Bánóczi József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bánóczi József
Bánóczi József.jpg
Születési név Weisz József
Született 1849. július 4.
Szentgál
Elhunyt 1926. november 20. (77 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író,
pedagógus,
kritikus
Iskolái
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánóczi József témájú médiaállományokat.

Bánóczi József (ered. Weisz, Szentgál, 1849. július 4.Budapest, 1926. november 20.) filozófiai és irodalomtörténeti író, pedagógus, kritikus

Pályafutása[szerkesztés]

Egyetemi tanul­mányait Budapesten, Bécsben, Berlinben, Göttingenben és Lipcsében végezte. A tanári diploma megszerzése után előbb reáliskolai tanár, majd a budapesti Rabbiképző intézet rendes tanára volt. 1887-ben az országos izraelita tanítóképző vezetését vette át, mint igazgató. A budapesti tudományegyetem 1878. a filozófia magántanárává habilitálta, a Magyar Tudományos Akadémia 1879. levelező tagnak vá­lasztotta meg. Irodalmi tevékenységének két legfontosabb területe a bölcselettörténet és az iro­dalomtörténet.

Filozófiai művei[szerkesztés]

Az Akadémia könyvkiadó vállalalatának megbízásából lefordította George Henry Lewes három kötetes müvét: A filozófia története Thalésztől Auguste Comteig. A Filozófiai írók Tárában, melyet Alexander Bernáttal együtt szerkesztett, a magyar filozófiai műnyelv értékes gazdagításá­val lefordította Immanuel Kantnak A tiszta ész kritikája című művét (Alexander Bernáttal együtt) és Arthur Schopenhauernek több jelentős értekezését. Ugyancsak ott adta ki Erdélyi János bölcseleti dolgozatait. A Nyelvőrben alapvető értekezést írt A bölcselet magyar nyel­véről címen. Az általa alkotott filozófiai műszavak jó része ma is él.

Irodalomtörténeti munkái[szerkesztés]

A legjelentősebbnek tekinthetjük két főművét: Révai Miklós élete és munkái (a Ma­gyar Tud. Akadémia által jutalmazott pályamű) és a Kisfaludy Társaság megbízásából írott Kisfaludy Károly és munkái. Révai Miklós életrajzában pompásan megrajzolja az embert, a költőt és a nyelvészt, Hippolyte Taine miliő-elméletének magyar nyel­ven talán első felhasználásával. Kisfaludy-életrajza pedig, mint Beöthy Zsolt is elismerte, a legművészibb magyar biográfiák egyike, amely a színes korrajz mellett hősének jellemét és fejlő­dését eredeti módon feltáró belső életrajzot is ad. Kiadta Kisfaludy Károly, Berzsenyi Dániel és Csokonai Vitéz Mihály műveit is. Kritikáiban, amelyeknek jórésze az Akadémiához benyújtott irodalmi pályaműve­ket boncolgatta, feddhetetlen tudás, az igazság szenvedélyes keresése, nemes esztétikai és filo­zófiai világfelfogás, valamint nem egyszer finom irónia nyilvánul meg.

Bánóczi József és feleségének sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 5B-11-5

Szerepe az izraelita szellemi életben[szerkesztés]

A magyarországi zsidóság nevelése, szellemi fejlesztése körül eléggé meg nem becsülhető érdemeket szerzett. Mint az Országos Rabbiképző Intézet tanára a zsidó lelkész-kép­zésbe belevitte a magyar nyelv és irodalom iránti szeretetet. Mint az országos izraelita ta­nítóképző intézet igazgatója megírta annak tör­ténetét, teljességgel megreformálta és a modern pedagógia legmagasabb színvonalán álló intézetté emelte a gondjára bízott iskolát, amelynek szellemi fegyvereit az általa szerkesztett magyar nyelvi és irodalmi tankönyvekkel is gyarapította. Atyai gondoskodással támogatta az intézet jórészt na­gyon szegény ifjúságát és megsegítésére segély­egyletet meg tanítóképző-internátust létesített. Felekezete szellemi életének szolgálatában 1884. Bacher Vilmossal együtt megindította a Magyar Zsidó Szemle című társadalmi és tudományos folyó­iratot, amelyet 1889-ig szerkesztett. Ebben a folyóiratban nagy harcok folytak a recepció és az autonómia érdekében, másrészt állandó orgá­numa volt a magyar nyelven közérthető módon megszólaló zsidó tudománynak is. Egyik alapítója volt az Izraelita Magyar Irodalmi Társulatnak (Imit), amelynek hosszú éven át titkára és valóság­gal lelke volt. Ő szerkesztette mindvégig az Imit évkönyvét, amelyben java munkáikkal sorban megszólaltak Magyarország legkiválóbb rabbijai, zsidó írói, költői, tudósai. A társulat egyéb tudo­mányos kiadványai közül nem egy az ő kezde­ményezésének és buzdításának köszönheti meg­jelenését. Amikor az Imit kiadta a Szentírás for­dítását, a fordítási szöveg nyelvezet szempont­jából való átvizsgálásának fáradságos és felelős­segéé munkáját ő végezte.

Gyermekvédelmi tevékenysége[szerkesztés]

Nagy érdemei vannak a magyar gyermekvédelem körül is. Szalárdi Mór dr. és Alexander Bernát mellett részt vett a Fehér Kereszt gyermekkórház alapításában, amelynek évekig titkára, majd alelnöke volt. A gyermek­védelmi propaganda érdekében szerkesztette a Fehér Kereszt naptárát is.

Művei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]