Schulek Vilmos
Schulek Vilmos | |
![]() | |
Született |
1843. április 21. Pest |
Elhunyt |
1905. március 13. (61 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Fuchs Melanie (1857-1913) 1877 |
Gyermekei |
Alfréd (1878-1960) Inesz (1882-1946) |
Szülei | Schulek Ágoston (akadémiai tanár) (1814-1869) és Zsigmondy Auguszta (1819-1844) |
Foglalkozása |
orvos, szemész, sebész, egyetemi oktató |
Iskolái |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Schulek Vilmos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Schulek Vilmos (Pest, 1843. április 21. – Budapest, 1905. március 13.[1]) orvos, szemész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Jelentős munkásságot fejtett ki a szemészeti rendellenességek kóroktana és műtéti kezelése, a sebészi műszerek tökéletesítése terén. 1874-től 1905-ig volt a Budapesti Tudományegyetem szemészeti tanszékének és szemklinikájának vezetője.
Schulek Frigyes (1841–1919) építész öccse, Schulek János (1872–1948) építész nagybátyja. Schulek Vilmos egyenes ágú ősei ld.: Schulek család (felvidéki)
Életútja[szerkesztés]
1860-tól a Bécsi Egyetemen, 1865 után a Pesti Tudományegyetemen folytatott orvosi tanulmányokat. Orvosi, sebész- és szülészdoktori oklevelét 1868-ban szerezte meg Bécsben, ahol már 1867-től Carl Ferdinand von Arlt gyakornokaként tevékenykedett az egyetemi szemészeti klinikán. 1869-ben fél évig a berlini Frigyes Vilmos Egyetemen hallgatta Albrecht von Graefe szemészeti előadásait, újabb fél évig pedig Utrechtben, Londonban, Párizsban, illetve svájci és németországi egyetemeken képezte tovább magát. 1870-től 1872-ig tanársegédként dolgozott a bécsi szemészeti klinikán, időközben 1871-ben szemészmesteri képesítést is szerzett.
1872-ben a szemészet nyilvános rendes tanárává nevezték ki az akkor megnyílt kolozsvári tudományegyetemre, az 1873–1874-es tanév első félévében az egyetem rektori tisztségét is betöltötte. Két év elteltével, 1874-ben elhagyta Kolozsvárt, és nyilvános rendes tanári címmel átvette a Budapesti Tudományegyetem szemészeti tanszékének vezetését, illetve az egyetem szemklinikájának igazgatását. Több mint három évtizeden keresztül, 1905-ben bekövetkezett haláláig állt a tanszék és a klinika élén, emellett 1890–1891-ben az egyetem rektora is volt.
Felesége Fuchs Melanie volt (Pest, 1857. április 23. – Budapest, 1913. május 13., házasságkötésük Budapest, 1877. május 19., Fuchs Melanie szülei Fuchs Rudolf [1809 – Budapest, 1892. november 22.] nagykereskedő és Weber Karolina [1822 – Budapest, 1914. december 17.].)
A Schulek ház. Építés éve: 1891. Építtető: Schulek Vilmos és társai. Budapest, VIII. kerület, Palotanegyed, József körút 45, Krúdy Gyula u. 22.
Munkássága[szerkesztés]
A 19. század végének kiemelkedő szemsebésze volt, a korban egyedülállóan kisfokú látásvesztéssel járó műtéteket végzett. Továbbfejlesztette a szemsérülések, a kóros elváltozások következtében fellépő látászavarok sebészeti gyógymódjait, így például a szemgolyó, a szivárvány- és a kötőhártya, a pupillaszűkítő izom műtéti eljárásait, a szürke hályog és a befelé fordult szempillák eltávolításának módozatait. Behatóan foglalkozott a szembetegségek és látászavarok, így többek között a kancsalság, a szaruhártya görbületére visszavezethető rövidlátás, a vöröslátás (erythropsia), a kúszóhártya (pterygium) néven ismert kóros kötőhártya-szövetszaporulat, a glaukóma tünet- és kóroktanával, a szemmozgás és a kétszemes látás élettanával. Orvosmérnöki tevékenységet is végzett: kifejlesztett több szemüvegtokot és az ibolyántúli sugárzás ellen védő szemüveget, valamint tökéletesítette a hályogműtétek során alkalmazott sebészi műszereket.
A szemészszakképzés területén kifejtett munkássága szintén jelentős, tanítványai és közvetlen munkatársai közé tartozott többek között id. Imre József, Csapodi István, Grósz Emil és Blaskovics László. Kezdeményezésére és szervezőmunkája nyomán foglalhatta el a fővárosi egyetem 1884-ben az új, korszerű szemklinika Mária utcai épületét. 1888-ban tett 11 015 forintos alapítványának köszönhetően jött létre a szemklinika szakkönyvtára.
1881-től szerkesztette az Orvosi Hetilap mellékleteként megjelenő Szemészet című folyóiratot. Ez utóbbiban, illetve a Mathematikai és Természettudományi Értesítőben jelentek meg fontosabb tanulmányai.
Társasági tagságai és elismerései[szerkesztés]
1889-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1902-ben rendes tagjává választották. Tagja volt az Országos Közegészségügyi Tanácsnak, alapító tagja és első alelnöke a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatnak, és szintén alapító választmányi tagja a Budapesti Királyi Orvosegyesületnek.
Tanári működésének huszonötödik évfordulós jubileumán, 1897-ben címzetes miniszteri tanácsos lett.
Főbb művei[szerkesztés]
- A nézésről munkálkodás közben. Budapest. 1881
- A szembogár szükítőnek kiszabadítása (Sphincterolisis anterior). Budapest. 1892
- Ungarische Beiträge zur Augenheilkunde I–III. Leipzig–Wien: 1895–1903 (társszerkesztő)
- Védőüvegek az ibolyántúli fény ellen: Fényhatástani tanulmányok alapján. Budapest. 1900
- A szempár közös működését bizonyító kísérletek. Budapest. 1904 (Akadémiai székfoglalója)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Schulek Vilmos egyenes ágú ősei: Schulek család (felvidéki)
- Schulek családfa. A Schulek család fényképei.[2]
- Sipos Béla: A Schulek (felvidéki) család története és családfája. OSZK-MEK. mek.oszk.hu (Hozzáférés: 2022. jan. 28.)
Források[szerkesztés]
- Schulek Vilmos. In: Vasárnapi Ujság XLIV. 1897. 8. sz. 113–114. o.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 602. o. Schulek Vilmos. ARCANUM[3]
- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 888. o. ISBN 963-9257-14-1
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. 1055. o. ISBN 963-547-414-8
További irodalom[szerkesztés]
- Genersich Antal: Schulek Vilmos. In: Akadémiai Értesítő 1905
- Grósz Emil: Schulek Vilmos. In: Szemészet 1905
- Mohr Mihály: Schulek Vilmos. In: Orvosi Hetilap 1905
- Varga Lajos: Schulek Vilmos. In: Orvosi Hetilap 1963. 16. sz.
- Salacz György: Schulek Vilmos iskolateremtő hatása a XX. század szemészetére. In: Szemészet CXXXVIII. 2001. 1. sz. 43–45. o.
- Salacz György: 100 éve halt meg Schulek Vilmos. In: Orvosi Hetilap CXLVI. 2005. 22. sz. 1213–1215. o.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ (1905. május 24.) „Schulek Vilmos gyászjelentése”.
- ↑ Kezdőoldal. markosfalvi-sipos-csaladfa.freewb.hu. (Hozzáférés: 2020. október 27.)
- ↑ Schulek Vilmos | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 26.)
|