Aszód
| Aszód | |||
 | |||
| A Podmaniczky-Széchenyi-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Aszódi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Dr. Pénzes Tiborc Szabolcs (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2170 | ||
| Körzethívószám | 28 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6233 fő (2022. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 380,25 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Aszód
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 39′ 05″, k. h. 19° 29′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 05″, k. h. 19° 29′ 22″ | |||
Aszód
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Aszód weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aszód témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Aszód város Pest vármegyében, az Aszódi járás székhelye és második legnépesebb települése Tura után.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve az időszakos vízfolyás jelentésű „aszó” főnévből származik – a városon átfolyó Breda-patakot a középkorban Aszónak nevezték.[3]
Fekvése[szerkesztés]
A Gödöllői-dombság keleti szélén fekszik, a Galga folyó völgyében, Gödöllőtől 14, Hatvantól 16 kilométerre.
A közvetlenül határos települések: észak felől Kálló, északkelet felől Kartal, délkelet felől Hévízgyörk, dél felől Bag, nyugat felől Domony, északnyugat felől pedig Iklad.
Megközelítése[szerkesztés]
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3-as főút, mely a központján is áthalad. Déli határszéle közelében elhalad az M3-as autópálya is, melynek legközelebbi csomópontja Bagnál van. Balassagyarmattal a várost a 2108-as, Verseggel a 2109-es út köti össze, és érinti még a határszélét a Domonyra vezető 21 115-ös számú mellékút is.
A hazai vasútvonalak közül a MÁV 80a számú a Budapest–Hatvan-vasútvonal, illetve a 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal érinti, melyeknek egy közös megállójuk van itt. Aszód vasútállomás a belterület délkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 3-as főút és a 2109-es út körforgalmából délnek kiágazó 31 309-es számú mellékút teszi lehetővé. Itt van az egyik végállomása az Aszód–Galgamácsa–Vácrátót-vasútvonalnak is.
Története[szerkesztés]
Területe az őskor óta lakott: az ásatások bizonysága szerint a neolitikumban i. e. 3500 táján mintegy 400 évig folyamatosan lakott hely volt. Közelében, a Galga mentén bronzkori és vaskori településeket is feltártak. A népvándorlás elején a különböző germán és szarmata népek (főleg a kvádok, illetve a jazigok) határterülete volt; hun, gepida, illetve avar leletek még nem kerültek elő. A honfoglalás idején kapta nevét az Aszóddal szomszédos Kartal község és a környék sok más pontja.
Határában a 13. században a Szent Keresztnek szentelt premontrei monostort építettek, és a rendház köré kisebb település szerveződött (ez a 17. század végéig állt fenn). Magát Aszódot az oklevelek 1401-ben említik először Aza néven, bár feltételezik, hogy már I. István idején lakott hely volt. A török hódoltság idején elnéptelenedett, de a 18. században újra betelepítették. Az új lakosok különféle helyekről érkeztek:
- Bádenből és Württembergből német iparosok,
- a Felvidékről Aszódra beházasodó Podmaniczky Jánost követő evangélikus parasztok,
- Cseh- és Morvaországból jiddisül beszélő zsidók.
A Podmaniczky család birtokai központjává tette a „Galgamente fővárosát” és töretlenül megőrizte a vallásbékét. A fejlődés eredményeként Aszód 1761-ben mezőváros címet kapott, a Podmaniczkyak pedig 1782-ben báróságot.
- A város gimnáziumában tanult 1760 és 1764 közt Hajnóczy József, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője.
- Petőfi Sándor szülei, Petrovics István és Hruz Mária 1818. szeptember 15-én itt kötöttek házasságot. Petőfi 1835 szeptemberétől 1838 júniusáig volt a gimnázium tanulója Koren István, Domonyban született tanár keze alatt – ő Petőfi kamaszkorának meghatározó személyisége. A későbbi költőóriás Neumann Istvánnénál, egy kelmefestő özvegyénél lakott. Itt írta az évzáró ünnepélyre a „Búcsúzás” című versét. Aszódi diákemlékeiről az Úti emlékekben emlékezik meg abból az alkalomból, hogy 1845 áprilisában, felvidéki útjára indulva a Pest–eperjesi postakocsin átutazott a helységen.
- Jósika Miklós 1847 tavaszán a Podmaniczky-birtokon kötött házasságot második feleségével, a nála huszonnyolc évvel fiatalabb Podmaniczky Júliával.
Jelentős ipari központ szerepét mutatja, hogy a kiegyezés után téglagyár, nyomda, kocsigyártó műhely, repülőgépgyár (a Lloyd gyár a Monarchia harmadik legnagyobb repülőgyára volt) és több bank is volt a településen. 1884-ben Közép-Európában elsőként nyitottak itt javító-nevelő fiúintézetet.[4]
- A 20. század legelején ökumenikus templomot építettek az aszódi Magyar Királyi Javító Intézetben. Az új, neogót stílusú, három hajós templomot a katolikusok Jézus Legszentebb Szíve tiszteletére szentelték fel 1906. június 20-án. 1950-ig miséztek itt a katolikusok, tartották istentiszteleteiket a protestánsok és zsidók. Ezeken a szertartásokon nemcsak a növendékek és az intézet alkalmazottai vettek részt, hanem a környéken lakó hívek is. 1960-ban a már korábban használaton kívül helyezett templomot lerombolták; tégláiból építették fel a szakorvosi rendelőt.
- A holokauszt megsemmisítette az aszódi zsidó közösséget: mintegy kétszázan pusztultak el a haláltáborokban.
Aszód 1912-től 1965-ig az Aszódi járás székhelye volt, 1991-ben várossá nyilvánították.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Bagyin József (független)[5]
- 1994–1998: Bagyin József (független)[6]
- 1998–2002: Bagyin József (független)[7]
- 2002–2006: Bagyin József (független)[8]
- 2006–2008: Búzás János (független)[9]
- 2008–2010: Sztán István (független)[10]
- 2010–2014: Sztán István (független)[11]
- 2014–2019: Sztán István (független)[12]
- 2019-től: Dr. Pénzes Tiborc Szabolcs (független)[1]
A 2006. október 1-jén megtartott polgármester-választás érdekessége volt, hogy bár több mint 2500 lakos járult az urnákhoz, egyetlen szavazatnyi különbség döntött az első és a második helyezett – a győztes Búzás János és Sztán István független jelöltek – között (863:862), és a választás harmadik, úgyszintén független indulója, Kovács Tamás is csak kevéssel lemaradva (804 szavazattal) végzett a harmadik helyen.[9] A rendkívül szoros eredmény nyilván rányomta a bélyegét a helyi közéletre az elkövetkező időszakban is: Búzás polgármester ugyanis alig másfél év után lemondott,[13] emiatt pedig 2008. július 13-án időközi polgármester-választást kellett tartani a városban.[10] A választáson Sztán István és egy negyedik aspiráns indult a tisztségért, de előbbi magabiztos győzelmet aratott, mindössze két szavazata hiányzott a kétharmados, minősített többségű eredmény eléréséhez.[10]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 6163 | 6168 | 6204 | 6233 |
| 2013 | 2014 | 2021 | 2022 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,8% németnek, 0,6% románnak, 0,4% ruszinnak, 0,3% szlováknak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,4%, református 5,7%, evangélikus 17,3%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 12% (25,8% nem nyilatkozott).[14]
Nevezetességei[szerkesztés]
_2.jpg)
- Podmaniczky-kastély: az U alaprajzú, barokk és copf stílusú kastély középrésze egyszintes, szárnyai kétszintesek. A középrészt 1721-ben, a szárnyakat 1772-ben adták át. A nyugati szárny dísztermének freskóit Kracker János Lukács és Zách József festette, 1776-ban.
- A Podmaniczky–Széchényi-kastély (Zöld-kastély) téglalap alapú, egyemeletes, középrizalitos, késő barokk épület, amit a 18. század végén illesztették a Podmaniczky-kastély északi sarkához. Az épületet 1920-ban gróf Széchenyi Gyula vásárolta meg.
- Petőfi Múzeum a volt evangélikus iskola épületében (Szontágh lépcső 2.)
- Kovács Ferenc kétszeres Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész a fiatal Petőfit ábrázoló mellszobra a múzeum előtt,
- A város fölé emelkedő dombon emelkedő, barokk evangélikus templomot, amit Podmaniczky I. János megrendelésére Antonius mester épített, 1727-ben szentelték fel. A homlokzati tornyos, keletelt (lásd:keletelés) barokk templom két fő érdekessége a faragott faszobrokkal díszített oltár és a márvány keresztelőmedence. A templom mellett áll az új evangélikus gimnázium 1997-ben átadott épülete.
- Szentháromság-templom: Aszód nyugati részén, az egykori Tabán téren áll a Szentháromság római katolikus templom. Az egyhajós, homlokzati tornyos, barokk épületet 1750-ben szentelték fel.
- A település fejlődésével a zsidó temető nagyjából a város mértani középpontjába került. A zömében 18–19. századi sírkövek fölé magasodó Schossberger-mauzóleumot báró Schossberger Rezsőné megbízásából Baumhorn Lipót tervezte, 1913-ban. Az 1996-ban fölújított Mártírok Emlékművén a holokauszt áldozatainak nevét vésték márványba.
- Petőfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium Schulek János építész tervei alapján emelt, két emeletes épületét 1931-ben adták át. Jelenleg a vármegyei önkormányzat két tannyelvű (francia) gimnáziumának, általános tagozatának és egy szakközépiskolának ad otthont. Az udvarán álló, 1939-ben leleplezett, egész alakos Petőfi-szobor Morzsa-Morhardt Gyula műve.
- Közép-Európa első fiúnevelő intézetét 1884-ben alapította Pauler Tivadar igazságügyi miniszter a fiatalkorú bűnelkövetők nevelésére, oktatására, képzésére. Ennek érdekében az intézetben többféle oktató-nevelő intézmény:
- általános iskola,
- szakiskola,
- speciális szakiskola,
- mezőgazdasági részleg (tangazdasággal és tanműhellyel)
- kapott helyet. 1996 május 1. óta ez Magyarországon az egyetlen olyan intézmény, amelyben a fiatalkorúak bíróságán 1–3 évre ítélt, 14–19 éves fiúk komplex és differenciált fejlesztésével :próbálkoznak. Az épület előzetes egyeztetés után tekinthető meg.
- Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma és Kollégiuma (Nagy Tamás Ybl-díjas építész tervei alapján 1997-ben készült el).
- A Fő téren emelt első világháborús emlékművet (Morzsa-Morhardt Gyula alkotását) a második világháború után lebontották; a helyén 1989 óta a két világháború áldozatairól együttesen :megemlékező háborús emlékmű áll. A tér fontosabb épületei:
- polgármesteri hivatal,
- helyőrségi klub az egykori Korona étterem klasszicista épületében,
- stilizált homlokzat az egykori Petrovics-mészárszék emlékére (1998-ban építették).
- A Fő utca és a Fő tér sarkán nyíló Malom közben berendezett Elektromos Gyűjtemény – mint neve is mutatja – főleg villamos berendezéseket mutat be.
- A járási főszolgabíró egykori hivatalának épületében rendezték be a városi művelődési házat (a zeneiskolával és a könyvtárral). Az épület dísze a bejárat fölötti timpanonban Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye homokkőből kifaragott, festett címere.
- A Fő utca fő érdekessége a 19. század elején-közepén kialakult zártsorú beépítés. Több épület homlokzatát párkányok, illetve stukkók díszítik. A legtöbb ház sárga, illetve zöld. A Fő u. 5. falán emléktábla tájékoztat arról, hogy diákéveiben itt lakott Petőfi Sándor.
Sportélete[szerkesztés]
Labdarúgó-csapata az Aszódi FC.
Híres lakói[szerkesztés]
- Aszódról származik Podmaniczky Frigyes, akit Krúdy Gyula Budapest „vőlegényének” nevezett.
- Itt töltötte diákéveinek egy részét Hajnóczy József.
- Itt született 1893-ban Csoór Lajos magyar újságíró, lapszerkesztő, lapkiadó, országgyűlési képviselő.
- Itt született 1929. február 18-án Horváth Ernő biológus, muzeológus.
- Itt született 1929. október 19-én Burger Kálmán kémikus, az MTA tagja.
- Itt született Hevesi Simon, született Handler (1868. március 22) magyar–zsidó hittudós teológus és filozófus, rabbi, egyetemi tanár.
- Ide járt iskolába 1836-tól 1839-ig Petőfi Sándor.
- Itt vette feleségül Jósika Miklós Podmaniczky Júliát.
- Itt járt gimnáziumba 1937-1938 folyamán Würtzler Arisztid magyar-amerikai hárfaművész.
- Itt járt gimnáziumba Huszárik Zoltán.
- A negyvenes évek végén az aszódi gimnázium tanára volt Schéner Mihály.
- Itt járt egy ideig gimnáziumba Sára Sándor.
- Aszódi származású a híres operaénekes, tenor, a város díszpolgára, Mukk József.
Testvérvárosai[szerkesztés]
Egyéb[szerkesztés]
Az aszódi római katolikus egyházközség a váci egyházmegyéhez, azon belül a hatvani esperesi kerülethez tartozik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
- ↑ 16188, 2022. november 9.
- ↑ Magyar Petőfi Múzeum – A Petőfi Múzeum szórólapja
- ↑ Aszódi Javítóintézet. [2011. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 24.)
- ↑ Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ a b Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ a b c Aszód települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. július 27. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
- ↑ Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
- ↑ Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 4.)
- ↑ Aszód Helységnévtár
- ↑ a b c Testvérvárosok. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
Források[szerkesztés]
- Magyar Petőfi Múzeum – A Petőfi Múzeum szórólapja
További információk[szerkesztés]
- Aszód Önkormányzatának honlapja
- Aszód, webes térinformatikai adatbázis és kereső
- Aszód.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Aszodinfo.hu - Független hírportál
- Az aszódi futball klub hivatalos honlapja
- Térkép Kalauz – Aszód
- Petőfi Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely, Aszód
- Szentháromság templom
|
