Herczegh Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Herczegh Mihály
Herczegh Mihály.jpg
Született 1840. március 24.
Hódmezővásárhely
Elhunyt 1926. március 24. (86 évesen)
Budapest
Állampolgársága
Foglalkozása
  • jogász
  • egyetemi oktató
Iskolái
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Tudományos pályafutása
Szakterület jogtudomány
Tudományos fokozat doktorátus
A Wikimédia Commons tartalmaz Herczegh Mihály témájú médiaállományokat.

Zilahi és székcsői dr. Herczegh Mihály (Hódmezővásárhely, Csongrád megye, 1840. március 24.Budapest, 1926. március 24.) magyar jogi doktor, egyetemi tanár, királyi udvari tanácsos.

Élete[szerkesztés]

Ősrégi magyar nemes családban született, mely anyai ágon rokonságban áll Werbőczy István jogtudóssal és kancellárral. A gimnázium alsó négy osztályát Hódmezővásárhelyen a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban, a felsőbbeket szegedi a Dugonics András Piarista Gimnáziumban. 1858-ban, a jog- és államtudományi tanfolyamot pedig a pesti egyetemen 1862-ben végezte. Ekkor bírói vizsgát, 1863-ban államtudományi vizsgát tett és 1864-ben ügyvédi oklevelet nyert, május 1-jén pedig jogi doktorrá avatták. Melczer István királyi személynök 1863. február 3-án kinevezte a pesti magyar királyi ítélőtáblához rendes joggyakornoknak, ahol 1865 január elejéig működött és ez idő alatt részben ügyvédi gyakorlattal is foglalkozott. Innét Fejér megyébe választották meg aljegyzőnek, ahol a bűnvádi s közigazgatási ügyeken kívül főleg a törvénykezési ügyekkel foglalkozott (akkor még nem lévén elkülönítve a közigazgatás a törvénykezéstől). Székesfejérvárról 1865 szeptember végén az akkor újra megnyitott pécsi jogakadémiához nevezték ki az észjog, enciklopédia s római jog tanárának. 1868-ban a győri jogakadémián a magyar magánjog és törvénykezés tanára lett. 1870. május 18-tól a pesti egyetemen a polgári törvénykezés s egyúttal a magyar magánjog rendes tanára volt. Elhunyt 1926. március 24-én este 7 órakor, élete 88., házassága 57. évében. Örök nyugalomra helyezték 1926. március 26-án délután a Kerepesi úti temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint. Neje Szávits Júlia volt.

Cikkei a Széchenyi Emlékkönyvben (1861. A magyar nemzet tűzpróbái), a Jogtudományi Közlönyben (1869. A köztörvényi elbirtoklás mai érvény szerint, 1873. A házassági vagyonjog Magyarországban, 1875. Az ügyvédség világtörténeti fejlődése, könyvism., 1876. Az ősiségi pátens 9. §-a, A semmítőszék határozatainak hatályáról, 1883. A végrendelet külkellékeinek kérdéséhez, A katholikus főpapok végrendelkezési joga Magyarországon, dr. Wlassich Gyulával együtt, 1884. könyvism., 1886. A kiskorúak terhes szerződései, 1889. A jogi szakoktatás, 1890. A járásbirósági hatáskör kiterjesztése), a Nemzetben és Magyar Újságban (politikai cikkek) sat.

Munkái[szerkesztés]

  • Magyar polgári törvénykezési rendtartás, tekintettel a vonatkozó felsőbb rendeletekre. Pest, 1871. (2. átalakított kiadás. Bpest, 1882-84. Két kötet. 3. átalak. k. Pest. 1885., 4. jav. kiadás. Pest, 1891.)
  • A csődtörvénykezés Magyarországban és Erdélyben. Összehasonlítólag tárgyalva és a vonatkozó felsőbb rendeletek, döntvények és irománypéldákkal ellátva. Pest, 1872.
  • A telekkönyvi rendtartás Magyarországban és Erdélyben, az új birósági szervezetre való tekintettel. Pest, 1872. (2. jav. és az 1861-77. évi telekkönyvi döntvényeknek bővített kiadása. Bpest, 1877. 3. jav. k. Pest, 1884., 4. jav. és bőv. k. Pest, 1891.)
  • A magyar kir. Curiának mint semmítő és legf. ítélőszéknek határozatai. Pest, 1871. (II. folyam, Bpest, 1873.)
  • Magyar családi és öröklési jog. Bpest, 1874. (2. átalakított kiadás. Bpest, 1885.)
  • A nyilvánosság és szóbeliség Magyarországon. Bpest, 1876. (Különny. a Jogtudományi Közlönyből.) Online
  • Függelék dr. H. M. magyar családi és öröklési jogához. Tartalmazza a munka első kiadása óta keletkezett idevonatkozó törvényeket s a m. k. Curia, illetőleg a hétszemélyes tábla és legfőbb ítélőszék családi és örökjogi döntvényeit. Bpest, 1878.
  • Magánjogi codificatiónk hajdan és most. Bpest, 1878. (Különny. a Jogtudományi Közlönyből.)
  • A magyar magánjog mai érvényében. Az elmélet és gyakorlat igényeire való egyenlő tekintettel. I. kötet. A magyar magánjog általános része. Bpest, 1880.
  • Az ági öröklés fentartása. Bpest, 1882. (Magyar Jogászegyleti értekezések 8.)
  • Az örökjog alapelvei, a magyar polgári törvénykönyv tervezetében. Bpest, 1882. (M. Jogászegyleti értekezések 10.)
  • A magyar főrangú fiatalság társadalmi feladata. Bpest, 1883.
  • Emlékbeszéd 1882. nov. 12. néhai Baintner János fölött. Bpest, 1883.
  • Magyar csődtörvény 1881: XVII. törvényczikk. Az összehasonlító jogtudomány igényeinek lehető figyelembe vételével. I. rész : Anyagi jog. II. rész : Alapi jog. Bpest, 1882-84. (2. kiadás. Bpest, 1892.)
  • A polgári biróságok szervezése. Bpest, 1886. (M. Jogászegyleti Értekezés.)
  • Dr. Plósz törvényjavaslata a föllebbvitelről a sommás eljárásban. Vélemény. Bpest, 1890.
  • Magyar dologbeli és kötelmi jog. Bpest, 1892.
  • Magyar sommás eljárás és fizetési meghagyás (1893: XVIII., XIX. t.-cz.) Bpest, 1894.
  • Egyház és idealizmus, felolvastatott a kath. körben 1894. jan. 17. Bpest, 1894.
  • Magyar örökösödési eljárás (1894: XVI. t.-cz.) Bpest, 1895.
  • A párbaj keletkezése és csökkenése. Különös tekintettel az országos békeegyesület és az egyetemi békeszövetségre. Budapest, 1903.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap