsó környékbeli széntelepet is. (A bányából kiemelt vizek elvezetése is az előbb említett patakmederben történt.) A gyönyörű környezetben álló település azóta turistaparadicsommá fejlődött, az elhagyott bányászlakások egy részéből pedig a természetjárók kulcsosházakat alakítottak ki.
Története[szerkesztés]
Balinka és környéke már a vaskorban is lakott hely volt, de a rómaiak is megtelepedtek itt. A Gaja-patakon épített, tekintélyes méretű duzzasztógátaikat régészek tárták fel a település közelében.
A település nevét az oklevelek már 1187 körül említik. Egy 1193-ban kelt oklevél a falu nevét Boynka alakban tartalmazza; 1230-ban Boinka, 1232-ben Boyanca, 1275-ben Boyonka néven szerepel. 1187-ben a település királyi várbirtok volt, ekkor Eufrozina királyné adott itt egy eke földet a fehérvári kereszteseknek. 1193-ban Eufrozina királyné adománylevelét III. Béla megerősítette.
Valamikor 1230 előtt II. András király a falut a Csák nemzetségbeli Miklósnak adta, de 1230-ban Béla herceg, mint felesleges adományt, visszavette tőle. 1228-ban és 1231-ben Miklós másik itteni, Moys nádortól vásárolt földjét fiára, Izsákra hagyta. 1232ben Miklós II. András királytól megkapta azt a balinkai részt, amelyet előzőleg a király egy Basileus nevű ember Gergely nevű fiának adott, s amelyet minden oldalról a keresztesek földje határolt.
1275-ben az oklevelek Balinkát Eszély faluval írják határosnak.
A település a török időkben elnéptelenedett. A 17. században a Szapári család birtokába került, akik a falut németekkel telepítették be.
A falu környékén az 1800-as évek közepén kőszenet találtak. A kőszénbányászat a lakosságnak hosszú időre megélhetést biztosított, a bányát az 1970-es, 1980-as években az eocén program keretében fejlesztették. A bányászat megszűnése (2003) után a faluban élénk turizmus fejlődött ki, a Gaja-patak völgyének és szurdokainak szépségei nagy vonzerővel bírnak a turizmusra.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990-1994: Nagy István (független)[7]
- 1994-1998: Nagy István (független)[8]
- 1998-2002: Nagy István (független)[9]
- 2002-2006: Nagy István (független)[10]
- 2006-2010: Wéninger László Pál (Fidesz-KDNP)[11]
- 2010-2014: Wéninger László Pál (Fidesz-KDNP)[12]
- 2014-2019: Wéninger László Pál (Fidesz-KDNP)[13]
- 2019-től: Wéninger László (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 903 | 891 | 891 | 868 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,6%-a magyarnak, 0,4% bolgárnak, 6,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (20,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,7%, református 5,3%, evangélikus 4,3%, felekezeten kívüli 21,9% (32,5% nem nyilatkozott).[14]
Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]
- Rédl Rezső piarista tanár, botanikus itt, Balinka, Nagygyónpusztán született 1895. február 1-én.
Képgaléria[szerkesztés]
-
A 8209-es út kiágazásának előjelző táblája a 8216-os út balinkai szakaszán Szápár felől
-
A 8216-os út Balinkánál, jobbra a 8209-es út betorkollása
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Fejér vármegye
- Fejér Megye Kézikönyve
- Stohl Róbert: Balinka családnevei és változataik az anyakönyvekben (1757-1830), Névtani értesítő, 2006., 28. évf., pp. 35-43.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Gaja patak völgye és szurdokai.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Balinka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Polgármesteri hivatal, Balinka (magyar nyelven). polgarmesterihivatal.helyek.eu. (Hozzáférés: 2013. január 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Balinka, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Balinka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Balinka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Balinka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Balinka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Balinka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Balinka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 4.)
- ↑ Balinka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Balinka Helységnévtár
.svg)
