Aszód

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aszód
A Podmaniczky-Széchenyi-kastély
A Podmaniczky-Széchenyi-kastély
Aszód címere
Aszód címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Aszódi
Jogállás város
Polgármester Sztán István (független)[1]
Irányítószám 2170
Körzethívószám 28
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 6162 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 380,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Aszód (Magyarország)
Aszód
Aszód
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 39′ 05″, k. h. 19° 29′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 05″, k. h. 19° 29′ 22″
Aszód (Pest megye)
Aszód
Aszód
Pozíció Pest megye térképén
Aszód weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aszód témájú médiaállományokat.

Aszód város Pest megyében, az Aszódi járás székhelye.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve az időszakos vízfolyás jelentésű „aszó” főnévből származik – a városon átfolyó Breda-patakot a középkorban Aszónak nevezték.[3]

Fekvése[szerkesztés]

A 3-as számú főút mentén, a Gödöllői-dombság szélén, a Galga völgyében, Gödöllőtől 14, Hatvantól 16 kilométerre található.

Szomszédos települések: Bag, Domony, Hévízgyörk, Iklad, Kartal.

Aszód vasútállomás a MÁV 80a számú a Budapest–Hatvan-vasútvonalán található, illetva a vonalból itt ágazik ki a 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal és a 77-es számú Aszód–Galgamácsa–Vácrátót-vasútvonal (ez utóbbin viszont 2009. december 13-án megszűnt a személyforgalom).

Története[szerkesztés]

Területe az őskor óta lakott: az ásatások bizonysága szerint a neolitikumban i. e. 3500 táján mintegy 400 évig folyamatosan lakott hely volt. Közelében, a Galga mentén bronzkori és vaskori településeket is feltártak. A népvándorlás elején a különböző germán és szarmata népek (főleg a kvádok, illetve a jazigok) határterülete volt; hun, gepida, illetve avar leletek még nem kerültek elő. A honfoglalás idején kapta nevét az Aszóddal szomszédos Kartal község és a környék sok más pontja.

Határában a 13. században a Szent Keresztnek szentelt premontrei monostort építettek, és a rendház köré kisebb település szerveződött (ez a 17. század végéig állt fenn). Magát Aszódot az oklevelek 1401-ben említik először Aza néven, bár feltételezik, hogy már I. István idején lakott hely volt. A török hódoltság idején elnéptelenedett, de a 18. században újra betelepítették. Az új lakosok különféle helyekről érkeztek:

Bádenből és Württembergből német iparosok,
a Felvidékről Aszódra beházasodó Podmaniczky Jánost követő evangélikus parasztok,
Cseh- és Morvaországból jiddisül beszélő zsidók.

A Podmaniczky család birtokai központjává tette a „Galgamente fővárosát” és töretlenül megőrizte a vallásbékét. A fejlődés eredményeként Aszód 1761-ben mezőváros címet kapott, a Podmaniczkyak pedig 1782-ben báróságot.

A város gimnáziumában tanult 1760 és 1764 közt Hajnóczy József, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője.
Petőfi Sándor szülei, Petrovics István és Hruz Mária 1818. szeptember 15-én itt kötöttek házasságot. Petőfi 1835 szeptemberétől 1838 júniusáig volt a gimnázium tanulója Koren István, Domonyban született tanár keze alatt – ő Petőfi kamaszkorának meghatározó személyisége. A későbbi költőóriás Neumann Istvánnénál, egy kelmefestő özvegyénél lakott. Itt írta az évzáró ünnepélyre a „Búcsúzás” című versét. Aszódi diákemlékeiről az Úti emlékekben emlékezik meg abból az alkalomból, hogy 1845 áprilisában, felvidéki útjára indulva a Pesteperjesi postakocsin átutazott a helységen.
Jósika Miklós 1847 tavaszán a Podmaniczky-birtokon kötött házasságot második feleségével, a nála huszonnyolc évvel fiatalabb Podmaniczky Júliával.

Jelentős ipari központ szerepét mutatja, hogy a kiegyezés után téglagyár, nyomda, kocsigyártó műhely, repülőgépgyár (a Lloyd gyár a Monarchia harmadik legnagyobb repülőgyára volt) és több bank is volt a településen. 1884-ben Közép-Európában elsőként nyitottak itt javító-nevelő fiúintézetet.[4]

A 20. század legelején ökumenikus templomot építettek az aszódi Magyar Királyi Javító Intézetben. Az új, neogót stílusú, három hajós templomot a katolikusok Jézus Legszentebb Szíve tiszteletére szentelték fel 1906. június 20-án. 1950-ig miséztek itt a katolikusok, tartották istentiszteleteiket a protestánsok és zsidók. Ezeken a szertartásokon nemcsak a növendékek és az intézet alkalmazottai vettek részt, hanem a környéken lakó hívek is. 1960-ban a már korábban használaton kívül helyezett templomot lerombolták; tégláiból építették fel a szakorvosi rendelőt.
A holokauszt megsemmisítette az aszódi zsidó közösséget: mintegy kétszázan pusztultak el a haláltáborokban.

Aszód 1912-től 1965-ig az Aszódi járás székhelye volt, 1991-ben várossá nyilvánították.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Jelenleg
  • Sztán István (független)
Korábban

2006-2008 Búzás János (FIDESZ)

1990-2006 Bagyin József

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szentháromság-templom
1848-as_emlékpark
Schossberger-sírkápolna (6895. sz. műemlék)
Evangélikus Gimnázium
  • Podmaniczky-kastély: az U alaprajzú, barokk és copf stílusú kastély középrésze egyszintes, szárnyai kétszintesek. A középrészt 1721-ben, a szárnyakat 1772-ben adták át. A nyugati szárny dísztermének freskóit Kracker János Lukács és Zách József festette, 1776-ban.
  • A Podmaniczky–Széchényi-kastély (Zöld-kastély) téglalap alapú, egyemeletes, középrizalitos, késő barokk épület, amit a 18. század végén illesztették a Podmaniczky-kastély északi sarkához. Az épületet 1920-ban gróf Széchenyi Gyula vásárolta meg.
  • Petőfi Múzeum a volt evangélikus iskola épületében (Szontágh lépcső 2.)
  • Kovács Ferenc kétszeres Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész a fiatal Petőfit ábrázoló mellszobra a múzeum előtt,
  • A város fölé emelkedő dombon emelkedő, barokk evangélikus templomot, amit Podmaniczky I. János megrendelésére Antonius mester épített, 1727-ben szentelték fel. A homlokzati tornyos, keletelt (lásd:keletelés) barokk templom két fő érdekessége a faragott faszobrokkal díszített oltár és a márvány keresztelőmedence. A templom mellett áll az új evangélikus gimnázium 1997-ben átadott épülete.
  • Szentháromság-templom: Aszód nyugati részén, az egykori Tabán téren áll a Szentháromság római katolikus templom. Az egyhajós, homlokzati tornyos, barokk épületet 1750-ben szentelték fel.
  • A település fejlődésével a zsidó temető nagyjából a város mértani középpontjába került. A zömében 18–19. századi sírkövek fölé magasodó Schossberger-mauzóleumot báró Schossberger Rezsőné megbízásából Baumhorn Lipót tervezte, 1913-ban. Az 1996-ban fölújított Mártírok Emlékművén a holokauszt áldozatainak nevét vésték márványba.
  • Petőfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium Schulek János építész tervei alapján emelt, két emeletes épületét 1931-ben adták át. Jelenleg a megyei önkormányzat két tannyelvű (francia) gimnáziumának, általános tagozatának és egy szakközépiskolának ad otthont. Az udvarán álló, 1939-ben leleplezett, egész alakos Petőfi-szobor Morzsa-Morhardt Gyula műve.
  • Közép-Európa első fiúnevelő intézetét 1884-ben alapította Pauler Tivadar igazságügyi miniszter a fiatalkorú bűnelkövetők nevelésére, oktatására, képzésére. Ennek érdekében az intézetben többféle oktató-nevelő intézmény:
általános iskola,
szakiskola,
speciális szakiskola,
mezőgazdasági részleg (tangazdasággal és tanműhellyel)
kapott helyett. 1996 május 1. óta ez Magyarországon az egyetlen olyan intézmény, amelyben a fiatalkorúak bíróságán 1–3 évre ítélt, 14–19 éves fiúk komplex és differenciált fejlesztésével :próbálkoznak. Az épület előzetes egyeztetés után tekinthető meg.
  • Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma és Kollégiuma (Nagy Tamás Ybl-díjas építész tervei alapján 1997-ben készült el).
  • A Fő téren emelt első világháborús emlékművet (Morzsa-Morhardt Gyula alkotását) a második világháború után lebontották; a helyén 1989 óta a két világháború áldozatairól együttesen :megemlékező háborús emlékmű áll. A tér fontosabb épületei:
polgármesteri hivatal,
helyőrségi klub az egykori Korona étterem klasszicista épületében,
stilizált homlokzat az egykori Petrovics-mészárszék emlékére (1998-ban építették).
  • A Fő utca és a Fő tér sarkán nyíló Malom közben berendezett Elektromos Gyűjtemény – mint neve is mutatja – főleg villamos berendezéseket mutat be.
  • A járási főszolgabíró egykori hivatalának épületében rendezték be a városi művelődési házat (a zeneiskolával és a könyvtárral). Az épület dísze a bejárat fölötti timpanonban Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye homokkőből kifaragott, festett címere.
  • A Fő utca fő érdekessége a 19. század elején-közepén kialakult zártsorú beépítés. Több épület homlokzatát párkányok, illetve stukkók díszítik. A legtöbb ház sárga, illetve zöld. A Fő u. 5. falán emléktábla tájékoztat arról, hogy diákéveiben itt lakott Petőfi Sándor.

Sportélete[szerkesztés]

Labdarúgó-csapata az Aszódi FC.

Híres lakói[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Egyéb[szerkesztés]

Az aszódi római katolikus egyházközség a váci egyházmegyéhez, azon belül a hatvani esperesi kerülethez tartozik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Magyar Petőfi Múzeum – A Petőfi Múzeum szórólapja
  4. Aszódi Javítóintézet
  5. Nyárádszereda. text/html. (Hozzáférés: 2015. július 20.)

Források[szerkesztés]

  • Magyar Petőfi Múzeum – A Petőfi Múzeum szórólapja

További információk[szerkesztés]