Beöthy Zsolt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beöthy Zsolt
Beőthy Zsolt-001.jpg
Életrajzi adatok
Született 1848. szeptember 4.
Buda
Elhunyt 1922. április 18. (73 évesen)
Budapest
Házastárs Rákosi Szidi
Szülei Beöthy Zsigmond
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület irodalomtörténet, esztétika
Kutatási terület magyar irodalom
Akadémiai tagság Magyar Tudományos Akadémia 1884
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Beöthy Zsolt témájú médiaállományokat.
Beöthy Zsolt emléktáblája Komáromban, a Duna Menti Múzeum falán

Szlováni Beöthy Zsolt (Buda, 1848. szeptember 4.Budapest, 1922. április 18.[1]) magyar irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1879-től 1899-ig Kisfaludy Társaság titkára, majd 1900-tól 1922-ig 5. elnöke; a konzervatív szellemű irodalom és irodalomtudomány egyik vezető alakja a századfordulón.

Az 1908-ban újra kiadott "Kálozdy Béla" c. regényéhez Mikszáth Kálmán írt bevezetést, ebben olvashatjuk: "Pályája elején virágokat hozott, szamócát és cseresznyét, férfikorában áttér a mesélő genre-től a kritikához s hovatovább a súlyosabb gyümölcsökhöz. Az essay-khez és a széptani művekhez. Szinte úgy látszik, mintha munkakört változtatna, pedig dehogy; megy-megy a maga útján feltartóztathatatlanul."

Családja[szerkesztés]

Édesapja szlováni Beöthy Zsigmond (18191896), költő, író és jogtudós, édesanyja kiscsepcsényi Sántha Jozefa.

Életpályája[szerkesztés]

A pesti egyetemen jogot hallgatott 1867 és 1870 között. 1870-71-ben a bécsi és müncheni egyetemeken tanult. 1871 és 1875 között tisztviselő volt a Pénzügyminisztériumban. 1872-ben házasságot kötött Rákosi Szidi szinésznővel. Ekkor kezdte szépírói pályáját. 1873 és 1874 között az Athenaeum szerkesztőjeként működött. 1875-ben tanári, majd 1877-ben bölcsészdoktori diplomát szerzett, ugyanebben az évben elvált Rákosi Sziditől. Ettől fogva tanított: 1875-82-ben reáliskolában, majd 1878-tól egyetemi magántanárként, 1883-tól az esztétika rendkívüli, 1886-tól haláláig rendes tanára volt a budapesti egyetemen. 1915-1916-ban ő volt az egyetem rektora. 1890-1920 között a budapesti országos tanárvizsgáló bizottság elnöke volt. 1903-tól a főrendiház tagja.

Akadémiai karrierje[szerkesztés]

  • levelező tag (1877),
  • rendes tag (1884),
  • igazgató (1893),
  • másodelnök (1910 - 1913).

Társadalmi tevékenysége[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

  • a Kisfaludy Társ. Greguss jutalma (A magyar irodalom kis-tükre című művéért);
  • MTA Karácsonyi-díj (A tragikum című művéért);
  • Pro litteris et artibus díszjelvény (1899).

Műgyűjtőként[szerkesztés]

Nemzetközi jelentőségű egyiptomi művészeti gyűjteménye halála után Svédországba került.

  • Mahler Ede: Beöthy Zsolt egyiptologiai gyűjteménye a budapesti kir. magyar Tudomány-Egyetemen. Magyarázó jegyzék, bevezetés az ókori egyiptomiak művészet- és kultúrtörténetébe; Franklin Ny., Bp., 1913

Művei[szerkesztés]

  • Elbeszélések az ifjúság számára; Demjén-Sebes, Pest 1865
  • Elbeszélések; Fekete, Pest, 1871
  • Biró Márton. Regény; Friebeisz, Pest, 1872
  • A névtelenek. Elbeszélések és rajzok; Franklin, Bp., 1875
  • Kálozdy Béla. Regény, 1-2.; Athenaeum, Bp., 1875
  • Az első magyar politikai színmű és kora; Athenaeum Ny., Bp., 1876
  • A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése (irodalomtörténet középiskolák számára I-II, Bp., 1877-79, 14 kiadás)
  • Rajzok; Kisfaludy-Társaság, Bp., 1879
  • Ráskai Lea (verses elbeszélés, Bp., 1881);
  • Színműírók és színészek. 1878-1881; Athenaeum, Bp., 1882
  • A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése; 3. bőv., jav. kiad.; Athenaeum, Bp., 1883-1884
  • Magyar balladák; magyarázták Greguss Ágost és Beöthy Zsolt; Franklin, Bp., 1885 (Jeles írók iskolai tára)
  • A tragikum (Bp., 1885);
  • A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban (I-II; Bp., 1886-87);
  • Poetika; Beőthy Zsolt előadásai után kiad. Incze József; s.n., Bp., 1890
  • Horatius és Kazinczy; Franklin, Bp., 1890
  • Széchenyi és a magyar költészet (Bp., 1893)
  • Az egyetemi tanárképzés kérdéséhez; Hornyánszky Ny., Bp., 1894
  • Színházi esték. A "Színműírók és színészek" új folyama; Hornyánszky Ny., Bp., 1895
  • Arany János. Élet- és jellemrajz; Athenaeum Ny., Bp., 1895
  • A magyar irodalom kis-tükre (Bp., 1896; az utolsó, 7. kiadás Kéky Lajos bevezetésével 1930-ban jelent meg):
  • Béni bácsi. Bohózat; Singer-Wolfner, Bp., 1897
  • Beszéd, mellyet Erzsébet királyné halála alkalmából tartott; Egyetemi Ny., Bp., 1898 (Acta Univ. Hung. Budapestinensis anni 1898-99. IV.)
  • Eszthétika; Beőthy Zsolt előadásai után kiad. Wolff Béla [Kelemen Béla]; s.n., Bp., 1900
  • Vörösmarty Mihály; Athenaeum, Bp., 1900
  • Eszthétika. A művészi képzelet tana; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiad. Kéki Lajos; Kéki, Bp., 1900-1901
  • Az irodalomtörténet elmélete; jegyezte és kiad. Kéki Lajos; s.n., Bp., 1902
  • Eszthetika lélektani alapon; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiad. Oláh Gábor; Oláh, Bp., 1903-1904
  • Esztetika. A tragikum; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiadta Csobán András; s.n., Bp., 1904-1905
  • (Szerk.) A magyar irodalom története (I-II, Bp., 1893-95)
  • A XIX. század magyar költészete; Beőthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiadta Kéki Lajos, s.n., Bp., 1904-05
  • Jókai Mór emlékezete; Lampel, Bp., 1905
  • A művészetek története a legrégibb időktől a XIX. század végéig, 1-3.; szerk. Beöthy Zsolt; Lampel, Bp., 1906-1912
  • Mikes leveleskönyve irodalmunkban; Lampel, Bp., 1906 (Magyar könyvtár)
  • Költők és hősök. Három irodalomtörténeti dolgozat; Lampel, Bp., 1907 (Magyar könyvtár)
  • A stíl; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiad. Mihály Bálint; s.n., Bp., 1908
  • Az irodalomtörténet elmélete. Egyéniség és művészet; előadások után jegyezte és kiadta Mihályi Bálint; Preszler Ny., Bp., 1908
  • Zrínyi és a Zrínyiász; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiadta Mihály Bálint; s.n., Bp., 1908-1909
  • Szász Károly; Lampel, Bp., 1910 (Magyar könyvtár)
  • Egyetemi ifjúságunk a háborúban. Rektori székfoglaló beszéd; Franklin Ny., Bp., 1915
  • Ferencz József királyunk és Erzsébet királynénk emlékezete. Két beszéd; Lampel, Bp., 1917 (Magyar könyvtár)
  • Régi nóták. Három elbeszélés; ill. Haranghy Jenő; Pantheon, Bp., 1920
  • Tisza István; Lampel, Bp., 1920 (Magyar könyvtár)
  • Romemlékek. Tanulmányok, beszédek, czikkek, 1-2.; Kisfaludy-Társaság, Bp., 1923
  • Jókai Mór emlékezete; Lampel, Bp., 1925 (Magyar könyvtár)
  • Beöthy Zsolt munkái. Irodalmi tanulmányok; bev. Kéky Lajos; Franklin, Bp., 1928 (Élő könyvek. Magyar klasszikusok)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 184. o.  
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 200–201. o. ISBN 9630568055  

További információk[szerkesztés]