Ugrás a tartalomhoz

Barnag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barnag
A németbarnagi római katolikus műemléktemplom
A németbarnagi római katolikus műemléktemplom
Barnag címere
Barnag címere
Barnag zászlaja
Barnag zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásVeszprémi
Jogállásközség
PolgármesterHorváth Zoltán (független)[1]
Irányítószám8291
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség94 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség10,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,01 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 49″, k. h. 17° 44′ 55″46.980400°N 17.748550°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 49″, k. h. 17° 44′ 55″46.980400°N 17.748550°E
Barnag (Veszprém vármegye)
Barnag
Barnag
Pozíció Veszprém vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Barnag témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Barnag (németül Barnig) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban, Nagyvázsony környékén.

Fekvése

[szerkesztés]
A település és környékének térképe

A Veszprém vármegyei Barnag a Veszprémi-fennsík és a Balaton-felvidék találkozásánál található, Veszprémtől 18, Nagyvázsonytól mintegy 5 kilométerre. Központján csak a 73 113-as út húzódik végig (amely innen nyugat felé továbbhaladva, Vöröstón át Mencshely külterületéig tart), de külterületének keleti részét egy rövid szakaszon érinti a 7307-es út is.

Története

[szerkesztés]

Barnag nevét 1284-ben említette először oklevél, amikor a Gatal nemzetségbeli Péter fia III. Gatal és Gatalon fiait említi, akiknek házai Barnagon egymás mellett álltak.

Később ismét egy oklevél említette, melyet Nagy Lajos király leánya, Mária királynő adott ki a Vezsenyi családnak, 1384. december 6-ai keltezéssel. Az okirat tartalma szerint a királynő engedélyezi méltó lakhely (valószínűleg vár) építését a családi birtokra, vagyis Barnag–Szabadhegyre, az udvari étekfogó mesternek, Vezsenyi Lászlónak.

A vár építését a veszprémi káptalan megállította, mert az a Péczel nevű birtokukra épült, nem pedig a Barnag határában fekvő Szabadhegyre. Ebből pereskedés támadt, a várat pedig ma is láthatjuk romjaiban, Zádor-vár (Pusztavár) néven a falutól délkeleti irányban.

Barnag a török időkben elnéptelenedett. Újratelepítésére a 18. század első felében került sor. Magyarbarnagot és Németbarnagot 1947-ben egyesítették.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szegedi András (független)[3]
  • 1994–1998: Szegedi András (független)[4]
  • 1998–2002: Kiss Gábor (független)[5]
  • 2002–2006: Antal Gyuláné (független)[6]
  • 2006–2010: Kulcsár Miklós Sándor (MDF)[7]
  • 2010–2014: Kulcsár Miklós Sándor (független)[8]
  • 2014–2016: Kulin Miklós György (független)[9]
  • 2016–2019: Horváth Zoltán (független)[10]
  • 2019–2024: Horváth Zoltán (független)[1]
  • 2024– :

A településen 2016. december 4-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[10]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
132
131
128
119
121
94
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 98,5%-a magyarnak, 15% németnek, 6% cigánynak, 6% románnak mondta magát (1,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,4%, református 22,6%, evangélikus 1,5%, felekezeten kívüli 13,5% (13,5% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Barokk műemlék-kálvária és egy középkori kápolna
  • Szent Márton római katolikus templom (XVIII. sz.)
  • Református templom
  • Mezítlábas mendegélő és kerékpáros pihenőpark
  • Helytörténeti kiállítás
  • Zádor-vár

Képgaléria

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1900–1901.
  • Zalai okmánytár I. 95.
  • Hazai Okmánytár IV. 68.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Barnag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 5.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Barnag települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Barnag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Barnag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  6. Barnag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  7. Barnag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  8. Barnag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 20.)
  9. Barnag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  10. a b Barnag települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. december 4. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  11. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  12. Barnag Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
  • Barnag a Via Sancti Martini honlapján