Hevesi Simon
| Hevesi Simon | |
 | |
| Született | Handler Simon 1868. március 22.[1][2][3] Aszód |
| Elhunyt | 1943. február 1. (74 évesen)[1][2][3] Budapest[4] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Hevesi Ferenc |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hevesi Simon, születési és 1905-ig használt nevén Handler Simon[5] (Aszód, 1868. március 22. – Budapest, Terézváros, 1943. február 1.)[6] magyar–zsidó hittudós teológus és filozófus, rabbi, egyetemi tanár, Hevesi Ferenc (1898–1952) főrabbi apja.
Élete[szerkesztés]
Handler Márk (1837–1911) rabbi és Rosenberg Julianna fiaként született. Az Országos Rabbiképző Intézetben tanult, ahol többek között a jeles tudós, Bacher Vilmos tanítványa volt. 1892-ben a Budapesti Tudományegyetemen doktori fokozatot szerzett filozófiából, és ezt követően, 1894-ben rabbivá avatták. 1894 és 1897 között Kassán, 1897 és 1905 között – Venetianer Lajos utódjaként – Lugoson szolgált rabbiként. 1905-ben választotta a Dohány utcai zsinagóga rabbijává a Pesti Izraelita Hitközség. Az Országos Rabbiképző Intézet tanára és vezérlő bizottságának tagja, a Magyar-Zsidó Szemle, a Hacófe, a Jabneh homiletikai folyóirat társszerkesztője, az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat választmányi tagja. A magyar-zsidó társadalmi és kulturális élet egyik vezető egyénisége. Ő alapította meg az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesületet, mely vezetése alatt a magyar zsidóság egyik igen jelentős kultúrintézményévé fejlődött. Élénken részt vesz a Mikéfe munkásságában is. 1927-ben a Pesti Izraelita Hitközség akkori vezetősége őt kívánta jelöltetni a felsőház tagságára, de az elektorok Lőw Immánuel szegedi főrabbit választották meg. A hitélet terén kifejtett érdemes munkásságát azzal jutalmazta meg ez után a Pesti Izraelita Hitközség, hogy vezető főrabbinak nevezte ki. Kiváló hitszónok.
Felesége Bródy Janka volt. Gyermekeik: Jenő (1895–?), Ferenc (1898–1952) és Imre (1904–1998).
Művei[szerkesztés]
Tudományos és ünnepi cikkei, vallásbölcseleti tanulmányai részben magyar, részben héber nyelven jelentek meg. Jób könyvének problémájáról, Kantról és Majmuni útmutatójáról írt művei a bölcseleti irodalom jelentős alkotásai közé tartoznak.
Főbb művei:
- Sir ha-Sirim (1892)
- Versek. Elbeszélő költemények (1904)
- Jób könyvének problémája (1905)
- Vallástani előkészítő a konfirmáns leányok számára (1914);
- Der Grundgedanke des Buches Hiob. Budapest, 1914
- Etika a Talmudban (Blau Lajossal és Weisz Miksával együtt 1920)
- Kant Immanuel (1925)
- Dalalat Alhairin (1928)
Szerkesztett műve: Magyar zsidó hadi archivum almanachja. 1914–1916. Budapest, 1916. Magyar zsidó hadi archivum és O. M. I. K. E. 4°. 158 l.
Fordítása: Jób könyve. Fordította Hevesi (Handler) Simon. (8-r. 70, 1 l.) Lugos, 1904.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://www.deutsche-biographie.de/pnd173334652.html, 2018. július 31.
- ↑ a b Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 95205/1905. MNL-OL 30795. mikrofilm 996. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 13. oldal 35. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 120/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
Források[szerkesztés]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 363. o. Online elérés
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- [1]
