Szentgál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szentgál
Szentgál címere
Szentgál címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásVeszprémi
Jogállás község
Polgármester Istvánfalvi Sándor Károly (független)[1]
Irányítószám 8444
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 2713 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület95,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentgál (Magyarország)
Szentgál
Szentgál
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 06′ 41″, k. h. 17° 44′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 41″, k. h. 17° 44′ 06″
Szentgál (Veszprém megye)
Szentgál
Szentgál
Pozíció Veszprém megye térképén
Szentgál weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentgál témájú médiaállományokat.

Szentgál község Veszprém megyében, a Veszprémi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szentgál a Dunántúlon, Veszprém megyében található. A 8-as főúton haladva Veszprémtől nyugatra tűnik fel Szentgál táblája. Innen még 3 km-t kell haladni a bekötőúton, hogy a községbe érjünk. A Bakony erdei veszik körül. Az erdőt, amely a falut teljesen körülvette és szinte elzárta a külvilágtól, a hosszú évszázadok során nagyon megritkították.

Vasúton megközelíthető a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

A monda szerint a falu alsó részén, a mai katolikus templom mellett volt egy barlang és az első lakos egy remete, abban lakott. Mivel Gál nevű volt és ez az ember szent életet élt, így alakult ki a falu neve.

A valóságban (Györffy György történész professzor kutatásai szerint) egy Sankt Gallenből érkező hittérítő pap járta ezt a környéket is többek között Géza fejedelem meghívására. Innen a Szentgál név.

A honfoglaló magyarság letelepedésekor a magyarok fejedelmi törzse szállta meg a Bakony vidékét.

Az első írásos emlék 1281-ben említi Szentgált. Ekkor, mint királyi kutyatenyésztők szerepeltek. A királyi vadászatokhoz látták el az udvart kutyákkal és a vadászatokon segítettek. Ezért az érdemükért 1328-ban nemességet kaptak. Minden adó és nemesi taxa fizetése alól kivetették és peres ügyeikben a király ítélt felettük. Kiváltságaikat a későbbi királyok sorra mind megerősítették.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 1,5% németnek, 3,9% cigánynak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,2%, református 29,6%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 11,5% (18% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Testvértelepülés[szerkesztés]

Románia Kézdiszentlélek, Románia (Székelyföld)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szentgál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Szentgál Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]