Szápár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szápár
Szápár01v.jpg
Szápár látképe
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Zirci
Jogállás község
Polgármester Bálintné Schmidt Ildikó[1]
Irányítószám 8423
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 485 fő (2014. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 70,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szápár (Magyarország)
Szápár
Szápár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 18′ 59″, k. h. 18° 02′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 59″, k. h. 18° 02′ 33″
Szápár (Veszprém megye)
Szápár
Szápár
Pozíció Veszprém megye térképén

Szápár (szlovákul Capár, Cáfár[3]) község Veszprém megyében, a Zirci járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zirctől északkeletre, Csetény és Bakonycsernye közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szápár a Szapáry család ősi lakhelye volt. Nevét az oklevelek 1341-ben említették először. A Szapáriak Sánc hegyen álló várkastélya a török hódoltság alatt a faluval együtt elpusztult, a falu később is csak mint puszta szerepelt.

A település és környéke a 18. századig lakatlanul állt, egy ideig a Cseszneki vár tartozékai közé tartozott.

1752-ben az elnéptelenedett települést a Szapáry család népesítette újra Nyitra és Trencsén vármegyei katolikus szlovákokkal, akik részben a közeli Akáról települtek tovább[4]. Az újonnan érkezett lakók földműveléssel, állattenyésztéssel, fa- és faszén kereskedelemmel foglalkoztak.

1855-ben Stinner Ferenc és Sámuel lett Szápár új birtokosa.

A településen a 19. században szénbányát nyitottak, az itt felszínre hozott szén nagy gyanta tartalma miatt akár gyufával is meggyújtható volt. A bánya munkát adott a helyi lakosság egy részének, azonban a szénbánya nem volt hosszú életű mivel az itt bányászott szén kis mennyiségű volt, és emellett a közlekedés sem volt megoldott, ezért a bányát rövidesen bezárták, majd 1908-ban újra megnyitották. Ekkor a szállítást a bodajki vasutállomásig kiépített lóvasúttal oldották meg, de a rossz termelési viszonyok miatt a 20. század harmincas évei körül végleg bezárták.

1910-ben 657 lakosából 257 magyar, 55 német, 344 szlovák volt. Ebből 598 római katolikus, 36 református, 15 izraelita volt.

A 20. század elején Veszprém vármegye Zirci járásához tartozott.

1947-ben a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében több szlovák család elköltözött a felvidéki Martos településre, és onnan pedig felvidéki magyarok érkeztek Szápárra.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szápár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Lelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár. Argumentum, KSH Könyvtár, 2011. pp. 618, 883. ISBN 978-963-446-593-5
  4. Erik Fügedi – Ferenc Gregor – Péter Király: Atlas slovenských nárečí v Maďarsku = Atlas der slowakischen Mundarten in Ungarn. Slovenský výskumný ústav Zväzu Slovákov v Maďarsku = Slowakisches Forschungsinstitut des Verbandes der Slowaken in Ungarn, Budapešť – Budapest, 1993. pp. 72–73, 178. ISBN 963 04 3280 3

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szápár témájú médiaállományokat.

Szápár község hivatalos honlapja