Újvári Péter
| Újvári Péter | |
 | |
| Arcképe | |
| Született |
Groszman Pinkász Lébi 1869. április 24.[1][2] Tolcsva |
| Elhunyt |
1931. január 16. (61 évesen)[1][2] Budapest VI. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Frank Janka |
| Gyermekei |
Ujvári Imre Újvári László N. Ujvári Magda |
| Foglalkozása | |
| Sírhely | Kozma utcai izraelita temető (15. parcella, 2. sor, 26. sírhely) |
Újvári Péter, olykor Ujvári, születési és 1913-ig használt nevén Groszman Péter, onnantól hivatalosan Ujváry[3] (Tolcsva, 1869. április 24.[4] – Budapest, Terézváros, 1931. január 16.)[5] magyar újságíró, író. Ujvári Imre és Újvári László újságírók és N. Ujvári Magda szerkesztő édesapja.
Életútja[szerkesztés]
Grossmann Vilmos érsekújvári ortodox rabbi és Ettinger Sarolta fia. Tanulmányait a nagysurányi, a váci és miskolci jesivákban végezte.[6] 1889-től a Szegedi Híradónál dolgozott, később a lap helyettes szerkesztője lett, majd a Szeged és Vidéke munkatársa lett mint felelős szerkesztő. 1901-ben indított irodalmi folyóiratot Szegeden Magyar Szó címmel. 1906-ban egyik alapítója volt a Magyarországi Hírlapírók Országos Szervezetének. 1907-től Budapesten dolgozott, mint a Magyar Hírlap, később pedig mint a Budapest vezércikkírója. 1915-ben megválasztották a Budapesti Hírlapírók Egyesületének a titkárává. 1919-ben képes hetilapot indított útjára Szombat címmel. 1920-tól vezércikkírója volt Kolozsvárott az Új Keletnek. 1923-ban Szlovákiába telepedett át és ott szerkesztett különféle lapokat. 1926-tól Budapesten az Országos Egyetértésnek előbb főszerkesztője, utóbb főmunkatársa lett. Az első világháború után írásaiban többek között az antiszemitizmus ellen is fellépett. Regényei és elbeszélései elsősorban zsidó tárgyúak. Szerkesztette a Magyar zsidó lexikont is. Halálát gyomorfekély okozta.
Fontosabb művei[szerkesztés]
- A mécs mellett (regény, Budapest, 1908)
- Az új keresztény (regény. Budapest, 1909. Ism. Budapesti Hírlap 118. sz.)
- Tűzistenek (regény, Budapest, 1910-11. A «Budapest» politikai napilap 1910 karácsonyi számában kezdte közölni)
- Astarte temploma (regény, Budapest, 1918)
- A túlsó parton (regény, Budapest, 1920)
- A cédrusfa daliája (ifjúsági regény, Budapest, 1921)
- Ember Ádám három élete (regény, Budapest, 1922)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16127/16171.htm, Újvári Péter, 2017. október 9.
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ A Belügyminisztérium 1913. évi 9160. sz. rendelete. MNL-OL 30808. mikrofilm 256. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1913. év 24. oldal 7. sor.
- ↑ Születési bejegyzése a tolcsvai izraelita születési akv. 8/1869. akv. folyószáma alatt familysearch.org (Hozzáférés: 2017. június 30.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 108/1931. folyószáma alatt.
- ↑ Scheiber Sándor: A zsidó folklór Ujvári Péter írásaiban (Budapest, 1980)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
További információk[szerkesztés]
- Újvári, Péter The Yivo Encyclopedia of Jews in Eastern Europe
- Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
- Lengyel András: "Közkatonái a tollnak..." Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. Szeged, Bába és Társai Kft., 1999.
- Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
|
