Ugrás a tartalomhoz

Aszód

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a Pest vármegyei Aszód településről szól. Hasonló címmel lásd még: Ekecs (amelyhez hozzá tartozik Aszódpuszta).
Aszód
A Podmaniczky-Széchenyi-kastély
A Podmaniczky-Széchenyi-kastély
Aszód címere
Aszód címere		 Aszód zászlaja
Aszód zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásAszódi
Jogállásváros
PolgármesterGyőrfiné dr. Hajdú Szilvia (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2170
Körzethívószám28
Testvértelepülései
Lista
Nyárádszereda
Népesség
Teljes népesség6129 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség380,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 39′ 05″, k. h. 19° 29′ 22″47.651389°N 19.489444°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 05″, k. h. 19° 29′ 22″47.651389°N 19.489444°E
Aszód (Pest vármegye)
Aszód
Aszód
Pozíció Pest vármegye térképén
Aszód weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aszód témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Aszód város Pest vármegyében, az Aszódi járás székhelye és második legnépesebb települése Tura után.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve az időszakos vízfolyás jelentésű „aszó” főnévből származik – a városon átfolyó Breda-patakot a középkorban Aszónak nevezték.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

A Gödöllői-dombság keleti szélén fekszik, a Galga folyó völgyében, Gödöllőtől 14, Hatvantól 16 kilométerre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Kálló, északkelet felől Kartal, délkelet felől Hévízgyörk, dél felől Bag, nyugat felől Domony, északnyugat felől pedig Iklad.

Aszód és környékének térképe

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3-as főút, mely a központján is áthalad. Déli határszéle közelében elhalad az M3-as autópálya is, melynek legközelebbi csomópontja Bagnál van. Balassagyarmattal a várost a 2108-as, Verseggel a 2109-es út köti össze, és érinti még a határszélét a Domonyra vezető 21 115-ös számú mellékút is.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 80a számú Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal, illetve a 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal érinti, melyeknek egy közös megállójuk van itt. Aszód vasútállomás a belterület délkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 3-as főút és a 2109-es út körforgalmából délnek kiágazó 31 309-es számú mellékút teszi lehetővé. Itt van az egyik végállomása a 75-ös számú Aszód–Vácrátót-vasútvonalnak is.

Története

[szerkesztés]

Területe az őskor óta lakott: az ásatások bizonysága szerint a neolitikumban i. e. 3500 táján mintegy 400 évig folyamatosan lakott hely volt. Közelében, a Galga mentén bronzkori és vaskori településeket is feltártak. A népvándorlás elején a különböző germán és szarmata népek (főleg a kvádok, illetve a jazigok) határterülete volt; hun, gepida, illetve avar leletek még nem kerültek elő. A honfoglalás idején kapta nevét az Aszóddal szomszédos Kartal község és a környék sok más pontja.

Határában a 13. században a Szent Keresztnek szentelt premontrei monostort építettek, és a rendház köré kisebb település szerveződött (ez a 17. század végéig állt fenn). Magát Aszódot az oklevelek 1401-ben említik először Aza néven, bár feltételezik, hogy már I. István idején lakott hely volt. A török hódoltság idején elnéptelenedett, de a 18. században újra betelepítették. Az új lakosok különféle helyekről érkeztek:

Bádenből és Württembergből német iparosok,
a Felvidékről Aszódra beházasodó Podmaniczky Jánost követő evangélikus parasztok,
Cseh- és Morvaországból jiddisül beszélő zsidók.

A Podmaniczky család birtokai központjává tette a „Galgamente fővárosát” és töretlenül megőrizte a vallásbékét. A fejlődés eredményeként Aszód 1761-ben mezőváros címet kapott, a Podmaniczkyak pedig 1782-ben báróságot.

A város gimnáziumában tanult 1760 és 1764 közt Hajnóczy József, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője.
Petőfi Sándor szülei, Petrovics István és Hruz Mária 1818. szeptember 15-én itt kötöttek házasságot. Petőfi 1835 szeptemberétől 1838 júniusáig volt a gimnázium tanulója Koren István, Domonyban született tanár keze alatt – ő Petőfi kamaszkorának meghatározó személyisége. A későbbi költőóriás Neumann Istvánnénál, egy kelmefestő özvegyénél lakott. Itt írta az évzáró ünnepélyre a „Búcsúzás” című versét. Aszódi diákemlékeiről az Úti emlékekben emlékezik meg abból az alkalomból, hogy 1845 áprilisában, felvidéki útjára indulva a Pest–eperjesi postakocsin átutazott a helységen.
Jósika Miklós 1847 tavaszán a Podmaniczky-birtokon kötött házasságot második feleségével, a nála huszonnyolc évvel fiatalabb Podmaniczky Júliával.

Jelentős ipari központ szerepét mutatja, hogy a kiegyezés után téglagyár, nyomda, kocsigyártó műhely, repülőgépgyár (a Lloyd gyár a Monarchia harmadik legnagyobb repülőgyára volt) és több bank is volt a településen. 1884-ben Közép-Európában elsőként nyitottak itt javító-nevelő fiúintézetet.[4]

A 20. század legelején ökumenikus templomot építettek az aszódi Magyar Királyi Javító Intézetben. Az új, neogót stílusú, három hajós templomot a katolikusok Jézus Legszentebb Szíve tiszteletére szentelték fel 1906. június 20-án. 1950-ig miséztek itt a katolikusok, tartották istentiszteleteiket a protestánsok és zsidók. Ezeken a szertartásokon nemcsak a növendékek és az intézet alkalmazottai vettek részt, hanem a környéken lakó hívek is. 1960-ban a már korábban használaton kívül helyezett templomot lebontották; tégláiból építették fel a szakorvosi rendelőt.
A holokauszt megsemmisítette az aszódi zsidó közösséget: mintegy kétszázan pusztultak el a haláltáborokban.

Aszód 1912-től 1965-ig az Aszódi járás székhelye volt, 1991-ben várossá nyilvánították.

Politika

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bagyin József (független)[5]
  • 1994–1998: Bagyin József (független)[6]
  • 1998–2002: Bagyin József (független)[7]
  • 2002–2006: Bagyin József (független)[8]
  • 2006–2008: Búzás János (független)[9]
  • 2008–2010: Sztán István (független)[10]
  • 2010–2014: Sztán István (független)[11]
  • 2014–2019: Sztán István (független)[12]
  • 2019–2024: Dr. Pénzes Tiborc Szabolcs (független)[13]
  • 2024– : Győrfiné dr. Hajdú Szilvia (Fidesz-KDNP)[1]

A 2006. október 1-jén megtartott polgármester-választás érdekessége volt, hogy bár több mint 2500 lakos járult az urnákhoz, egyetlen szavazatnyi különbség döntött az első és a második helyezett – a győztes Búzás János és Sztán István független jelöltek – között (863:862), és a választás harmadik, úgyszintén független indulója, Kovács Tamás is csak kevéssel lemaradva (804 szavazattal) végzett a harmadik helyen.[9] A rendkívül szoros eredmény nyilván rányomta a bélyegét a helyi közéletre az elkövetkező időszakban is: Búzás polgármester ugyanis alig másfél év után lemondott,[14] emiatt pedig 2008. július 13-án időközi polgármester-választást kellett tartani a városban.[10] A választáson Sztán István és egy negyedik aspiráns indult a tisztségért, de előbbi magabiztos győzelmet aratott, mindössze két szavazata hiányzott a kétharmados, minősített többségű eredmény eléréséhez.[10]

A 2019-es önkormányzati választás eredménye

[szerkesztés]
  • A polgármester-választás eredménye[15]
Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Dr. Pénzes Tiborc Szabolcs Független 1177 44,94%
Sztán István Független 1003 38,3%
Végvári Tamás DK – Jobbik – LMP – MSZP – Párbeszéd 255 9,74%
Csányi Géza László Galga Moped Klub 184 7,03%
Összesen 2619 100%
  • A képviselőtestület-választás eredménye[16]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  Független 9 P                
  Fidesz–KDNP 1                  

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
6163
6168
6204
6148
6116
6129
201320142021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,8% németnek, 0,6% románnak, 0,4% ruszinnak, 0,3% szlováknak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,4%, református 5,7%, evangélikus 17,3%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 12% (25,8% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,9% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,1% szerbnek, 4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29% volt római katolikus, 16,5% evangélikus, 5,1% református, 0,8% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,8% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 11% felekezeten kívüli (34,4% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Podmaniczky-kastély: az U alaprajzú, barokk és copf stílusú kastély középrésze egyszintes, szárnyai kétszintesek. A középrészt 1721-ben, a szárnyakat 1772-ben adták át. A nyugati szárny dísztermének freskóit Kracker János Lukács és Zách József festette 1776-ban.
  • A Podmaniczky–Széchényi-kastély (Zöld-kastély) téglalap alapú, egyemeletes, középrizalitos, késő barokk épület, amelyet a 18. század végén illesztettek a Podmaniczky-kastély északi sarkához. Az épületet 1920-ban gróf Széchenyi Gyula vásárolta meg.
  • Petőfi Múzeum a volt evangélikus iskola épületében (Szontágh lépcső 2.)
  • Kovács Ferenc kétszeres Munkácsy Mihály-díjas szobrászművésznek a fiatal Petőfit ábrázoló mellszobra a múzeum előtt
  • A Podmaniczky I. János megrendelésére Antonius mester által épített, a város fölé emelkedő dombon álló barokk evangélikus templomot 1727-ben szentelték fel. A homlokzati tornyos, keletelt (lásd:keletelés) barokk templom két fő érdekessége a faragott faszobrokkal díszített oltár és a márvány keresztelőmedence. A templom mellett áll az új evangélikus gimnázium 1997-ben átadott épülete.
  • Szentháromság-templom: Aszód nyugati részén, az egykori Tabán téren áll a római katolikus Szentháromság-templom. Az egyhajós, homlokzati tornyos, barokk épületet 1750-ben szentelték fel.
  • A település fejlődésével a zsidó temető nagyjából a város mértani középpontjába került. A zömében 18–19. századi sírkövek fölé magasodó Schossberger-mauzóleumot báró Schossberger Rezsőné megbízásából Baumhorn Lipót tervezte 1913-ban. Az 1996-ban fölújított Mártírok Emlékművén a holokauszt áldozatainak nevét vésték márványba.
  • A Petőfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium Schulek János építész tervei alapján emelt, két emeletes épületét 1931-ben adták át. Jelenleg a vármegyei önkormányzat két tannyelvű (francia) gimnáziumának, általános tagozatának és egy szakközépiskolának ad otthont. Az udvarán álló, 1939-ben leleplezett egész alakos Petőfi-szobor Morzsa-Morhardt Gyula műve.
  • Közép-Európa első fiúnevelő intézetét 1884-ben alapította Pauler Tivadar igazságügyi miniszter a fiatalkorú bűnelkövetők nevelésére, oktatására, képzésére. Az intézetben többféle oktató-nevelő intézmény kapott helyet: általános iskola, szakiskola, speciális szakiskola, mezőgazdasági részleg (tangazdasággal és tanműhellyel). 1996. május 1. óta ez Magyarországon az egyetlen olyan intézmény, amelyben a fiatalkorúak bíróságán 1–3 évre ítélt, 14–19 éves fiúk komplex és differenciált fejlesztésével próbálkoznak. Az épület előzetes egyeztetés után tekinthető meg.
  • Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma és Kollégiuma Nagy Tamás Ybl-díjas építész tervei alapján 1997-ben készült el.
  • A Fő téren emelt első világháborús emlékművet (Morzsa-Morhardt Gyula alkotását) a második világháború után lebontották; a helyén 1989 óta a két világháború áldozatairól együtt megemlékező háborús emlékmű áll. A tér fontosabb épületei: polgármesteri hivatal, helyőrségi klub az egykori Korona étterem klasszicista épületében, stilizált homlokzat az egykori Petrovics-mészárszék emlékére (1998-ban építették).
  • A Fő utca és a Fő tér sarkán nyíló Malom közben berendezett Elektromos Gyűjtemény – mint neve is mutatja – főleg villamos berendezéseket mutat be.
  • A járási főszolgabíró egykori hivatalának épületében rendezték be a városi művelődési házat (a zeneiskolával és a könyvtárral). Az épület dísze a bejárat fölötti timpanonban Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye homokkőből faragott, festett címere.
  • A Fő utca fő érdekessége a 19. század elején-közepén kialakult zártsorú beépítés. Több épület homlokzatát párkányok, illetve stukkók díszítik. A legtöbb ház sárga, illetve zöld. A Fő u. 5. falán emléktábla tájékoztat arról, hogy diákéveiben itt lakott Petőfi Sándor.

Képgaléria

[szerkesztés]
  • A Városháza az előtte kialakított díszparkkal
    A Városháza az előtte kialakított díszparkkal
  • A Szentháromság-templom
    A Szentháromság-templom
  • Az 1848-as emlékpark
    Az 1848-as emlékpark
  • A Schossberger-sírkápolna (6895. sz. műemlék)
    A Schossberger-sírkápolna (6895. sz. műemlék)
  • Díszpark a központban
    Díszpark a központban
  • Szépen felújított nagypolgári lakóház Aszód főterén
    Szépen felújított nagypolgári lakóház Aszód főterén
  • Díszóra Aszód főtéri parkjában
    Díszóra Aszód főtéri parkjában
  • Szív alakú szerelemlakat-tartó állvány Aszód féterén
    Szív alakú szerelemlakat-tartó állvány Aszód féterén
  • Petőfi emlékhely Aszód belvárosában
    Petőfi emlékhely Aszód belvárosában
  • Kómár Gyula állatorvps mellszobra
    Kómár Gyula állatorvps mellszobra

Sportélete

[szerkesztés]

Labdarúgó-csapata az Aszódi FC.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Híres lakói

[szerkesztés]
  • Itt született 1861-ben Berczeller Imre (névváltozata: Berczeller Dávid) szülész-nőgyógyász, kórházi főorvos
  • Itt született Hevesi Simon, született Handler (1868. március 22.) magyar–zsidó hittudós teológus és filozófus, rabbi, egyetemi tanár.
  • Itt született 1893-ban Csoór Lajos magyar újságíró, lapszerkesztő, lapkiadó, országgyűlési képviselő.
  • Itt született 1929. február 18-án Horváth Ernő biológus, muzeológus.
  • Itt született 1929. október 19-én Burger Kálmán kémikus, az MTA tagja.

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Egyéb

[szerkesztés]

Az aszódi római katolikus egyházközség a váci egyházmegyéhez, azon belül a hatvani esperesi kerülethez tartozik.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Magyar Petőfi Múzeum – A Petőfi Múzeum szórólapja
  4. ↑ Aszódi Javítóintézet. [2011. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 24.)
  5. ↑ Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  7. ↑ Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. ↑ Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  9. ↑ a b Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  10. ↑ a b c Aszód települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. július 27. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  11. ↑ Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  12. ↑ Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  13. ↑ Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
  14. ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  15. ↑ https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=006&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=14&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=294&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vltId=687&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1
  16. ↑ https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=006&p_r_p__prpMegyeKod=14#_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tableTop
  17. ↑ Aszód Helységnévtár
  18. ↑ Aszód Helységnévtár
  19. ↑ a b c Testvérvárosok. (Hozzáférés: 2020. július 31.)

Források

[szerkesztés]
  • Magyar Petőfi Múzeum – A Petőfi Múzeum szórólapja

További információk

[szerkesztés]

|

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aszód&oldid=27430231”