Moravcsik Ernő Emil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Moravcsik Ernő Emil
Ernő Emil Moravcsik.png
Született 1858. március 16.
Bér
Elhunyt 1924. október 9. (66 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Szülei Moravcsik Mihály
Foglalkozása orvos
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Moravcsik Ernő Emil témájú médiaállományokat.

Moravcsik Ernő Emil (Bér, 1858. március 16.Budapest, 1924. október 9.) elmeorvos, a pszichiátria professzora, az MTA levelező tagja.

Élete[szerkesztés]

Moravcsik Mihály evangélikus lelkész fia, Moravcsik Géza (1855–1929) öccse.

A gimnáziumot Aszódon és Iglón végezte; az orvosi tudományokat a budapesti egyetemen hallgatta, ahol 1881 novemberében egyetemes orvosdoktorrá avatták. 1881-82-ben a gyógyszertani tanszék mellett mint gyakornok, majd mint tanársegéd volt alkalmazva. 1882. augusztustól 1883. szeptember végeig a Szent Rókus-kórház bőr- és bujakóros osztályán, majd szülészeti és nőgyógyászati osztályán mint segédorvos működött. 1883. október 1-től 1889. október 1-ig az elmekórtani tanszék mellett mint tanársegéd volt alkalmazásban. 1887. áprilisban a budapesti egyetemen az elmekór- és gyógytan magántanárává képesítette magát és júliusban az igazságügyminiszterium által a budapesti királyi törvényszéknél a letartóztatottak és elítéltek megfigyelő osztályának vezetésével bízátk meg. 1886-ban a királyi orvosegyesület jegyzővé majd titkárrá választotta. 1890-ben az igazságügyi orvosi tanács tagja, 1892-ben a budapesti egyetemen a törvényszéki elmekórtan és lélektan rendkívüli tanára lett. 1894-ben a törvényszéki orvosi vizsgáló bizottság tagja, 1902. február 9-én az elmekór- és gyógytan (pszichiátria) nyilvános rendes egyetemi tanára lett a budapesti orvosegyetemen, ahol 1924-ig tanított. 1921-ben ő volt az egyetem rektora. 1924-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Tagja a magyar jogászegylet börtönügyi bizottságának is. Tanulmányi szempontjából beutazta Német-, Franciaország, Anglia, Belgium és Svájc nevezetesebb helyeit; 1892-ben a Brüsszelben tartott nemzetközi bűnügyi embertani kongresszus tiszteletbeli elnökévé választatott.

Tudományos eredményei[szerkesztés]

Részt vett hallucinációk, alkoholizmus, a veszettség, a neurodegeneratív rendellenességek, pszichotikus rendellenességek, központi idegrendszeri szifilisz, hisztéria kutatásában. Pszichiátria tankönyvet is írt.

Művei[szerkesztés]

  • Vizsgálátok a tuberculosis körül. Orvosi Hetilap 27, ss. 945-956, 1883
  • Casuisticus adatok a törvényszéki lélektanhoz. Közeg. és Törvény. Orvos., 1885
  • A veszettségről kórokai észleletek alapján. Orvosi Hetilap 30, ss. 909; 929, 1886
  • Önkéntes suggestio hystero-epilepsiás betegnél. Orvosi Hetilap, 1886
  • A veszettsegről kórokai észleletek alapján. Orvosi Hetilap 30, ss. 909; 929, 1886
  • Az alcoholismusról kórokai észleletek és vizsgálatok alapján. Orvosi Hetilap 30, ss. 281; 342, 1886
  • További adatok a veszettség kórokai képéhez. Orvosi Hetilap 31, ss. 89-93, 1887
  • Néhány gyakorlati megjegyzés a hystericáról és hypnotismusról egy castrált hystero epilepsiás eset kapcsán. Orvosi Hetilap 33, ss. 365; 378; 390, 1889
  • Hysteriás látótér éber és hypnotikus állapotban. Orvosi Hetilap, 1890
  • A degeneratív tünetek jelentősége a bűnösségi hajlamnál. Gyógyászat 31, ss. 13-17, 1891
  • A környéki ingerek befolyása az érzékcsalódásokra. Orvosi Hetilap 36, s. 496, 1892
  • Az elmekórtan haladása. Gyógyászat 35, 1895
  • Gyakorlati elmekórtan. Budapest, Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1897
  • Az orvos működési köre az igazságügyi közszolgálatban. Budapest, 1901
  • A fogságban fejlödő elmebetegségről. Orvostud értek. gyűjt. Magy. orv. Arch., 1901
  • A psychiatria fejlődése hazánkban az utolsó 50 év alatt. Orvosi Hetilap 50, ss. 38-42, 1906
  • Künstlich hervorgerufene Halluzinationen. Centralblatt für Nervenheilkunde und Psychiatrie 29, ss. 209-216, 1906
  • La question de la détention des personnes à responsabilité restreinte et des ivrognes invétérés. Arch. anthrop. crim. 21, ss. 283-95, 1906
  • A tanúzási képességröl. Orvosi Hetilap 51, s. 285, 1907
  • Ueber einzelne motorische Erscheinungen Geisteskranker. Allg. Ztschr. f. Psychiat. 64, ss. 733-760, 1907
  • Rascher Wechsel expansiver und depressiver Zustandsbilder in einem Falle progressiver Paralyse. Zentralblatt für Nervenheilkunde und Psychiatrie 31, ss. 409-11, 1908
  • Die Schutzmassregeln der Gesellschaft gegen die Verbrecher. Monatschr. f. Krim.-Psychol. 8, ss. 529-555, 1911
  • Experimente über das psychogalvanische Reflexphänomen. Journal für Psychologie und Neurologie 18, ss. 186-199, 1911
  • Elmekór- és gyógytan. Budapest, Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1912
  • Az idegbetegségek gyógyítása. Budapest, 1913
  • Ueber Morphinismus. Wien. med. Wchnschr. 64, ss. 2253-2261, 1914

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ernő Emil Moravcsik című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Forrás[szerkesztés]