Szapáry család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
A szapári, muraszombathi és széchyszigeti gróf Szapáry család címere (a Siebmacher féle könyvből). A címert 1620. július 6.-án szerezte meg a család adományként II. Ferdinánd magyar királytól.
Báró Szapáry Péter (fl. 1630-1703), a család vagyonának és tekintélyének megalapozója (ismeretlen festő)
Gróf Szapáry Etelka (1798-1876), csillagkeresztes hölgy, Erzsébet királyné udvarhölgye, gróf Andrássy Károly (1792–1845) felesége. (Barabás Miklós festménye)
Gróf Szapáry Géza (1828-1898) politikus, Zala vármegye főispánja, fiumei kormányzó. (Barabás Miklós festménye)
Gróf Szapáry Gyula (1832-1905), Magyarország miniszterelnöke. (Ábrányi Lajos alkotása)

A szapári, muraszombathi és széchyszigeti gróf Szapáry család régi magyar nemesi család. A család nevét leginkább gróf Szapáry Gyuláról, Magyarország miniszterelnökéről ismerjük.

Története[szerkesztés]

A család nevét Veszprém vármegye Szápár nevű településéről vette. Első ismert ősét, Szapáry Györgyöt (fl. 1527-1592) egy 1550-es oklevél említi; feleségétől, Asszonyfalvy Annától, származott fia, Szapáry István (fl. 1554-1625) , aki 1582-ben Győr vármegye gyülésén tiltakozott a némai nemesek ellen bizonyos egyezség felbontása miatt. Szapáry István 1575 körül vehette feleségül Fábián Annát, Fábián Pál leányát, aki 9 gyermekkel, 3 fiúval és 4 lánnyal, áldotta meg: Szapáry Páltól, és Szapáry Mihálytól nem maradt meg leszármazott; Szapáry András vitte tovább a családot; egyik leány, Szapáry Katalin magtalanul hunyt el, másrészt, a többi leánytestvér, nagygyőri Klaris Péterné Szapáry Borbála, a másik, Szilvassy Jakabné Szapáry Fruzsina, és a harmadik először alsószelestei Szelestey Sándorné, majd kerecseni Szalay Jánosné Szapáry Zsuzsanna volt.[1]

A Szapáry István és Fábián Anna házasságából származó Szapáry András (fl. 1595-1650) az 1620-as években Győr vármegye alispánja, egyben koronaőr volt. 1620. július 6.-án, Szapáry István címeres nemes levelet szerzett II. Ferdinánd magyar királytól (rajta szerepel a továbbiakban a család által használt Szapáry címer). 1628. szeptember 16.-án pereskedést folyt, Szapáry András személyesen, és fivére Szapáry Mihály, valamint leánytestvérei, nagygyőri Klaris Péterné Szapáry Borbála, Szilvassy Jakabné Szapáry Fruzsina, és kerecseni Szalay Jánosné Szapáry Zsuzsanna nevében, eltiltott az Asszonyfalva puszta, Borba és Néma pusztákon lévő birtokrészeinek használatától minden Táp, Szentmiklós (Zent Miklós), Örs (Eörs), Pazman birtokon lakó földesurat és jobbágyot. Szapáry András feleségül vette nemes Csáth Annát, aki két leányt és két fiút hozott világra: a nagyobbik, Szapáry Péter (fl. 1630-1703), alapozta meg a család vagyonát és tekintélyét. Fiatalon többször is harcolt a törökökkel, majd 1657-ben fogságba esett, 4 évig raboskodott. Később a rabságból kiváltotta magát, majd hazatért, és Moson vármegye alispánja, majd követe lett. 1681-ben alországbíróvá választották, majd 1690. május 3.-án I. Lipót magyar királytól bárói rangot, emellett Mura-Szombat örökös ura címet kapta meg. Báró Szapáry Péter felesége, Egresdy Zsófia úrnő volt, aki 10 gyermekkel áldotta meg. Két fia, Szapáry Miklós (1680-1733), és Szapáry Péter (1690-1753), III. Károly magyar király kegyéből 1722. december 28.-án grófi rangra emelkedett.[2] Gróf Szapáry Miklós elvette báró gyöngyösi Nagy Saroltát, azonban gyermekükben, Szapáry Istvánban kihalt az ága. Miklós fivére, gróf Szapáry Péter, báró balassagyarmati Balassa Terézt vette el, és tőle származik a család idősebbik grófi ága és az ifjabb grófi ága.

Az idősebbik grófi ág[szerkesztés]

Az idősebbik grófi ágat, gróf Szapáry Péter (1690-1753) és báró balassagyarmati Balassa Teréz fia, gróf Szapáry Péter Ignác (1711-1796) alapította meg. Ennek a Péternek az első felesége, gróf hallerkeöi Haller Julianna (1719-1759) asszony volt. Halála után, második felesége gróf németújvári Batthyány Izabella lett. Szapáry Péter gróf első feleségétől, gróf Haller Juliannától, született gróf Szapáry János (1757-1815), aki fiumei kormányzó volt 1788. és 1791. között. A második feleségétől, gróf Batthyany Izabellától, két fiúgyermeke lett Szapáry Péter grófnak: az egyik, gróf Szapáry Vince (1768-1851), császári és királyi kamarás és valóságos belső titkos tanácsos, aki két ízben házasodott meg, először gróf Klementine von Gaisruck asszonnyal, majd gróf Mária Anna von Sturgkh (1801-1886) asszonyt vette feleségül; a másik, gróf Szapáry Péter (17661827), aki elvette gróf körösszeghi és adorjáni Csáky Julianna (c. 1770-1838) kisasszonyt.

Szapáry Péter gróf és Csáky Julianna grófnő frigyéből, neves asszony, egyetlen leánya származott: gróf Szapáry Etelka (1798-1876), csillagkeresztes hölgy, Erzsébet királyné udvarhölgye, aki gróf Andrássy Károly (17921845) felesége, és egyben gróf Andrássy Manónak (18211891), és gróf Andrássy Gyula (18231890) Magyarország miniszterelnökének az édesanyja volt.

Szapáry Vince (1768-1851) gróf, és Szapáry Péter (1766-1827) gróf, leányaiban kihalt a gróf Szapáry család idősebbik ága.

Az ifjabb grófi ág[szerkesztés]

Az ifjabb grófi ágat, gróf Szapáry Péter (1690-1753) és báró balassagyarmati Balassa Teréz fia, gróf Szapáry János, (c. 1720-†c. 1754/1756) alapította meg. Szapáry János gróf feleségül vette gróf monyorókeréki és monoszlói Erdődy Anna Mária (1718-1807) kisasszonyt. A házasságukból két fiú gyermek született: gróf Szapáry Pál (1753-1825), aki nőtlen, magalanul hunyt el, és gróf Szapáry József (1754-1822), Fejér, Moson and Szerém vármegyék főispánja, aki tovább vitte a nemzetségét.

Szapáry József gróf első felesége, Teréz Schmaleker volt, akitől származott leánya, gróf Szapáry Anna (†1856), Karl von Gorzkowski felesége, és fia, gróf Szapáry Fülöp (1792-1860), aki nőtlen és magtalanul hunyt el. A második nejét, gróf Johanna von Gatterburg (1779-1812) kisasszonyt, Bécsben, 1799. január 15.-én vette el. Ebből a második frigyből 6 gyermeke született: az egyik gróf Szapáry Ferenc (1804-1875), abonyi birtokos, akinek a nejétől, zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Rozália (1806-1887) asszonyttól 4 gyermeke született, köztük gróf Szapáry László (1831-1883) lovassági tábornok, titkos tanácsos.

Szapáry József gróf és gróf Johanna von Gatterburg egy másik fia, gróf Szapáry József (1799-1871), udvari tanácsos, akinek feleségétől, báró orczi Orczy Anna (1810-1879) asszonytól származott gróf Szapáry Gyula (1838-1919), aki Magyarország miniszterelnöke volt 1890. március 13.-a és 1892. november 17.-e között. Szapáry Gyula gróf, miniszter elnök neje, gróf tolnai Festetics Karolina (18381919) volt, akitől több gyermeke született, közülök: gróf Szapáry György (18651929) Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja, császári és királyi kamarás, akinek a neje cserneki Markovics Mária (18811946) volt; és gróf Szapáry Lőrinc (18661919), diplomata, aki nem házasodott és nem lett gyermeke. Szapáry György gróf főispán és Markovics Mária fia, gróf Szapáry Gyula (1901-1985) akinek a neje, futaki gróf Hadik Adél Etelka (1909-1972) volt, és a harmadik születésű fia, gróf Szapáry György (1938), közgazdász, Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Magyarország washingtoni nagykövete volt.[3]

Egy másik gyermeke, gróf Szapáry József (1754-1822) és gróf Johanna von Gatterburg (1779-1812) házasságából, gróf Szapáry Antal (1802-1883) volt, aki elvette gróf buzini Keglevich Auguszta (1808-1879) kisasszonyt. Szapáry Antal gróf és Keglevich Auguszta grófnő fia, a pozsonyi születésű gróf Szapáry Géza (1828-1898), politikus, aki Zala vármegye főispánja, fiumei kormányzó, titkos tanácsos, királyi főudvarmester volt. Szapáry Géza gróf, 1861. augusztus 10.-én, Pesten, feleségül vette gróf radványi Győry Mária (1840-1908) kisasszonyt, gróf radványi Győry László (1807-1882) és gróf Maria Agnes von Lichnowsky (1815-1845) lányát. A házasságukból született két fiúgyermek: gróf Szapáry László (1864-1939), fiumei kormányzó, és gróf Szapáry Pál (1873-1917), aki szintén ahogy apja és bátyja is, Fiume kormányzója volt.

A Szapáry család címere[szerkesztés]

A Szapáry család címere (1620. július 6.): csücskös talpú címerpajzs kék mezejében hármas szikla közepén aranykoronából kiemelkedő nő alakja, aki ezüst talárban, vörös övvel, hosszú szőke hajjal látható. Jobb kezében kivont kardot, baljában három szál vörös rózsát tart, felette jobbról ezüst, balra tekintő félhold, balról hatágú aranycsillag ragyog. A címerpajzson kilencgyöngyös grófi aranykoronán zárt sisakdísz, amelynek háromágú aranykoronájából ugyanezen női alak növekedő alakja látható. A címertakarók jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék színűek."

Nevesebb családtagok[szerkesztés]

Híresebb birtokaik, kastélyaik[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]