Moravcsik Ernő Emil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Moravcsik Ernő Emil
Ernő Emil Moravcsik.png
Született 1858. március 16.
Bér
Elhunyt1924. október 9. (66 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
SzüleiMoravcsik Mihály
Foglalkozása orvos
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Moravcsik Ernő Emil témájú médiaállományokat.

Moravcsik Ernő Emil (Bér, 1858. március 16.Budapest, 1924. október 9.) elmeorvos, a pszichiátria professzora, az MTA levelező tagja.

Élete[szerkesztés]

Moravcsik Mihály evangélikus lelkész fia, Moravcsik Géza (1855–1929) öccse.

A gimnáziumot Aszódon és Iglón végezte; az orvosi tudományokat a budapesti egyetemen hallgatta, ahol 1881 novemberében egyetemes orvosdoktorrá avatták. 1881-82-ben a gyógyszertani tanszék mellett mint gyakornok, majd mint tanársegéd volt alkalmazva. 1882. augusztustól 1883. szeptember végéig a Szent Rókus Kórház bőr- és bujakóros osztályán, majd szülészeti és nőgyógyászati osztályán mint segédorvos működött. 1883. október 1-től 1889. október 1-ig az elmekórtani tanszék mellett mint tanársegéd volt alkalmazásban. 1887. áprilisban a budapesti egyetemen az elmekór- és gyógytan magántanárává képesítette magát és júliusban az igazságügyminiszterium által a budapesti királyi törvényszéknél a letartóztatottak és elítéltek megfigyelő osztályának vezetésével bízátk meg. 1886-ban a királyi orvosegyesület jegyzővé majd titkárrá választotta. 1890-ben az igazságügyi orvosi tanács tagja, 1892-ben a budapesti egyetemen a törvényszéki elmekórtan és lélektan rendkívüli tanára lett. 1894-ben a törvényszéki orvosi vizsgáló bizottság tagja, 1902. február 9-én az elmekór- és gyógytan (pszichiátria) nyilvános rendes egyetemi tanára lett a budapesti orvosegyetemen, ahol 1924-ig tanított. 1921-ben ő volt az egyetem rektora. 1924-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Tagja a magyar jogászegylet börtönügyi bizottságának is. Tanulmányi szempontjából beutazta Német-, Franciaország, Anglia, Belgium és Svájc nevezetesebb helyeit; 1892-ben a Brüsszelben tartott nemzetközi bűnügyi embertani kongresszus tiszteletbeli elnökévé választatott.

Tudományos eredményei[szerkesztés]

Részt vett hallucinációk, alkoholizmus, a veszettség, a neurodegeneratív rendellenességek, pszichotikus rendellenességek, központi idegrendszeri szifilisz, hisztéria kutatásában. Pszichiátria tankönyvet is írt.

Művei[szerkesztés]

  • Vizsgálátok a tuberculosis körül. Orvosi Hetilap 27, ss. 945-956, 1883
  • Casuisticus adatok a törvényszéki lélektanhoz. Közeg. és Törvény. Orvos., 1885
  • A veszettségről kórokai észleletek alapján. Orvosi Hetilap 30, ss. 909; 929, 1886
  • Önkéntes suggestio hystero-epilepsiás betegnél. Orvosi Hetilap, 1886
  • A veszettsegről kórokai észleletek alapján. Orvosi Hetilap 30, ss. 909; 929, 1886
  • Az alcoholismusról kórokai észleletek és vizsgálatok alapján. Orvosi Hetilap 30, ss. 281; 342, 1886
  • További adatok a veszettség kórokai képéhez. Orvosi Hetilap 31, ss. 89-93, 1887
  • Néhány gyakorlati megjegyzés a hystericáról és hypnotismusról egy castrált hystero epilepsiás eset kapcsán. Orvosi Hetilap 33, ss. 365; 378; 390, 1889
  • Hysteriás látótér éber és hypnotikus állapotban. Orvosi Hetilap, 1890
  • A degeneratív tünetek jelentősége a bűnösségi hajlamnál. Gyógyászat 31, ss. 13-17, 1891
  • A környéki ingerek befolyása az érzékcsalódásokra. Orvosi Hetilap 36, s. 496, 1892
  • A perlekedő tébolyodottságról. Bp, 1893. Online
  • Az elmekórtan haladása. Gyógyászat 35, 1895
  • Gyakorlati elmekórtan. Budapest, Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1897
  • Az orvos működési köre az igazságügyi közszolgálatban. Budapest, 1901
  • A fogságban fejlödő elmebetegségről. Orvostud értek. gyűjt. Magy. orv. Arch., 1901
  • A psychiatria fejlődése hazánkban az utolsó 50 év alatt. Orvosi Hetilap 50, ss. 38-42, 1906
  • Künstlich hervorgerufene Halluzinationen. Centralblatt für Nervenheilkunde und Psychiatrie 29, ss. 209-216, 1906
  • La question de la détention des personnes à responsabilité restreinte et des ivrognes invétérés. Arch. anthrop. crim. 21, ss. 283-95, 1906
  • A tanúzási képességröl. Orvosi Hetilap 51, s. 285, 1907 Online
  • Ueber einzelne motorische Erscheinungen Geisteskranker. Allg. Ztschr. f. Psychiat. 64, ss. 733-760, 1907
  • Rascher Wechsel expansiver und depressiver Zustandsbilder in einem Falle progressiver Paralyse. Zentralblatt für Nervenheilkunde und Psychiatrie 31, ss. 409-11, 1908
  • Die Schutzmassregeln der Gesellschaft gegen die Verbrecher. Monatschr. f. Krim.-Psychol. 8, ss. 529-555, 1911
  • Experimente über das psychogalvanische Reflexphänomen. Journal für Psychologie und Neurologie 18, ss. 186-199, 1911
  • Elmekór- és gyógytan. Budapest, Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1912
  • Az idegbetegségek gyógyítása. Budapest, 1913
  • Ueber Morphinismus. Wien. med. Wchnschr. 64, ss. 2253-2261, 1914

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ernő Emil Moravcsik című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Forrás[szerkesztés]